Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-08-16 / 34. szám

HETI SZEMLE“ (32. szám.) Az interpelláczióra adandó kimeritő vá­laszát a szerv. szab. 15. §-a értelmében a jövő közgyűlésen fogja megadni. Kelemen is­mét felszólalt s a szabályzatból kimutatja, hogy a közgyűlésnek joga van az interpel- láczióra adandó válaszadásra rendkívüli köz­gyűlést kitűzni. A többség e mellett foglalt állást s a hitelesítéstől számítva 15 napra rendkívüli közgyűlés összehívását határozta el. A névszerinti szavazásban nem vettek részt a tanács tagjai. A most következő ügyek gyors meg oldást nyertek. A miniszterelnök elnöki leiratát a po­litikai helyzetről felolvasatlanul irattárba tétetni rendelték. Héti Lajos telekmegosztási kérelmét tel jesitették. A villamtelep újjáépítésére vo­natkozó belügyminiszteri leiratot tudomásul vették. A lövészegylet kérelme ügyében, mint­hogy ingatlanról van szó, érdemileg egy rendkívüli közgyűlésen fognak határozni. A csendőrség részére javaslatba hozott őrbódék felállításához a közgyűlés nem járult hozzá. A villamtelep átalakitási munkálataihoz egy műszaki szakembert alkalmaznak. A közvágóhídon telefon állomást ren­deznek be. A tűzoltó kongresszus céljaira 5000 K-t, a várrn. gazd. egyletnek a baromfí- kiállitós segélyezésére 300, a lóversenyegy­letnek versenyd jra 800 K-t szavaztak meg. A hivatalszolgáknak, rendőröknek egyen- kint havi 10 K-t szavaztak meg drágasági- pótiék gyanánt. E pótlék állandó jellegű lesz, de a nyugdíjba be nem számiiható. A kézbesítők által kért ruh - és csizmapénzt megszavazták. Papp Mihály dijnoknak helye- tesitésicítját valamint Szűcs Kálmánnak nap- diját felemeltek. A körvélyesi vadkörtefák eladásáról, a felső körtvélyesi tagbérbeadásáró! beterjesz­tett tanácsi javaslatot elfogadták. után könyeikkel áztatni és virágokkal díszí­teni a siihintot. 3j* * * * E szomorú való, megrázó kép, sokáig kinos gyötrelemmel töltötte el a családtagjait és talán borzalmas tragédiává is tette volna a földi életet, ba a kér. hit fénye, amely oly fényesen tündökölt és világítóit e csa­ládi tűzhelyen, megnyugtató, ktbékitő vi­lágosságot nem derített volna, abuskomor, sötét jelenre. A kér. hit szózata mondja : „E földi élettel még nincs vége minden­nek, ez csak kezdete egy nagy, soha véget nem érő életnek.“ „E földi élet csak küzdelem, iskola, amelyben az ember előkészül és kiérdemli azt az örökboldogsagct, amelyet az Űr is­ten az igazak számára készített“ E kér. hit megtanít arra, hogy a fájdalom nem örökké tartó, előbb vagy utóbb véget kell érnie, mert az emberi szív véges I Ez mondja: „Semmi e világon nem terjed a sir, a kopor­só méjyén túl.“ Óh halandó szív! Vágy ebből tanulsá­got és nézzed mindig igaz keresztény meg­győződéssel a reád mért csapást és akkor fajdalmaid idővel kegyeletes emlékezetté fog változni I Te pedig menyei szikra, túlvilági fény, te igaz kér. hit, jöjj el, hatolj az emberek sziveibe és világosodjál azokban mindötök-­ké. 1! i A debreczeni siketnómák intézetének évi segélyt szavaztak meg. A magánkérelmek során Maiké József­nek egy havi, Gyulay Józsefnek egy havi, Flontás Demeternek 4 heti, Kőrösmezei) An­talnak 1 havi Dr. Vajay Károly-nak 6 heti, Papp Zoltán nak 6 heti szabadságot engedé­lyezett a közgyűlés. Felhívás. A Budapesten f. é. október hó 8—li­án tartandó Katboltkus Nagygyűlés, tekin­tettel arra, hogy a lelkesítés munkáján lúl vagyunk s a gyakorlati működés ideje elér­kezett, új munkarendet kivan. Eddtgja súly­pont a nyilvános díszülése <en feküdt, s a szakórtekezletek a legkorlátoltabb körben ép ezért elégtelen érdeklődés mellett foly­tak le. Anélkül, hogy a díszülósek fényét és az azokon megnyilatkozó kath. közszel­lem és érzés erejét gyengitenők, a szakü­léseknek oly tartalmat kell adnunk, aminő­vel például a német katholikusok hasonló ülései bírnak, s aminő képesíti a nagygyű­lést arra, hogy ne csak közóhajokat fejez­zen ki, hanem eleven közakaratot is teremt­sen. Az eddigi megállapodások szerint, me­lyek lényegében változni alig fognak, a nyil­vános diszülósek ideje kedden este 5, szer­dán délelőtt 10 és este 5 órára esik. A sza­badon maradó időt mindeki által legköny- uyebben megközelíthető mellékhelyiségek­ben a szakülések töltik ki. (Ha például a Fővárosi Vigadó lenne nagygyűlésünk he!ye, úgy osztjuk be a helyiségeket, hogy a hall­gatóság egész nap megszakítás nélkül ott tar- tózkodhassék. Nincs kizárva, hogy még tá­gasabb helyiségről gondoskodhatunk.) A szaküléseken hivatalos szakelőadók szerepelni