Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-08-30 / 36. szám
2 „HETI SZEMLE“ (35 «vám.) nokká nevezte ki a királyi kegy, de ezen három évtized alatt csodás munkásságot fejtett ki több más téren is Bár tanóráinak száma hosszú időn keresztül nagy, saját szaktárgyaiban is kiváló tekintélylyé lesz, a budapesti egyetemen a hittudományok doktorává avatják, 1890. évben pedig a már országszerte ismert tanférfiut a szt. István-Társulat írod. és Tud. Osztály tagjai közzé választják. * Irodalmi munkásságának legtekintélyesebb ereje azon munkában összpontosul, mely két kiadást ért el e czim alatt: Jézus Krisztus a nevelötanitók eszményképe*. Végtelen sajnálom, hogy nagynevű elnökünk irodalmi munkásságának bemutatásául az idő és körülmények miatt úgyszólván csak tükör darabokat nyújthatok. De hiszen ezekből is visszatükröződik a kath. pedagógusnak nagy készültsége, hatalmasan szélesedő látóköre, vallásos és nemzeti iránya. Jelzett fő műve mutatja be az ő lelkét. — Itt vesszük észre, hogy dr. Steinberger a keresztény pedagógia nagy kérdéseiről mily mélységesen elmélkedett. A mü alapeszméje e rövid szavakban foglalható össze: „Egy a ti mesteretek Krisztus“.*) A modern pedagógia lázas izgatottsággal keresi, hajhászsza az uj eszméket. És feledi, hogy Krisztus evan- géliúmában ott csillámlanak azok az eszmék már, mint igazi arany szemek, de hamisithatlan valóságban.** Hiszen Jézus tanítása eszménykép az értelemfejlesztésben, a jellemkép zésben, a hazafiasságra való nevelésben. A modern pedagógia üstökösként üdvözli a szemléltetés nagy apostolát. Pedig a szemléltetésnek nincs Krisztusnál nagyobb mestere. Üdvözítőnk az ő tanait a világirodalom leghatalmasabb paraboláiban világítja meg, bejárja tanítványaival a Szentföld határait. Elhalad tanítványaival a kalászos búzaföld mellett. Fölmegy a hegyekre és dombokra. Megpihen a fa árnyában. Rámutat isteni ujja a mezők liliomára, a madarakra, a szőllő- tőkére, a juhocskákra és a búza közé vegyült konkolyra. Hogy dr. Steinberger nagyobb, kötelekre menő munkát nem írhatott, annak oka van. Lefoglalták ő a különböző alkalmak, egyesületek, intézetek. De aztán itt érvényesült az ő nagy tudása, készültsége és bőséges tapasztalata. Ezen beszédeit, értekezéseit rendszerint külön füzetekben is kiadta. E füzetek kiváló irodalmi és pedagógiai értékűek. Nemcsak, de alkalmasak arra, hogy dr. Steinbergert ■— a kiváló magyar pedagógust — a maga valójában bemutassák. Csak egynéhányat említek fel. „Mi a nemzeti neveléscimü értekezésében nyilvánvalóvá teszi az ő közoktatási po lítikáját. „Az egyház hivatása — írja — az iskolákban a nemzet erkölcsi erejének föntartá- sáról és fokozódásáról gondoskodni. Az állam tiszte az iskolákban a nemzeti irányt bármely oldalról jövő megtámadás és veszély ellen megoltalmazni ... A helyes irány a nemzeti iskolák kiépítésében csak az lehet, hogy ahol az iskolákban aknamunkát végeznek, folytatnak a magyar állam ellen, ott az állam hatalmának összes erejével, tapintatával, bölcsességével és méltóságával lépjen fel Itt meg van okolva az iskolák államosítása. De ott, ahol az oltár öntudatosan, tiszta szándékkal és nemzeti irányban működik — ott bűn az államosítás — ott rejtegetett célok bujkálnak.1 Igen érdekes értekezése az ily cimü is: „Eszme- és érzelemgazdaság a tanítóban.1 2 Ezt a Szatmár-Ugocsa vármegyei kath. tanitó-egye- sület gyűlésén mondotta el. „ A tanítónak — úgymond — mindig tanulnia, folyton táplálnia kell szellemét eszmékkel, ha lelket akar önteni tanításába. De a'tanitónak ez nem elég. Szivét is meg kell tölteni nagy és fölemelő érzelmekkel. „A magyar nők a haza szolgálatában.