Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-07-12 / 29. szám

HETI SZEMLE“ (29. szám.) 3 vélpapirt, borítékot vagy ciratáblát basznál (iparos, kereskedő, ügyvéd, mérnök sib.), az kettős cimjelzést használ, t. i. fele magyart és fele németet. Mintha a magyar nyelv oly jogosulattan s barbár lenne, hogy a magyar cimjelzés mellé még szükséges lenne címűnket néme­tül 5*s kitenni, mintha a civilizált euró­pai (német) nyelvvel tolmácsolni akarnák, hogy mi csak egy nyelvileg félbarbár és közjogilag öuállótlan néptörzs vagyunk, a német nyelvű Ausztria árnyékában. Értem, hogy osztrák és külföldi össze­köttetéseinkben indokolva van, hogy németül is körülírjuk címzésünket, nem is mondom, hogy ezt ne tegye az, a kinek szükséges, hanem kifogásolom, mert nem lehet eléggé káihoztatni azt, hogy fele magyar, fele német legyen a cimzés. Legyen hát a cim nagybetűkkel — fe­lül a teljes sort betöltve — egészen magya­rul, szám, valamint a cím alatt báliul szok­tuk postatakarékpénztár, klering bankzsíró vagy távbeszélő számot tenni kis betűkkel: éppen úgy tegyük ezután ezzel szemben jobb- róljanagybetüsmagyar cimjelzésalá a németet Például : Nembánomdi Pató Pál ügyvéd Piripócs, /., Faluvég utcza 0. Telefon 1848, szám. Paul Pató Advokat Bankzsíró 1904. XI 18. szám Piripócsl Ungárn) Kleiing 1904. XI1. 13. szám. 1. Faluvég-gasse 000 Poslatakarék 1905. I. 26. szám. Ezzel a formával ktküszöböllnek jelent- kezik a dualizmus jellege címzésünkön, ki- domboriitatik önálló magyar államiságunk és a jobbról levő szerény állóhelyen a cégét németül is jelezheti az, a kinek erre szüksé­ge van. E dolog magában véve kicsinységnek látszik, tényleg azonban nagy érzéketlensé­günkre vall, hogy eddig is magunkat cim- jelzesünkben nem közjogi önállóságunkban tüntettük ki, hanem a külföld előtt magunk dokumentáltuk fele magyar, fele német vol­tunkat, mintha csak az egységes „oszirák birodalomnak“ volnánk fele alkatrésze. Győr, 1905. julius hó Veöreös Jenő, ügyvéd. híre k7 Gyászmise József kir. herczegért. Egyházmegyénk összes templomaiban ma- volt a gyaszmise a legmagyarabb kir. her- czeg lelkének üdvéért. A székesegyházban 7 órakor a plébánia mondott ünnepélyes gyászmisét, melyet Tóth József segedlelkész végzett. A káptalant nagymise 9 órakor volt, melyet Békéiéin Károly praelaius-kano iiok mondott. Ot láttuk a katonai tisztikart, a város, a kir. törvényszék, járásbíróság, kir. tanfelügyelőség és más hivatalos testületek képviselőit is. Minden magyar ember lelké­nek legfőbb ohajtasa, hogy legyen a boldo­gult kir. herczeg emléke áldott, nyugalma csendes. Mozgalom a kormány ellen. A vár­megyei bizottsági tagok közt mozgalom in­dult meg abban az irányban, hogy Szatmár vármegye is csatlakozzék az adót és ujou- czot megtagadó hazafias vármegyékhez, s foglaljon állást az alkotmányellenes kor­mányzat ellen. Számos megyebizottsági tag aláírásával kérvényt intéztek a vármegyei alispánhoz, hogy hívjon össze rendkívüli közgyűlést, mely elé a köv. indítványt ter­jesztik : „Mondja ki Szatmárvármegye tör­vényhatósági közgyűlése, hógy a jelenle­gi kotmany iránt bizalmatlansággal visel­tetik, azt alkotmány-ellenesnek tekinti és ezért : 1., a törvényhatóság az országgyű­léstől meg nem szavazott, adót be nem hajlatja, önkéntes fizetők tői befolyt adót ez állampénztárnak be nem szolgáltat; 2., fogyasztási adót és egyéb illeté­ket a kincstárhoz nem juttat; 3., a kir. adóhivataltól kibocsátott fizetési meghagyást nem kézbesittet ; 4., meg nem szavazott ujonczozást nem fogauasittat, póttartalékosok behívá­sáról szóló rendeletiket végre nem haj­tat ; végül : 5., a közgyűlés vállalja a fele ősséget, hogy bármiféle jogtalan és törvénytelen hatalom túlkapása ellen tisztviselőit meg­védi és őket kártalanítja.