Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-12-13 / 51. szám

.HETI SZEM LEU 51 ik szám) 3 HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik bekül­désére és előfizetésük megújítására. Lapunk jövő száma a karácsonyi ünnepekre való tekintetből a következő szerda kimaradásával e hó 23.-án, szom­baton fog megjelenni. Uj főispánok. Ung és Beregvárme- gyók főispánjának leendő felmentéséről már régen tud a nagyközönség, most végre csak- kugyan megtörténtek a felmentések. A hl vatalos lap közli, hogy gróf Török Józsefet, Ung vármegye főispánját a felség felmen­tette. Ung vármegye főispánjának Bernáth Zsigmond földbirtokost nevezte ki. Bereg vármegye főispánja, Beöthy Pál szintén fel­mentetett és helyére Soós Zoltán belügymi­niszteri segódfogalmazó lett főispánnak ki­nevezve. Érdemrend-átadás. Brázuy János mezőpetrii plébánosnak, kit Ofelsege a Fe- rencz József rend lovagkereszijével tüntetett ki, a napokban adta át Nagy László főispán Mezőpetri községházánál a képviselőtestület jelenlétében az érdemkeresztet. A főispán igen szép beszéd kíséretében tűzte fel a ki­tüntetett mellére az ordót, ki szintén igen tartalmas beszédben mondott köszönetét. Délben az ünnepelt házánál 30 teritékü ebéd volt, melyen a főispánon kívül a vi­déki birtokosok és lelkészek voltak jelen. Számos felköszöntő hangzott el. Kitüntetés. Móricz Lajos ny. kir. tör­vényszéki elnöknek menyét, Móricz Péter cs. és kir consnl feleségét a drinápolyi tűzvész alkalmával tanusitott jótékonyságáért, a szultán a II-od osztályú „Sefekát“ renddel tüntette ki. Igazgatói megbízatás. A vallás- és közoktatási miniszter a nagybányai főgim­názium tdeiglenes igazgatásával Kiss Gábor tanárt bizta meg, aki hivatalát már át is vette. Akczió a főispán ellen. Nagy László főispán holnapra, e hó 14. re rendkívüli vár­őnzetlen barátom voltál, de most még in­kább meggyőződtem önzetlenséged és áldo­zatkészségedről. — Jó, jó, csak ne hálálkodj, még min­den előttünk van I Oh, amibe te belefogsz, az bizonyosai! sikerül 1 Köszönöm, köszönöm I * * * Három hónappal később. Az alkony már leszállt s a szobákban levő tárgyaknak csak elmosódott körvonalai látszanak. A Vargáék kertre nyiló ablakán könnyű virágillat árad be, a kerti bokorban meg fülemüle csattog édesen, bájosan. Szidike meg Szűk Jenő az ablakon ki­könyökölve hallgatják és egymásnak suttogva tóditják a szerelmes szavakat, amit a madár bűvösen kidalol. — Jenő beszól. — — . . . . aztán elmegyek Szóválhára. Ott ügyvédi irodát nyitok s azután lelkem Szidikóm, — eljövök ; megtartjuk a földön a legboldpgabb esküvőt s elröp.ülünk ketten oda, őseim fészkébe ... — És egymásnak fogunk élni, mint két turbékoló vadgalamb az erdők ölén ugy­megyei közgyűlést hivott össze, melyen mint főispán elnökölni akar. Igen fontos, közgaz dasági érdekeket érintő ügyek vannak na­pirendre tűzve. Ez természetesen igen ügyes fogás, melylyel le akarja kötelezni az érde­keltséget. Gróf Károlyi István a szövetkezett ellenzéket ezzel a törekvéssel szemben érte­kezletre hivta össze a mai napra városunk­ba, melyen megbeszélik a módozatokat, hogy a főispánnak az elnöklést lehetetlenné tegyék. — A holnapi megyegyülés tehát igen érdekesnek Ígérkezik. Tanári megerősítés. A közoktatás- ügyi miniszter Gedai József beregszászi áll. főgimnáziumi ideiglenes rendes tanárt ren­des tanári minőségben véglegesen megerő- siiette. Elnöki beiktatás. Pemp Antal káp­talani helynök a leköszönt Boros Antal helyére Horváth Jenő plébános helyettest nevezte ki a nagykárolyi legényegyesület elnökének. Az uj elnök beiktatása a múlt nap történt meg szép ünpepségek között. A közgyűlésen dr. Schwei'ghoffer János ke­gyesrendi házfőnök, egyesületi védnök elnö­költ, ki igen tartalmas megnyitó beszédet mondott. Ezután Boros Antal elnök és Nik- los János másodelnök búcsúztak el az egy­lettől, megköszönve a működósök alatt ta­pasztalt támogatást. A leköszönt elnökök érdemeit Simkó Géza indítványára jegyző­könyvben örökítették mej* *. Az uj elnök nagy tetszés közt tartotta meg székfoglaló beszédét. Gyászhir. Bori Horváth Mihály föld- birtokos, a beregmegyei gazdasági egyesü­let titkára, Bereg vármegye törvényhatósági bizottsági tagja 38 éves korában hosszas szenvedés után Beregszászban elhalt. Hült tetemeit Hetébe szállították, hol a családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A gyászeset az egész megyében általános rész­vétet