“ cimü müvében gyönyörű képét nyújtja a magyar nő szép és magasztos hivatásának.1 „Az egyház államfentartó ereje“2, cimü magas szárnyalásu beszédében hatalmasan domborítja ki, hogy a kath. egyház és papság mint védte minden időben, században hazánk függetlenségét. „A kath. papság — igy beszél — sohasem mulasztotta el szavát és karját emelni a nemzeti jogok és szabadság védelmére. A trón tekintélyét mindig tisztelte, de a királyok önkényének mindig bátor ostorozója, sokszor aldozata lett. „A kath. tanítók a haza szolgálatában“ cimü értekezésének alapeszméje, hogy : „a nemzet erkölcsi életét a régi kerékvágásba zökkenteni csak egy módon lehetséges : a gyermekek nevelése által. És ez a feladat a magyar tanítóságra vár.“ Szerény vé'eményem szerint legkiválóbb pedagógiai értéke van azon füzetének, mely e kérdésről értekezik: „Az erkölcsi nevelés módszere.“3 Mostanában már a tankönyvek gyorssajtóján több oly neveléstan jelenik meg, melyekben például a fegyelem legfőbb, elsőrendű eszközéül a felügyelet van odaállítva. Istenről, lelkiismeretről bennük szó sincs. Ezekkel szemben szeretném, ha minden nevelő elolvasná Steinberger dr.-nak ez értekezését. Szinte sejti, hogy a modern padegógia törülni igyekszik a lelkiismeret nagy, mélységes befolyását. Azért két kézzel nyúl a kérdéshez és oly hatalmasan oldja meg az erkölcsi nevelés módszerét, hogy legelső rendű, európai pedagógusnak is becsületére válnék. De nem időzhetem tovább, mélyen tisztelt közgyűlés . . . bár még sok müvéről is számot kellene adnom. Csak azt említem fel, hogy dr. Steinberger előadása igen előkelő, művészi gonddal készült. Irálya választékos, magyaros, szép, sőt sokszor költői szárnyralásu. Talán irodalmi munkásságához csatolhatom azt is, hogy serényen dolgozott ő majd minden kath. lapnak, résztvett a Szent István-Társulat népiskolai tankönyv-szerkesztők és bírálók munkájában is. * Ily számbavehejp munkásság mellett dr. Steinberger Ferenc a szó teljes értelmében társadalmi ember volt. Részt vett ő úgyszólván minden társadalmi munkában, sociális mozgalmakban. Sürőn látták őt a felolvasó asztaloknál, hol kiváló sikereket aratott. De a fehér asztalnak is mindig kedélyes és mértéket tartó barátja volt. Megtanulta ő a bölcsnek mondása szerint, kogy: „Az a legszerencsésebb ember, aki úgy osztja be életét, hogy a munka és ne mes szórakozás egymásba folyjanak.“ Ahol megjelent, ott ünnepelték. Látogatása nyomában érdekes társalgás, majd nemes derű, kedélyesség és élet fakadt. Kitűnő társalgó volt. Szerette a humort és üdítő tréfát a maga természetességében és eredetiségében. A politikának nem volt embere. Főleg pártpolitikát nem űzött. Ha nyilvános gyűléseken meg kellett jelennie, meghallgatta a felszólalásokat, aztán ő maga is elmondotta véleményét ... De szenvedélyesség soha sem vezette. . . . így közeledett ő, mint a magyar köz- oktatásügy közkatonája a munkálkodás harmadik évtizedének határaihoz. Szerény fizetéssel, nagy munkássággal és mindig emelkedő, országos hirnévvel. Már a Szatmár-Ugocsa vármegyei tanító egyesület élén magára, illetve az egyesületre vonja az egész tanitóvilág figyelmét. Ez egyesületből és mellette az „Iskola“ cimü, havonként megjelenő tanügyi folyóiratból pattannak ki a legegészségesebb eszmék, melyek csakhamar az egész kath. tanügyi világot foglalkoztatják. Csoda-e, ha egyszer csak dr. Stein- berger Ferencet itt látjuk az országos kath. nagygyűlés élén, hogy vezetője, mozgatója leszen a kath. Tanügyi Tanácsnak, szives, lelke, központja a kath. tanítás és nevelés ügyének az egész vonalon. Egyszer, egyszer fölbukkan előtte az ő jövőjének kérdése. Többször mondotta nekem : „Jön az idő, eljön a pensió ideje. Félrevonulok és csendes magányban dolgozom ki, amire eddig reá nem értem.