“ Ki lesz a főispán. A Szatmármegyei Közlöny étesülése szerint vármegyénk és vá­rosunk főispánja Nagy László alispán lesz. Helyettes fó'ispán. Kristóffg Jószef belügyminiszter a varmegye és Szatmár szab. kir. város területére a lőispáni leendők végzésével Nagy László vármegyei alispánt bízta meg. Tanfelügyelői kinevezés. A vallás közoktatásügyi miniszter Bodnár György se­gédtanfelügyelőt a Vili. fizetési osztály 3. fokozatában a megillető személyi pótlókkal Szatmár vármegye kir. tanfelügyelőjének nevezte ki. Bodnár kineveztetését úgy a vá­rosunkban mint a megyében bizonyára min­denki rokonszenvesen fogadja. Áthelyezett királyi ügyész. Az igaz- ságügj miniszter Meszlenyi Antal aradi kir. ügyészi, ki varosunkban is ismeretes, s el­halt püspökünknek rokona, az újvidéki kir. ügyészséghez helyezte at. Gyászhir. Dr. Hermán Lipót helybeli ügyéd neje szül. Grosz Ida a múlt pénte­ken reggel par napi kinos szenvedés után életének 29-ik évében váratlanul elhalt. A gyászeset nagy részvétet keltett az egész varosban. A boldogukbau 5 apró gyermek vesztette el édes anyját. — Komoróczy Miklós volt főszolgabíró életének 68-ik évé­ben Óváriban elhalt. Kiterjedt rokonság gyá­szolja. — Tanár kisasszony. Wolkenberg Ilon­kát, Wolkenberg Karoly színei varaljai ügy­ved leányát, a budapesti országos nőkepző egyesület a leánygimnáziuma tanárának vá­lasztotta meg. Az uj lanarüisasszony a nyá­lon hosszabb külföldi tanuimanyuiat tesz. Vizsgálóbírói kirendelés. Az igazság­ügyminiszter a helybeli kir. törvényszék te­rületére a vizsga.óbtró állandó helyetteséül Szarukán Zoltán kir. törvényszéki birót ren­delte ki. Áthelyezett segédtanfelügyelő. A vallás- es aozokiaiasugyt miniszter Galffy Lajos beszteiczenaszódvarmegyei kir. segéd tanfelügyelői hasonló minőségben varme­gyénkbe helyezte át. Hymen. Bay Miklós szinérváraljai szol- gabiro es földbirtokos jegyet váltott Papolczy Béla nagj birtokos leányával, Mariska kis­asszonynyal. — Thaisz Arthur, a debreceni Pongracz papirkereskedő czeg tagja jegyet vallott Nagykárolyban Varga lrnréne úrnő leányával, Teruskaval. —Nagy István nagy- karolyi városi végrehajtó eljegyezte Nagy Je­nő nagykarolyt pajyaíelvigyazó leányát, Te­rikét. —- Stróhmájer Imre erdőkövesdi lakos kertész a napokban esküdött örök hűséget Nagy karoly ban Nagy Pál vendéglős leányá nak Erzsikének. — Első mise. Mazurek Gyula nagyvárad­egyházmegyei ujmises folyó hó 19-én (szer­dán Szent Vu.ce ünnepén) mutatja be a zarda templomban első szent miseaidozatát. Manuduktora Zahoránszky István alapítványi könyvelő-pénztáros lesz, az ünnepi beszédet Pálffy Béla gyomai plébános, kiváló egyházi szónok tartja. E magasztos egyházi ünnep­ség 10 órakor kezdődik. —^wawerSándor ujmi sés áldozár Máramaros-Szigeten e hó 9 ón mu­tatta be első szentmise áldozatát az ég Urá­nak. Mint mindig, úgy főkép ma, az alkalom nagyszerűsége