Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-25 / 4. szám

4 HÉT I S Z E M L E“ (4 ík szám.) Az egyesült ellenzék politikai akcziója előtt tisztelettel hajiunk meg, nagy nemes elvek azok, melyekért küzdenek. A novem­ber 18-iki esemény pláne veres posztó a nép­nek, melynek kapcsán meglehetősen könnyű szenvedélyen felizgatni. A haza romlását azonban annak egyetlenegy fia sem óhajtja. A kormány is arra törekszik, csakhogy ezt nem az állami és társadalmi rend felforga­tásával, hanem azon a simább utón óhajtja elérni, melyet czólravezetőbbnek lát. A függetlenségi párt jelöltjének, dr Ke­lemen Samunak személye ellen sem lehet kifogásunk, de tiieronymival párhuzamba állítva úgy néz ki, mint a szúnyog az ele­fánt mellett. Nem tagadjuk ezzel fazt, hogy neki szép képzettsége van, sőt azt állatjuk, hogy jeles tehetség, — de városunk érde­kéből, bárminő akarat ereje volna is, nem tudna semmit sem cselekedni HÍREK. Főpásztorunk kitünte­tése. Ő felsége a király Ő nagy- méltóságának a püskök urnák az egyház és a közügyek terén kifejtett kiváló érdemei elismeréséül az első' osztályu vaskoronarendet díjmente­sen adományozta. A miniszter Szatmárért. H i e- ronymi Károly kereskedelmi miniszter már többször megmutatta, hogy tud is, akar s Szatmár város fejlődésének, a lakosság jobb jövőjének érdekében cselekedni. Most ismét nagyhorderejű alkotásokra készül, melyek által iparosainkat akarja megmen­teni sanyarú helyzetükből. Elhatározta, hogy a czipészek részére közös gépműhelyei létesít, azt minden szükséges felszereléssel ellátja, az üzlet és üzemvezetőt kiképezteti. Az asztalos iparosok érdekéből intézkedést tett, hogy a raktárszövetkezet közös műhely- szövetkezettel bővíttessék ki s e tervek ke­resztülvitele végett Edvi Illés Andor fel­sőipariskolai igazgatót ki is küldötte. Aki ilyen sokat tesz a nép jólétének előmozdí­tásáért, azt a mostani választásokon támogatni hazafiui kötelesség. Szatmár város örvendhet és büszke lehet reá, ha Hieronymi mi­niszter továbbra is képviselője lesz.' Gyászhir. Városunknak egy derék polgára hunyta le örök álomra szemeit a múlt pénteken hajnali egy órakor Lengyel Endre személyében. Életének utóbbi napjai nagyon siralmasak voltak. Egyik szeretett fiat vesztette el, ki miatt mély bánat szállott keblére, melyet elviselni nem is volt képes. Mintegy másfél éve lehet ennek a szomorú esetnek, mely a szerető atya szivét teljesen megtörte. Ennek következménye volt, hogy rendkívüli bánatában szélütést kapott. El­vesztette beszélőképessógét is. Aggódó csa­ládja mindent megtett élete megmentéséért, Budapestre is felszállittatták. Ott sem volt, sehol sem volt mentség a számára. Egy Íz­ben már az a hir terjedt el a városban, hogy Lengyel Endre meghalt. Nem bizonyult va­lónak, de attól az időtől fogva élőhalott volt. Városunk nagyközönsége részvéttel kisérte tragikus sorsát, szívesen segített volna min­denki, ha módjában állhatott. Hiszen Lengyel Endre oly nemes szivü ember volt, akit mindenki csak szeretni tudott. Végre is csak­ugyan a halál váltotta meg szenvedéseitől. Városunk intelligencziájának, s az alsóbb néprótegnek is egész sokasága állotta körül vasárnap délután gyászos ravatalát. Az egy­házi szertartást Hehelein Károly praelatus- kanonok végezte, aki