keltett. — Szarka Vincze földbirtokos e hó 7-én életének 66-ik, boldog házassá­gának 44-ik évében Gulácson elhalt. — Ozv. llrehuss Kálmánná, szül. Komka Henriette 73 éves korában Munkácson elhalt. — Ozv. Dáni Edóné, szül. Mayer Mariska, néhai e? távol a világtól — de boldogan 1 — szólt Jenő — és egy szerelmes csókkal lezárá kedvese ajakát . . . E csókot ki sem látta, de az alkonyuló nagyváros egy hónapos szobájában hallá e csókot valaki: egy ideálista orvosnövendék, Böszörményi Kálmán. Kihallotta abból a le­vélből, amelyet gyertyafény mellett vizsgá­lódva — ég tudja! hányadszor olvasott már. Ismerte jól az Írást, hogy legjobb barátja, Szűk Jenő irta. .... Tudod, Kálmánom, — beszól a néma levél — először az a szándék vezetett Yargáókhoz, hogy téged Szidikóhez juttassa­lak. Később azonban soha nem érzett gyö­nyörrel hallgattam zongorajátékát, amellyel szerelmét megvallotta. Aztán megszerettem. Nem ugyan ifjú életem többi kalandos sze­retkezéseinek módjára, hanem igaz, tiszta szerelemmel, — amely — a te első fellángolá­sodnál — gondolom — külömb érzemény ; különösen mert tudatában vagyok Szidikém viszontszerelmének. ;ír Adja az Ég, hogy te már feledted lé­gyen el őt. S — ismerve természetedet — hiszem és, hogy ez nálad könnyű helyen áll. Hóg nem láttalak. Mikor találkozhatnám veled ? . . . ..sí; : Dáni Ede ungvári kir. kath. főgimnáziumi tanár özvegye e hó 7-én, életének 38-ik évé­ben rövid szenvedés után elhalt. — Martino­vich József ungpéteri tanító neje, Maixner Emilia életének 36-ik évében elhalt. — Szabó Lajos, Szabó Ilonka szinórváraljai postakeze­lőnő édes atyja e hó 6.-án, életének 63.-ik évében Felsőbányán elhalt. Kápláni áthelyezések. Zádor József Turterebesről Tiszaujlakra, Glazarovics Ber­talan Tibáról Pálóczra, Hudecz Rezső Pálócz- ról Tibára helyeztettek át kápláni minőségben. Hymen. Kofranek Vendel kir. kultúr­mérnök jegyet váltott Kejzlár Olga kisasz- szonynyal Pozsonyban. — Papp Dezső m. kir. honvódhadnagy a napokban esküdött örök hűséget Zilahon néhai Kálmán Meuyhért debreczeni kir. Ítélőtáblái biró leányának, Annuska kisasszonynak. — Rajz József a beregmegyei gazdasági egylet szőlőtelep fel­ügyelője szombaton esküdött örök hűséget Beregszászban özv. Trettina Károlyné úrnő leányának, Ilonkának. — Dux Vilmos szol- nokdoboka megyei földbirtokos jegyet vál­tott Rapaport Jozefin kisasszonnyal Munká­cson. — Karácsonyi János szinórváraljai be­tétszerkesztő segédtelekköny vvezető jegyet váltott Titelen néhai Nikovitz Ede cs. és kir. kapitány leányával, Ernesztinával. Tudorrá avatás. Pirkler Ernő végzett joghallgató a kolozsvári egyetemen a szigor­latokat jó sikerrel letevőn, tudorrá avatatott. Egyháztanácsosok választása. A nagykárolyi róm. kath. egyházközség a múlt nap választotta meg rendkívüli érdeklődés mellett az egyháztanács tagjait. Rendes ta­gok lettek : ifj. Gindele János, Marión Fe- rencz, Stróhmájer Ferencz, Róth Károly, Lochmájer Márton, N. Szabó Albert, Serly Gusztáv, Frast János, id. Vetzák Ede, ifj. Vetzák Ede, Brauneisz József, Schusterich Ferencz, ifj. Gindele Ignácz, Rubleczky Ig- nácz, Serly György, Reszler Simon, Schif- beck Károly, Balogh Kálmán ; póttagok let­tek Irsik Ferencz, dr. Jékel László, N. Szabó Antal, Kinczel János, Péchy László, Lucz György. — A kispapok gyásza. Az ifjú klérus e hó 11-ón elvesztette egyik szép reményekre Mikor már Kálmán könyv nélkül tudta Jenő levelének e részét, leült és irt: Ez is benne volt: „ . Egyszer tudtam volna szeretni egy leányt. Te, Jenőm, megelőztél. Jó. Le­gyetek boldogok I Most már nem is irigy­lem sorsodat, — hidd el —'édes zsongásban ringatja szivemet egy előre kiszámított, de soha meg nem valósult szerelemnek sejtel­mes boldogsága. Tudom, hogyha Szidikót bírhatom, boldog lettem volna, de igy is megnyugtat félbemaradt boldogságom emlé­kezete. Alig hiszem, hogy találkozhatnánk. Holnap hosszabb útra indulok . . . stb.u És másnap Böszörményi Kálmán bon­coló orvostanára mellett segédkezve bonckó- sóvel oly ügyetlenül karcolta meg ujját, hogy a bekövetkezett hullamórgezós gyorsan vég­zett fiatal és nem sikerült életével. — Kollegái módfelett sajnálták e véletlen szerencsétlenséget. Dehát miért is nem mutat­ta meg a sebet azonnal főnökének ? Talán még lehetett volna rajta segíteni. Hja! de ha egyszer nem mutatta meg. Jenő pedig megsiratta keservesen, de nagyon. Újlaki.

Next

/
Thumbnails
Contents