Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-11-22 / 48. szám
XIV. évfolyam. Szatmáp, 1905. november 22. 48-ik szám. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egy évre — — —- — — — 6 korona -— fillér Félévre — — — — — — — 3 „ Negyedévre — — — — — 1 » 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY E IV D R E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Kapunyitás. A színi szezon ez évben november 17- ével vette kezdetét. 17-én este nyíltak meg a városi színház kapui, hogy egy párhónapra terjedő játék idénnyel a szórakozni vágyó közönségnek odabenn helyet adjanak. A színházak ma csakugyan a legköny- nyebb, legcsekélyebb szellemi és érzelmi nyerességgel járó mulató csarnokok, a hová a publikum szívesen eljöD a fővárosban meg a vidéken is, hogy a programm nélküli estéken az unalomtól meneküljön s kedvére elmulasson. — A magasabb, distingváltabb műélvezet kellemeire, lélek és szivnemesit'ő hatásokra csak kevés ember gondol s az a kevés is rövid ideig tartó ek'gedetlenség, sőt boszankodás után — elhallgat s ballag tovább csakhamar az altalános léha Ízlés sáros, piszkos országutján. Dehát miért is rek- rimiuáljon, ha ez a divat! A divat pedig nagy ur ! Pedig a színházak legeslegelső rendű feladata a legértekesebb, iegbecsesebb, legnemesebb érzelmek felébresztése, ápolása, nevelése, tartalmas nemzeti és közművelődési eszmék kifejtése, népszerűsítése, az Ízlés finomítása, — az erkölcsi magasabb felfogás magasztaló bemutatása, szóval a lélek és szív képzése volna, mint volt régen, a mikor nemzeti kultúra tűzhelyeinek, iskolálájának nézte és tudta azt minden magyar ember. És a színháznak nincs is más létjoga! Ha nem akar magas és szép hivatásának megfelelni; ha nem akar az eredeti missiós íendeltetésnek szolgálni ; ha nem akar már a szórakoztatással szoros kapcsolatban cultur feladatokat teljesíteni: elvesztette életalapját, elvesztette jogcímét arra, hogy a nemzet, a nagy közönség pártolja, házába pénzáldozattal eljárjon s fentartásá- ról, mint művelődési igazi tényezőről gondoskodjék. Ha a színház hátat foidit durván a közerkölcsök, köztisztesség legelemibb követelményeinek, ha napról napra arcút csapja szemérmetlenül — nyilvánosan és hivalkodva azt a nemes és szent eszmét, amit morálnak, isteni és társadalmi tönónyeknek tart és lisztéi minden józan gondolkozásu ember e nagyvilágon : akkor be kell zárni, be kell szegezni kapuit, hogy oda többé semki se tehesse be a lábát, — ufiTl az már nem a nemzeti lelkesedésnek nyelvmivelésnek — tiszteletre méltó művelődési is kólája, hanem a legveszedelmesebb pestis fészek, mely irgalmatlanul és vakmerőén végzi nap- ról-napra az erkölcsi gyilkosságokat. Hát azért jár a család színházba, hogy szégyenkezve piruljon ott a színpad meztelenségei, minősithetlen élcei —- bevalott bü nei, — és gyalázatosságai miatt? Hiszen nincs olyan sötét és erkölcstelen részlete a könnyelmű életnek és társadalmi morális bűnöknek a melyet kiszínezve fényesen megvilágítva fel nem találna ma a színészet. Hol van itt az eszmény, az ideál kultusza, — a szépre, jóra, nemesre való nevelés küldetése, — a műélvezetek, a művelődés iránt való fogékonyság öntudatos fejlesztése ? Elérkezett már régóta az ideje annak, hogy szemben a mai színi dekadens iránynyal, az angol immorális operetie divat megvesztegető, elrontó gyakorlásával, — apelláljunk az igazi művészeti szempontokra, melyek tisztát., magasat, hófehéret s igazat kívánnak. — Meg kell állítani a lejtőn gyorsan alá hüllő müirányt és vissza kell terelni rendeltetésének virágos, derűs, verőfényes nemesitő ösvényeire. A színigazgatóknak bátran reá kell lépniök erre az útra, melyen őszinte igaz elismerés s szívből fakadó tapsvihar várja és üdvözli őket. Ne higyjék, hogy csak az alantjáró, szellős darabnak ven ma közönsége, van a komolyabb iránynak is. Csak tessék kitartani ! I)r. F. Podolinban. Múlt iskolai évben Veszprémről emlé keztem meg, most Podoliuból írom e sorokat. O jerum, jerum 1 Quae mutatio rerum. Első kézből kapjuk azt a szelet, melyről a kuruez nóta szol : Zug, bug a szól Késmárk felett.“ Mar több nap óta íthérlik az innen látható, hótakart Tátra teteje, de már a kö- zellevő Maguron is megjelent a tél, pedig mégcsak oki. 14.van. A varos — az épületeket és templomokat nézve — elég városi kinézésű. A plébániái templom mellett olasz stilu harang- torony, milyent Poprádon és más szepesi városban láthatni. Szép korouaalaku teteje. A szentélyben egy kötél csüng le, evangéliumkor aztán huzza egy fiú és szól a kis harang. A piaristák kéttornyú temploma jó nagy zárdájává), meljben összesen csak 4 piarista lakik. Az épület északnyugati szeg- leiét a 4 osztályú gimnasium foglalja el, melyet 70 tanuló szokott frequentálni. Például már a IV. osztályban 12 tanítványom van. Ezen klastromot sat. még a 17. század elején Lubomirszky, lengyel herczeg alapította. Sztgény város, mely jelenleg sajátkép nagyközség, valamikor szép napokat látott. Körfalai, bástyái beszélnek a letűnt régi időktől. Pallosjogáról szól az úgynevezett Galgenberg (akasztófa-hegy). Most még hetivására sincs. Késmárkra mennek hetivásárra. Nincs adóhivatal, nincs járásbiró stb. A hollólomniczi czigányok gyakran megtisztelik piaczunkat. Ezen élénk népség önt némi életei a kihalt városba. A nép örvend, hogy jól megtermett a kolompár. Itt a kolonpór nagyon jó. A czigányok is érdemesnek találták a mezőkön kilopkodni. Itt aztán még változik az idő. Tegnap előtt még tavaszi enyhe, meleg idő — dél- tájban nyitóit ablakok. Ma déltájban bavazás. Szept. 13.-án lehetett volna bátran a Poprádban fürödni, 30° c meleg volt. Milyen alkalmazkodó lény az ember! Itt a tanár vadászszá és halászszá, hogy pontosabban fejezzem ki magam, pisztrán- gászszá alakul át. Mig szép idő volt, kétszer igen jól sikerült halsütést rendeztek a col legák. Kellemesen töltöttük el az időt okt. 12.-én is a piaristák vendégszerető házában, Dunay főigazgató és 7 késmárki tanárral. Egy ágyszuörnyetegről 1 Okt. 4,-e nem olyan közönséges módon lett megtartva, mint máshol. A községháza előtt egy bakon állott egy nagy tubus (szócsőhöz hasonló). Ebbe lőttek puskával, úgy szólott mint egy kis ágyú. Lám mily akusztikai csalódást eszelt ki a ravaszul leleményes ezipezer. Bikaviadal látványában sincs hiány. A város piaczán szabadon járó bikát vadgeszAZ EGYEDÜL ELISMERT^KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER.