régi jóbarátja a csi- ládnak. Mély megilletődés vesz az emberen erőt, midőn egy-egy ilyen kiváló alakot lát elfávozni az élők sorából, mint a milyen Lengyel Endre volt. Adjon Isieu vi­gasztalást bánatos nejének szeretett gyermekeinek és a széleskörű lesújtott rokonságnak. A gyászhirt a családon kivül a gőzmalomtársulat igazgatóság is kü­lön gyászjelentésben tudatta, mely társulat­nak igazgatósági tagja volt. A család által kibocsátott gyászjelentés köv. szól . Álólirot- tak úgy maguk, mint az összes rokonság nevében is mély fájdalommal tudatják a for rón szeretett férj, édesapa, nagyapa, após és testvér Lengyel Endrének folyó hó 20-án éj­jel 1 és Va órakor 62 éves korában, boldog házasságának 32. évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt fájdalmas elhanyt.át. A megboldogult földi részei folyó hó 22 én délután Va 4 óra­kor fognak a róm. kath. egyház szertartá­sai szerint a családi sírboltban nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat f. hó 23 án délelőtt 10 órakor fog a Min­denhatónak bemutattatni. Szatmár, 1905. ja­nuár hó 20 án. Áldott legyen az emléke! Lengyel Endréné szül. Korbuly Nina mint neje. Lengyel Olga férj. Zygadlovics Gusztávnó, Lengyel Alajos,Lengyel Elza, Lengyel Endre, Lengyel Margit miut gyermekei. Zygadlovics Gusztáv mint veje. Zygadlovics Gusztika, Zygadlovics Olga, Zigadlovics Stella mint unokái. Dr. Lengyel Márton mint íestvóre és családja. Kitüntetett főnöknő. Nagy örömet szerzett az irgalmas nővérek helybeli anya- házának az a királyi kitüntetés, mely a rend egyik buzgó s érdemekben gazdag tagját, Májer Ottilia stomfai főnöknőt, az ottani róm. kath. leányiskola igazgatónőjét érte. O fel­sége évek hosszú során kifejtett nagy érde­mei elismeréséül a koronás aranyérdem ke resztet adományozta neki. Az apáczak mind­egyike, tekintette! arra a csaknem emberfe­letti funkczióra, melyre élethivatásuk kivá lasztotta, méltán megérdemelné az ér- damkeresztet. Ok azonban csendes, de ön feláldozó munkásságukban nem a világi ki­tüntetéseket keresik, hanem a léleknek ama nyugalmát, melyet kötelmeik teljasilése után méltán el is kell nyerniük. A világ figyelme ,ed- dig nem is igen fordult feléjük. Annál job­ban esik újabb időben hallani, hogy már őket is észreveszik, s kezdenek felhatni azok a rendkívüli érdemek egészen a trón zsámolyá­ig, melyekhez hasonlókat más munkakörben élő és sokkal nagyobb kitüntetésben része­sített egyének aligha tudnának felmutatni. Apponyi és Károlyi. Tegnap délután gróf Károlyi Is ván érkezett városunkba, s a Vigadóban beszédet mondott a függetlenségi párt jelöltjének, dr. Ideiemen Samunak érde­kében. Az esteli vonattal pogig gr. Apponyi Albert érkezett meg, s a két gróf tiszteleté­re az Európa szállóban fényes bankett volt. Apponyi lelkesítő beszédeket mondott. Ma délelőtt a? grófok látogatást tettek a püspök ur O nagyméltóságánál. Gyászmise Hám Jánosért. Szatmár boldogemlékü püspökének, Hám Jánosnak lelki üdvéért e hó 20 ón gyászmise volt a székesegyházban, melyen megjelentek a kath. intézetek növendékei is. Hám püspököt mél­tán tekinthetjük városunk megalapítójának, mert fejlődésének az általa véghezvitt nagy­szabású építkezésekkel Ő adta meg az első hatalmas lökést. Tisztelettel is említi nevét