Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-06-28 / 27. szám

2 HÉT 1 SZEMLE“ (26. ik 3-/,ám.) Megállapítja továbbá a Ház, hogy az alkotmányellenesen működő kormány nem csak egyáltalán nem teljesítheti az 1867: XII. tez. által a kereskedelmi szerződések megkötése körül a felelős minisztériumra ruházott teendő­ket, hanem ez a kormány éppen e helyzeté­nél fogva, amely a politikai felelősség érvé­nyesítését vele szemben gátolja, minden mentséget kizáró módon áll a jogi felelősség súlya alatt az 1899: XXX. tcz. intézkedé­seinek, jelesül pedig azon tilalom megtartása tekintetében, mely szerint az autonom vám­tarifa létrejövetele elölt idegen államokkal kereskedelmi szerződés megkötésére nézve tárgyalni nem szabad. Végül a képviselőház szükségesnek látja az alkotmányellenes elnapolásnak és kor Hiányzásnak a közösügyi kiadásokra kiható különleges jogi következményeit is megál­lapítani. Az 1867. XII. tcz. 18. és 33. §§-ai világosan körülírják a közösügyi kvóta meg­állapításának módját, melyhez múlhatatlanul megkívántaié első lépés az országos bizott­ság megválasztása és törvényszerű működése. Ez utóbbinak egyik feltó ele jelenleg az idé­zett törvény 10, és 20. §§ ai szerint a felelős kormány befolyása. Ha tehát kvótabizottság megválasztása és törvényszerű működése az országgyűlésnek alkotmányellenes elnapolása, illetőleg a kormány alkotmányellenes hely­zete által lehetetlenné tétetik, hiányzik az idézett törvény értelmében utóbb bekövet­kezhető fejedelmi döntés jogos, nélkülözhe­tetlen törvényes előzménye. És igy e feje­delmi döntés sem történhetik meg törvényesen, jogérvényesen, mert semmi előfeltétel nincs meg a kvóta törvényes megállapításának le­hetőségére. Mivel pedig az 1867: XII. t.-cz. 16. § a világosán kimondja, hogy a Két állam hozzá­járulási aránya előre megállapítandó, úgy ilyen törvényes megállapítás nem létében nemcsak hiányzik a költségek folyóvá téte­léhez, hanem magának a megszavazásnak törvényszerű előfeltétele is, úgy, hogy mi­nősített alkotmánysértést követ el az a kormány,' amely bármely összeget *szolgáltat a magyar áUampénztárból a közös kiadások fedezésére. Mindezek alapján a képviselőház ki­mondja, hogy a kormány nemcsak súlyos alkotmánysértést követett el a Ház elnapo­lásának kieszközlésével, hanem hogy fenn­állása és egész kormányzata alkotmány- ellenes, hogy az á lami jövedelmeknek, kü­lönösen a közadólcnak igénybevételére és az cd lami kiadások eszközlésére feljogosítva nincs, hogy a véderő kiegészítését, illetőleg létszámának fentartását törvényesen nem eszközölheti sem ujonczozás által, sem az 1888: XVI11. tez. ben megjelölt rendkívüli módon ; a kereskedelmj szerződésekre vonntkozólag idegen államok­kal nem tárgyalhat és hogy különösen tilos neki a közös ügyek fedezésére a magyar állam pénztárból bármely összeget fordítani. Ha a kormány ezen tiltott ténykedé­seket mégis teljesítené, a Ház a kormány ősz szes tagjait előre figyelmezteti a tövénytelen té­nyekkel összekötött, anyagi és büntetőjogi követ kezményekre. A törvényhatóságokat pedig emlékez­teti a Ház alkotmány védő, hagyományos fel­adatukra, figyelmezteti őket az 1886. évi XXI. tcz. 21. § ára és az 1504. I. tcz. és 5. 6. §§ aira és elvárja tőlük, hogy az alkot mányellenes kormányzatot támogatni nem fogják. És végül a Ház kifejezi azon törhetet­len bizalmát, hogy a nemzetnek szigorúan törvénves védelmi (jüzdélme diadalmaskodni fog az alkotmány ellen intézett támadás fe­lett. És biztosítja a nemzetet, hogy az alkot­mányos rendnek helyreállítása után legsür gősebb kötelességének fogja ismerni, hogy az alkotmány biztosítékain, az egyesek jo­gain és a nép jóléJté" netalán ejtett sebek orvosoltassauak. Ami szenvedések időközben a nemzetet sújtják, ami megrendülés az ural kodóház hatalmi állását érni fogja, a meg­torlás időpontjáig, a nemzet és a történelem itélőszéke előtt azokra hárítja a felelősséget, akik a kifejezett nemzeti akarat érvényesü­lését még alkotmánysértés árán is meggá­tolni iparkodtak. Magyarország alkotmányának védelme tehát immár a törvényha­tóságok, községek, és az egész ma­gyar társadalom kezébe van letéve s igy mindnyájunknak kötelessége a fenti határozat útmutatása szerint mindent elkövetni, hogy az alkot­mányellenes kormány lehetetlenné tétessék. Erősen hiszszük és bízunk benne, hogy Magyarország minden igaz ha teljesíteni fogja ezen leg­szentebb hazafias kötelességét és megfogjuk mutatni rövid időn be­lől, hogy Magyarországot alkotmá­nya ellenére kormányozni nem lehet! Nemes cselekedet. llosvay Gusztáv szinérváraljai járási főszolgabíró és az alulírott lelkes férfiak mozgalma indítottak, hogy