Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)
1905-07-19 / 30. szám
XIV. évfolyam Szatmár, 1905. julius 19 3©-ik szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK:. Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 » — Negyedévre — — — — — 1 „ 50* Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona Eyyes szám ára 20 fillér. A hang* a liazafiságban. A hazafiaság, szép, szép, nagyon szép jelszó, olyan, melyért életét és mindenét a legnagyobb készséggel kell feláldozni az embernek. És Is tennek hála, oly erős attribútuma ez a magyar fajnak, mely élesen megkülönbözteti más nemzetek fiaitól, mely őt a háborúban hőssé, a békében bölcscsó varázsolja. Amott fegyverrel, itt előrelátással, tapintatos mérséklettel intézi a haza sorsát, hogy működése annak bol- dogitására váljék. Épen azért nem tudjuk eléggé helyteleníteni a sajtó egy részének azon eljárását, melyet az utóbbi időkben követ, mely által nemcsak hogy válaszfalakat állít a hazafiak között, hanem a nagy tömeg bősz haragját provokálja olyan egyének ellen, akiknek szivük szinmagyar, akik legfellebb annyiban térnek el egyik-másik hanghordozó csoportoktól, hogy a haza boldogságát nem az ő szájok ize szerint keresik és vélik feltalálni. Veszedelmes játék ez a tűzzel, mert megérleli a nagy tömegben azt a meggyőződést, hogy minden nadrágos embert gazembernek, haFelelős szerkesztő I* Á T II O K, Y END I«, E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ" zaárulónak tartson, természetesen az ő felfogása szerint azokat is, akik kitanitolták reá, hogy a földet túró népet nyúzni, keresményétől megfosztani lehet és pedig büntetlenül. Nincs semmi, ami hatalmasabb tápot nyújtson a máris fenyegető szoci- álizmusnak, mely az anarkhia vérfürdőjében keresi a jog, törvény és igazság elveit. A mai viszonyok között, soha jobban mint most, nem volna szabad a sajtónak letérni a komoly méltóság útjáról, mert neki nem az a hivatása, hogy lepuffantson embereket, hanem elvek ellen és elvekért kell küzdenie. A revolverhez mindig szenny tapad, mely rettenetesen szokta megboszulni magát épen azokon, akik vele mások élete, itt erkölcsi érzülete ellen törnek Ha megnövekedtünk erőben, az volna a kötelességünk, hogy azt az erőt ne szétforgácsolni, hanem megtar- ni és fejleszteni törekedjünk. Ezt pedig a lázilás munkájával elérni nem fogjuk. Sikamlós lejtő az, melyen hanyatt-homlok rohan majd vesztébe a nemzet. Sok lap mint példányképet állítja oda a gyalázatos franczia íőrA szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető össze küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árkán vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lnp megjelenik minden szer<)áh. radalmat, melyhez nagyobb barbarizmust évszázadok hosszú sora alatt sem mutathat fel a történelem. Az istentelenség, a valláslalanság, az erkölcstelenség ülte ott ottromba or gjáét, s vérfürdőbefulasztott mindent, ami gazságainak útjába állott. Végre megboszulta magát az isteni gondviselés és nyaktilló alatt vérzettek el magok a lázitó gazemberek is. No hát kérjük szeretettel a sajtónak azt a részét, amely ebben és ezekhez hasonlókban példaképet mulat fel, mi a felfogása akkor az erényről, a nemes, hazafias, tiszteletreméltó tettekről. Mert alig lehet nagyobb lesülyesztése az erények, mint mikor annak a vad forradalomnak gazságait az ő köpenye alá akarják bujtatni. A gazember, hazaáruló és ezekhez hasonló kifejezések épen úgy rönködnp(< inast nálunk a fejőkhöz az embereknek, mint azok előtt a szomorú napok előtt, melyeket akkor a franczia nemzet átélt. Tehát vannak közöttünk gazemberek, akiket le kell bunkózni nemcsak pennával, hanem fnrkósbottal, vannak hazaárulók, akiket uton-utfélen fel kell kötni a legelső száraz fára. erdők és zö'd virágos rétek között haladt. Több felülcsapó kerekű malommal és egy kászkádszetü vizeléssel találkozva, Lovasra jutottunk. Pár perez és elértük a Balatont. Egy dombon ü öttünk tanyát Ettünk, ittunk. Még én is megéheztem ilyen jó komóctó és jó levegő ts jó kedvben. A tanulók játszót tak. Előlünk a Balaton egészen merev tükrével. Jobbra Palaznak, kivált távcsővel jól látszik a Tihany két tornyával ; balra Alsóörs, közel a par hoz László Mihály villája. Egy kis emelkedésen meglehetős nagy kövek heveinek. ügy hiszem, ezeket a jeges felejtette itten; ily en lelenctuskón ülve egy asszony legelteti tehenét. Ltbuskák is csipkedik a füvet. Liliputi dolinák, milyen üstalaku völgyeleteket a Kurszton láttam. Előttem több cseresznyefa, fehér egészen, mintha hó lepte volna el. Jobbra a part közelében violaszinü sikföld, mögöttünk bordószinü szőlőhegy. Innen %U tizenegyker Alsóörsre mentünk és a szép Kishegyen át Felsőörsre- értünk, hol minket a vendéglőben ebéd várt. Több helyen részesültünk vendégszeretetben, kivált Wurglich Ágoston felsőörsi (reális) prépost és Köves Andorék iészéről. Ezelőtt már 38 évvel tapasztaltam e vidéken rendkívüli vendégszeretetet Pongrácz palaznak plébánosnál Nem volt már időnk megnézn belülről az Árpádok korából maradt román stilü templomot. Már jó sötét volt midőn Veszprémbe visszatértünk. Nekünk is, de kivált tanítványainknak folyton szép emlékben fog élni e nap. Szándékunk volt, nemsokára újból te kedves helyet meglátogatni, hívtak is benA Balaton körül. 1. Felsöörsön. Május 1.-én három tanártár ammal 120 tanulót vezettem a kies Balatonhoz. Koran reggel indul unk; gyönyörű szép nap volt, mely mindvégig kitartott. Első pihenőt a városi erdőben tartottunk; ép a kor a vad körtefa teljes díszében volt, mi is felbokró- táz.uk kalapunkat vadkörtevirággal. 9 óra tájban érkeztünk el Felsőörsig (Zala m.) Itten jobbra kanyarodva, sziklás hegyen lekerültünk a szép Malomvölgybe. Fülembe csattogása, kakukszó. Eper virágzott a part szélen. Kis tiszta vizű p ttakocska kisér' kedves fr esetésével utunkon, mely AZ EGYEDÜL ELISMERT KELLEMES IZÜ TERMÉSZETES HASHAJTÓSZER. TÁBCZA.