előkelő nagy közönséget von­zott az Ur házába, hogy tanúi legyenek melyen a város egyik fia, a lélek legoeme- sebb érzelmeit, a szív legtisztább virágaival egyesítve viszi;' az oltár elé, melynek hu szolgája óhajt lenni. Müller Károly apát- plébános fényes segédlettel vezette az uj mi- sést első legszentabb ténykedéséhez, hogy támogatója legyen ezen ünnepélyes pillana­tokban, mint jóakaró segítője volt fiatal óveibeD. Ünnepi szónoka Wolkenberg Alajos dr. theologiai tanár volt, ki beszédében az ékesszólás nagy mestere, az értelem hivatott művelője és a szív nagy ismerőjeként gyö- nyörii|szavakban mutatott rá azon kötelmekre, melyek a papot, az életben, ha azt akarja, fa°gy egyházának hü szolgája, hazájának igaz gyermeke legyen, kell, vezessék. A be­széd mest- ri volt. Gyönyörű részei nem egyszer csaltak könyet a hallgatók szemébe és a fényes ünuepsóg után méltán távoztak azon gondolattal a templomból, hogy vájjon a beszéd, megkapó szép tartalmában vagy az előadás bámulatos tökéletességében vi­gyenek feledhetetlen emléket magukkal. Délben az ujmisés szülei hazánál gazdag lakomára gyűltek össze a primicians barátai és tisztelői. Megindult a toasztok sora, me­lyekből főleg Müller és Wolkenberg vették ki derekasan részüket. —Molnár Karoly szintén a múlt vasárnap tartotta első miséjét Tisza- Ujlakon. Manuduktora Horváth György nagy­banyai segédlelkész volt, mig szent beszédet Szabó Lajos felsővissói segéd elkész intézett a jelenvoltakhoz. —Láng Gyula a jövő va­sárnap tartja első miséjét Vallajon, Manu­duktora Fásztusz Elek főgimn. tanár lesz, az ünnepi szónok Schwegler Ferencz mezőteremi segédlelkész. Az ügyvédek állásfoglalása. Emlí­tettük lapunk múlt szamában, hogy a hely­beli ügyvédek közt meghasonlás támadt a kamarai választmány határozata miatt, mely 7 szóval 5 ellenében kimondta, hogy az igazságügyminiszter leiratát tudomásul ve­szi. Dr. Farkas Antal mar akkor hevesen kikelt a határozat ellen, sőt le is mondotta válaszmányi tagságról. Azóta az ügyvédek egy része, mintegy 2ü an, erlekezletet tartot­tak, ahol elhatározták, hogy e hó 16-ra rendkívüli közgyűlést hivatnak össze, mely­nek az lesz a célja, hogy megsemmisítse a választmány határozatát, kimondja, hogy az ügyvédi kar az igazságügyminiszter leiratát nem veszi tudomásul s erről őt értesítse is. Az értekezlet egyúttal egy háromtagú bi­zottságot választolt, melynek az lesz a fela­data, hogy az ügyvédeket minél tömegesebb megjelenésre bírja. A vidéki tagokat is fel­szó.iijak, hogy vegyenek részt a közgyűlésen. A közgyűlés azont an nem lesz megtartva. Az értekezleten megjelent ügyvédek ugyanis kül- dóttségileg kérték fel Korányi Janos kama­rai elnököt, hogy hivja össze a rendkívüli közgyűlést. Az elnök kijelentette, hogy ne­ki ez ellen semmi kifogása nincs, minélfogva a kérelmet a választmány elé fcgja terjesz­teni. A választmány ez ügyben szombaton d. u. tartott ülést, melyen a többség arra az álláspontra helyezkedett, hogy rendkívüli közgyűlést a jelen esetben nem tartja össze- htvandónak, mert a rendtartás szerint a kérdéses ügyben a választmány van jogo­sítva dönteni, ahonnan felebbezósnek nincs helye. Ellenben azt kimondotta határozatá­ban a választmány, hogy a rendkívüli köz- gj ülést feleslegesnek is tartja, mert azzal,

Next

/
Thumbnails
Contents