az Avasban, Lajos-völgyón, hol egykor róm. kath. plébá­nia, templom és iskola volt, de idők folytán megsemmisültek, ismét felállitiassók a ma gyarságnak ez a védő bástyája. Az ott lakó magyarság a plébánia megszűnte után, — beékelve a románok közzé, kivetkőzött nem­zetiségéből, sőt a magyar nyelvet is elfelej­tette. Nemcsak a magyarság, de egyházi szempontból is felelte üdvös volna, hogy az Avasban plébánia állíttassák fel. E két ér­dek feltétlenül igazolja azt a nemes törek­vést, melyet egyházunknak és a magyar­ságnak e lelkes bajnokai kifejtenek. Ter­mészetesen a nagyközönség támogatására van szükség, hogy a szép terv teljesülhes­sen. Azért szólítanak fel minden egyházát Mily üdvös intézkedés ez. Még délután is csukva vannak 3—6 óráig, t. i. az isten­tiszteletek ideje alatt. Vasárnap a nyugalom, a pihenés s az ájtatoskodás napja vendéglői személyzetnek is. Egyszersmind megakadá­lyozza, hogy az emberek a korcsmában tölt­sék a szent napot. Minő jó lenne nálunk is ily intézkedés, akkor nem verhetné el a szegény munkás egész heti bérét vasárnap a korcsmában s nem hanyagolná el miatta a templomot. A vendéglők csukva voltak, tehát czuk rászdát kerestünk; azonban sokáig jártunk, mig egyet találtunk. Rouenban megfordítva volt ; ott csupa czukrászdak akadtak élőnkbe, mikor vendéglőt kerestünk. Miután eleget tettünk vallásunk köte lességének, elmentünk a két leghíresebb anglikán temlomba a szt.-Pál és a West­minster! apátság templomába. Mindkét temp­lom tele volt ájtatoskodókkal. A későn jövők csak hátul foglaltak helyet, hogy az istentiszteletet ne zavarják. Semmi nesz, semmi zaj, semmi járkálás, be­szélgetés. Az arczokon áhitat ömlött el s min denki figyelt a templomi kar énekére. A pa­dokon kis füzetek voltak a hívők számára s az ének elhangzása után a hívők énekel­tek a kis füzetből. Ezt mindenki elvihette magával. Mi is elhoztuk emlékbe. A templomban őrök s kifeszitett zsinó­rok voltak úgy, hogy a későn jövők, ha akartak volnasem mehettek előre. Bizony ott nem zavarta meg az isten­tiszteletet senki, mint nálunk egy-egy elő kelő nő, ki eljön, hogy ruháját bemutassa s későn jön s előre megy, hogy minden szem rája forduljon. Az istenúsztelet után azonban egészen megváltozik a templom képe. Akkor olyan, mint egy muzeum : tele van járókelőkkel, kik bädeckereket szorongatnak kezükben s a templomban felállított szobrÄtat, sírokat nézegetik, birálgatják. A templom az angol nál egyúttal dicscsarnok. Itt áliitja fel híres fél-fiainak szobrait. Különösen a Westminster! apátság tem­ploma van tele szobrokkal s síremlékekké’. Oly sűrűén állanak egymás mellett a szob­rok és síremlékek, mint bármely múzeumban. A vasárnap tehát a templomok lá­togatásával telt el, megnéztük nemcsak az anglikán, hanem a methodtsta stb. templo mókát is. Egy ilyenben ott, hol nálunk a főoltár áll, orgona volt s a magasban egy kisasszony orgonáit. A közönség felé háttal volt ugyan, de előtte tükör állt s abban lát­hatta, hogy mi történik a templomban, igy vigyázott fel, mig a pap jött s prédikált. Különben nem kell nagyon őrködni, van olyan templom, hol az imakönyvek a pado kon hevernek, mindenki használhatja, de senki sem viszi el. Miután egész napuok úgyszólván temp lomazással telt élt, este el akartunk menni valami szórakozó helyre : színházba, czir- kuszba. De mind be volt c-ukva. A vasárna­pi nyugodalmat a színésznek is élvezni kell. Semmiféle szórakozó helyen ni öcs va­sárnap előadás, csukva vannak. A közönség az utczákon, a parkokban sétál. Kénytelenek voltunk ebhez alkalmaz­kodni s a sótálással megelégedni. Az utczákon e miatt a rendesnél is na­gyobb emberáradat volt. Láttam Pátizs bou- lovardjait, de ott sem volt oly%u nagy tolon­gás, mint London főutczáin vasárnap este. Felesleges említenem, hogy z üzletek kivétel nélkül mind csukva vannak. Az eddigiekből is kitűnik, hogy a va­sárnap Londonban olyan, milyennek az Űr rendelte: a pihenés, a nyugalom s az ájtatos­kodás napja. Csókás Vidor dr. A radio-activ Schmidbauer- féle keserűviz, reggel fél pohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztitó, mint ivó kűra a Karlsbadi és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásvángmz amelyben RÁDIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben Szatmáron : Walton Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szüos J., Kálmán M., Kínál G. Horváth M., Koos K., Ullman Testv. urak üzletében. Főszétküldés a forrástulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromba Egész üveg 5o fill, fél üveg 3o fill. — Az egyedüli természetes keserűviz, v mely kis üvegben is kapható. 73—26 —

Next

/
Thumbnails
Contents