városunk minden tisztességes polgára, s áldja emlékezetét. Vármegyénk jelöltjei. Nagykároly­ban gróf Károlyi István függetleségi ellen* jelöli nélkül áll. Csentrerb n Lubi Béla füg­getlenségi és Domahidi Viktor szabadelvű küzdenek, Mátészalkán Szunyogh Mihály függetlenségi és Nagy László alispán sza­badelvű, Fehérgyarmaton Luby Géza függet­lenségi és Domahidy István szabadelvű. Ez utóbbi állítólag visszalépett és helyette Ken­de Z-igmondot jelölték. Krassón gróf Károlyi György a szabadelvű párt jelöltje, állítólag fellépett, Gabányi Miklós függetlenségi prog­rammal. A kerületből azt Írjak nekünk, hogy gróf Károlyi e hó 17 én tette meg kor­úját és mindenütt nagy lelkesedéssel fo­gadjak. Erdődön, Színfalában, Alsó-Homo- ródon ünnepelte a nép. Közép Homorod románlakta lakossága nemzeti szinü zászlók­kal vonult ki elé a község határához. I t Papp Endre gk. lelkész intézett hozzá hazafias szellemtől áthatott üdvözlő besze­det, ami a grófot kellemesen lepte még, a je lölt látogatást tett Szu hányí Ödön ivácsk< i kastélyában, honnan Részteleken át Szinfa luba, majd az uradalmi tisztekkel együtt Erdődre tért vissza. Megválasztatását bizo­nyosnak mondjak. Aranyos-Megyesan Szent- iványi Gyula szabadelvű, Szeredai Leo füg­getlenségi ,Dobosy Endre nemzetiségi prog­rammal léptek fel. E nlegetik Tatár Jánost is nemzetiségi programmal. Nagybányán Bay Lajos szabadelvűvel szemben Szappanos Gerő fővárosi ügyvéd lépett fel 48-as pro­grammal. Nagysomkuton Pa p p Jószef sza­badelvű és gróf T e 1 e k y Pál dissztdens programmal kü/denek. — Gyászhir.Sr/töíiáerr Antalné, Csausz An­na mely bánattal tudatja úgy a maga, mint gyermekei Gyula, Ilona, Sándor és Szidónia, ennek férjé Hoffman Árpád, továbbá sógor­nője Scho n he r r Leopoldina őzv. N0 vá k Ee- renezue, testvere Csausz Gyula és az ösz- szes rokonság nevében is, hogy hivan sze­retett férjé, az od ladó apa, hűséges testvér, sógor és rokon Schönherr Antal Nagybá­nya varosának 38 éven bt rendőr főkapitá­nya, a cal. szent-József bányatársulat igaz­gatója, a helybeli részvény takarékpénztár elnöke, folyó hó 21-én reggel Va 8 órakor megadassál viselt hosszas szenvedés után, tevékeny életének 70-ik, boldog házasságá­nak 42 tk évében csendesen elhunyt. Drága halouutk hült, te em it folyó hó 23. án dél­előtt 10 órakor bemutatott szent mise után délelőtt 11 órakor kísérjük örök nyugalom­ra. Nagybanya, 1905. január hó 21. Legyen áldott emlékei Nvugodjék békével! Volt képviselőink. A holnap megej­tendő képviselőválasztás alkalmából nem lesz érdektelen Szatmár városának volt képviselőivel és a pártok küzdelmeivel meg­ismerkedni. 1861-ben Yajay Káro’y 347 szó­val győzött Nagy Ignácz 121 szavazata ele- nében, 1865-ben titkos szavazás volt, mikor Gy ne Karoly 684 szóval lett képviselő Yajay Karoly 627 szavazata ellenében, 1867 ben Boross Bahnt 462, Madarassy János 344, Mel- czer István 12 -zavazatot kapott. így Boross lelt a kepvise ő, 1869 ben Kiss János 849 szóval lett. megválasztva Boross Bálint 535 szava­zata ellenébea, 1872 bea titkos szavazás volt pálczakkal, mely alkalommal Kiss János747, Ivánka Imre 343, Böszörményi Elek 320 sza­vazatot kapott, tehát ismét Kiss János lett képviselő, 1875-ben már elfordult tőle a bi­

Next

/
Thumbnails
Contents