“ A Gondviselés azonban másként határozott. Az igazság olyan, mint a nap ; a fellegek egy időre eltakarhatják, de végre is — derülni kell. Ilyen az igaz érdem, a valódi munkásság is. Sokszor meg nem látják, sokszor eltakarják. De végre is utat tör magának. Dr. Steinberger Ferenc is egy csapásra nagyváradi kanonok, majd a budapesti papnevelő kormányzója leszen. És látjuk őt megifjo- dottan újra a munka mezején. Még acélozot- tabb erővel és lelkesedéssel vezeti az országos kath. ügyeket. Velünk dolgozik, lelkesedik. Tér veket sző, újjá akarja szervezni a papnevelőt. Szavát felemeli mindig, mikor legszentebp érdekeink kívánják. Utolsó nagy, széles tanulmányon való munkája a kath. iskolák védelmére folyik egyik legtekintélyesebb folyóiratban . . . egyszer csak megdöbben a kath. világ, de az egész ország szive, mikor hallja, hogy ez a szemünk előtt olyan szépen világosodó meteor egyszerre csak lehull és elhamvad. Mennyi remény, mennyi nemes hév, munkásság, mennyi nemes terv záródott abba a koporsóba! Mily szép jövő integetett feléje és azzal együtt a mi szent ügyünk felé 1 De mélventisztelt közgyűlés! Viseljük a nagy csapást keresztényi türelemmel, Istenben való megnyugvással. És ne mondjuk soha, hogy ő nincs köztünk, ő nem jön soha többé vissza hozzánk. Mindig itt van és itt leszen valahányszor nemes lelkének tiszta szándékait nyilvánítani igyekszünk. Mindig köztünk marad, ha emlékezetét szivünkben hordozván ... az ő szelleme szerint nemcsak lelkesedünk, de cselekszünk és dolgozunk a magyar kath. tanügy szent érdekeiért. Úgy legyen! Ő neki pedig adjon a jó Isten örök nyugalmat és világosságot. HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik beküldésére és előfizetésük megújítására. Személyi hir. Hámon József praelá- tus-kanonok Gfrado tengeri fürdőről megerősödve hazaérkezett. — Hehelein Károly praelátus- kanonok szintén hazaérkezett uj Tátrafüredről. — Áthelyezett tanítók. A vallás- és közoktatási miniszter Károlyi Sándor ud vari és V most Nagy Lajos hadadnádasi állami elemi iskolai tanitókat. hasonló minőségben a szat- márkültelki állami elemi iskolához helyezte át. — Az internátus vezetői. A vasuii in- ternátus szép. 1 én megnyílik városunkban. A kereskedelmi miniszter az internátus igazgatójának Nagy Józsefet, gondnokának Fábry Endrét nevezte ki Budapestről, előbbit ideiglenes minőségben. Az internátusba összesen 193 növendék van felvéve és pedig 22 gimnázjsta, I képezdész és 170 elemi iskolás. Hymen. Nagy Károly misztótfalusi róni. katlr tanitó vasárnap délután 5 órakor esküdött örök hűséget Papp Ferencz nagyszo- kondi uradalmi erdész leányának, Erzsikének. Násznagy a menyasszony nagybátyja, Papp Gyula szatmári kir. adótárnok volt. — ’Szatmár 1886. "Miié 23. r. 10 v. *“*Jézus és a modern pedagógia. 79 lap1 Iskola 1895. VI évf. 3. sz. márc. 15-én. 2 Iskola 1895. VI. évf. 14. szám1 Iskola 1895. VII. évf. 148. lap. 2 Iskola 1895. VIII, évf. 217. lap. 3 Szatmar 1898. Pázmány-sajtó. Smak István pénzügyi számtiszt, a napok an A kitűnő minőségű és legolcsóbbnak elismert JÓKAI-féle törlő gum mi és rajzeszköz kizárólag nálam kapható. FIGYELEM! j^Sr FIGYELEM! “HE31 Uj bekötéssel ellátott valamint mindenféle papír-, író > rajz- és festőszerek, a lehető legolcsóbban kaphatók használt tan- és segédkönyvek w 11S1 IZSÁK szép és tiszta állapotban könyv-_és papirkereskedéflében. ^ r Deak-ter 22. szám. _ SZATMAR• a ,,Feher házalatt.** BS* Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek. “Um