nem fognak. Ezen ülések valóban az érdekeltség ülései lesznek, hol minden fon­tos kath. kérdés, mely a közérdek mértékét megüti, tárgyalás alá kerülhet. A Szövetség alapszabályai szerint min­den rendes, pártoló és pártfogó tagnak, vagy szabályszerűen megbízott képviselőjének joga van szeptember 15 ig előterjesztést intézni a Szövetséghez, melyben nemcsak a megvi­tatni kivánt tárgyat, de az előadót is meg­jelölheti, kivel javaslatát megindokoltatni óhajtja. A beérkezhető tárgyak sokasága és sok­félesége hozza magával, hogy a Szövetség tanácsa tárgyalásra csak annyit tűz ki, ameny- nyit az idő megenged s azokat, amelyeket sütgősebbeknek Ítél; a többit az ülésnek egyszerűen bejelenti és tárgyalását más al­kalomra halasztja. Teljes tisztelettel hívjuk fel tehát, az ügy lelkes barátait, hogy indítványaik meg­tételével ne késsenek. Egyöntetűség kedvéért megemlítjük az indítványok legrövidebb formáját is. Legegyszerűbb, ha az egyesület vagy testű let tanácskozást tart, azon megállapítja aján­latának tartalmát, azt nehány sorból álló „határozati javaslatiba foglalja, s feljegyzi rá, kit biz meg a javaslat megindoklásával és aláírva a Szövetségnek szeptember 15 ig megküldi. A magánosok beadott határo­zati javaslatukat maguk indokolhatják meg, vagy kívánságukra a Szövetség kér fel elő­adót. A szaktanácskozmányok aun iban zártak amennyiben azon csakis külön jegygyei bíró nsgygyűlési tagok vehetnek részt s csak azok szólalhatnak fel, kik a gyűlést jegyző­jenéi feliratkozván az elnök által arra fel hí vatnak. A tárgyalás alá kerülő határozati ja­vaslatok a nagygyűlés előtt nyomtatásban is megjelennek, hogy a hozzászólás lehetővé váljék. Az Országos Szövetség. 3 HÍREK. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik bekül­désére és előfizetésük megújítására. Szent István király. Az a kegyelet, melylyel a magyar nép első szent királyá­nak emléke iránt viseltetik, István király- napját nemzeti ünneppé avatta. Az áhitat szent érzelmével fordul e napon minden jó keresztény égi védőjéhez a magyar nemzet­nek, kinek bölcsesége, álomalkotó nagy tehet­ségei biztosították immár egy évezreden át fennmaradását a magyar hazának. Az egész országban ünnepélyes istentiszteletek vannak- e napon, az ország fővárosában pedig ünne­pélyes körmenetben hordozzák körül a szent férfiú jobbját, melylyel annyi áldást osztott életében, melyet a Gondviselés megőrzött az enyészettől. A székesegyházban reggel 7 órakor a plébánia tart szent misét, 9 órakor pedig a káptalan. A király születésnapja. Apostoli ki­rályunk e hó 18 án, pénteken ünnepli szü­letésének 75-ik évfordulóját. Ez alkalomból az egész országban ünnepélyes istentisztele­tek fognak tartatni. Városunkban a székes- egyházban 9 órakor lesz az ünnepélyes szén - mise, melyre az összes hatóságok meghi­vattak. Személyi hir. Lessen yey Fersncz dr., praelátus-kanonok, egyházmegyei főtan- felügyelő Szliács fürdőről hazaérkezett. Sza­bó István prael-átus, püspöki irodaigazgató, a püspöki hevesmegyei uradalomból pénte­ken este hazaérkezett. Az uradalom átvéte­le be van fejezve, a minisztérium kikül­döttei azonban még pár hétig ott maradnak, hogy az irodai munkát végezzék. Ide csak októberben jönnek ismét vissza. — Távozó alispán. Jobszty Gyula Bereg- megye alispánja, ki tisztét csaknem három évtizeden át viselte és működése körében min­denkinek osztatlan tiszteletét érdemelte ki, most nyugalomba vonul. A vármegye közön­ség ez alkalomból, az összes tisztviselők rész­vétele mellett, gyönyörö diszaibumot nyújtott át neki. A tisztviselők érzelmeit dr. Fedák István vármegyei tiszti főorvos ecsetelte. Bírói kinevezés. Ő felsége a király Medgyessy Géza nagysomkuti kir. járásbiró- sági albirót a borosjenői kir. járásbírósághoz járásbirónak, — Hegedűs Gyula szilágysom- lyói járásbirósági albirót a szatmár-németi kir. törvényszékhez bírónak nevezte ki. Áthelyezett szakiskolai tanár. A kereskedelmi miniszter Kertészffy János ok­leveles mérnököt, a marosvásárhelyi m. kir- állami fa és fémipari, szakiskola tanárát, a pozsonyi fémipari iskolához helyezte át. Hymen. Lámor János rónaszéki kincs­tári tanító eljegyezte Bodnár Mariska ró­naszéki kincstári tanítónőt, B o d n á r Alajos szatmári tanító leányát. — Ne'hma Ferencz órás és ékszerész csütörtökön esküdött örök hűséget városunkban özv. Pásztor Jánosné leányának, Emiliának. — Csízek János szat- márhegyi hivatalnok jegyet váltott Frits Nándor nagykárolyi polgár leányával, Em­mával. — Láng Pál.

Next

/
Thumbnails
Contents