Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-04-19 / 17. szám

HETI SZEMLE, (12 ik szám.) 2 hozzá, hogy azon férfiú a jelöltek sorában lesz, kit Szatmár város közönsége csaknem egyértelmüleg óhajt a plébánosi állásban, látni ez a férfiú nem más, mint Gönczy Antal peles- kei gör. kath. lelkész, a jelenlegi szatmár- kerületi esperes. Hogy ő nyerje el a szatmári plébániai javadalmat, arra úgy múltja, az egyház szol­gálatában évek hosszú során keresztül szer­zett kiváló érdemei, mint egyénisége és pél­dás magyar hazafisága egyaránt kvalifi kálják. Épen ezen tulajdonságainál fogva bir Szatmár városában oly rendkívüli népszerü- sóggel, hogy vele szemben a győzelemnek még csak halvány reményével sem vehet1 fel senki a küzdelmet. Gönczy Antal a je­lenlegi körülmények közt egyedül aira hi­vatott, hogy Mellesnek a szatmárnémeti gör. kath. plébánosi állásban utódja egyen. Elsősorban lépcső számára, hogy ő a jelenlegi kerületi esperes. Már maga ez a tény igazolja, hogy egyházi fenhatóságának, püspökének teljes elismerésével találkozik az ő működése, mert különben erre a szép bizalmi állásra nem szemelte volna, ki Ez a körülmény azt is bizonyítja, hogy az egy­házmegyei papság körében kiváló alak, aki ezt az elsőrangú állást, a szatmári plóbáno si széket méltóan fogja betölteni. Gönczy Antal 1859 ben ősnemesi ma­gyar családból született, mely kéki és nagy- géresi előnévvel bir. Aldozárrá 1882 ben szentelték és Istenben boldogult Pásztólyi Kovács János püspöke a Bereg vármegyében helyezett nagylucskai elsőrendű parochia vezetésével bízta meg. 1885. évben megkap­ta a nagypeleskei lelkészi javadalmat, hol 20 évre terjedő idő alatt híveinek rajongá­sig menő szeretető és tisztelete közt lanka­datlan buzgalommal munkálkodik egyháza ügyeinek előmozdítása körül. Ezen hosszas lelkipásztorkodása alatt fényesen bebizonyí­totta, hogy híveinek úgy lelki gondozása mint hitközsége ügyeinek vezetése, a magyar nem­zeti szellemben való nevelés rátermett ke­zekbe van letéve. Olyan kvalitású férfiú ő, aki nemcsak hogy megállja helyét Szatmáion, de úgy látszik mintha egyenesen ide volna predes- tinálva. Előkelő megjelenése, magas társa­dalmi műveltsége, kedves modora, mely az első tekintetre megnyer, mind olyan ténye­zők, melyek a rokonszenvet és nagyrabe csülóst a legszélesebb körben képesek fel- költeni. S miután ilyen emberünk van, ki az eddig hangoztatott ismerőseink közül legér­demesebb, semmi okunk nincsen reá, hogy idegenek után futkossunk, mert ha kapnánk is arravaló embert, ki a szatmári plébánosi állás betöltésére alkalmas, alig hihető, hogy előnyei a Gönczy Antal kiválóságait elhomá­lyosíthatnák. Természetesen az ilyen választásoknál mindig közbe szokott játszani a helybeli ro­koni és családi összeköttetés, melynek ré­vén igen gyakran olyan egyéneket akarnak kiváló állásokba bejuttatni, kik tekintettel tehetségeikre, vagy szolgálati éveik tartalmára sokkal szerényebb körrel is megelégedhet­nek. Ezért mondjuk azt, mert városunkban máris jelentkezik ilyen mozgalom. Termé­szetesen ez elitélendő és helytelen eljárás, mert a választóközönségnek a jelöltek egyé­niségét kell tekinteni, mindennemű kapaczi- tálásiól emánczipálván magukat,arra az egyénre adni le a szavazatot, kit legjobb lelkiismeretük] szerint a kérdéses állásra a legméltóbbnak Ítélnek. Mi méltán bizhatunk, hogy minden mel- léktekintet nélkül a rátermettség szempont­jából fognak dönteni és akkor Gönczy An­tal senkivel szemben sem mellőzhető. Mint­hogy a közhangulat már most is mellette nyilatkozik, biztosra vehetjük, hogy ő lesz Szatmár városának uj gör. kath. plébánosa. H I R E K. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel felkérjük előfizetési hátralékaik bekül­désére és mielőbbi megújítására. Mélyen tisztelt előfizetőinknek, szi­ves olvasóinknak és munkatársainknak boldog húsvéti ünnepeket kívánunk. Lapunk legközelebbi száma a köz­beeső ünnepek miatt a rendes időnél egy nappal későbben, vagyis csütörtökön fog megjelenni. A nagyheti ájtatosságok sorrendje. Apr. 16. Virágvasárnap reggel 7 órakor a plébánia, 9 órakor a plébánia tartott ünnepi sz misét passió énekkel, ez utóbbi sz. misét megelőzte a barkaszentelés. — D. u. 3 óra­kor nagyböjt! sz. beszédeinek sorozatátfoly- tatja P. Hippích Jézustársasági atya. Apr 17. Nagyhétfőn reggel a törvényszék róm. kath. rabjai, ápr. 18. Nagykedden a Szatmáron állomásozó katonaság rk. legénysége, ápr. 19. Nagyszerdán a nagy számmal érkező vi­dékiek végezték húsvéti gyónásukat s sz. áldozásukat. Nagyszerűén d. u. 4 órakor gyászvecsernye lesz, melyen Jeremiás prófé­ta siralmait éneklik. Apr. 20. Nagycsütör­tökön reggel 9 órakor ünnepi sz. mise, a harangok elnémulása. D. u. 4 órakor gyász- veesernye. Apr. 21. Nagypénteken reggel 9 órakor isteni tisztelelet, passió énekléssel, a feszület leleplezése, csonka mise, az Oltári- szentség lavitele a sz. sirba, sz. beszéd. — D. u. kedvező id íjárás esetén 3 órakor gyász­vecsernye, után a a sz. sírok látogatás, 6 órakor szentségbetétel. Apr. 22. nagyszom­baton reggel 6 órakor tüzszentelés, a húsvéti gyertya, keresztelőkul megszentelése, 9 óra­kor ünnepi mise, a harangok megszólalnak. D. u. 6 órakor feltámadási ájtatosság. Apr. 23. Husvét reggelén 7 órakora plébánia tart ünnepi sz. misét és prédikációt, mely után pászkaszentelés lesz. 9 órakor a káptalan énekel nagy misét s a kiválóm jeles egy­házi szónok, Wolkenberg Alajos szentszéki ta­nácsos s szemin. tanulmányi felügyelő mond sz. beszédet. 11 órakor csöndes mise, d. u. 3 órakor ünnepi vecsernye. Ápr. 24. Husvét másodnapján reggel 7 órakor a plébánia, 9- kor a káptalan tart sz. misét és sz. beszé­det; 11 kor csöndes mise, d. u. 3 órakor ve­Percenkint 60—80 at és a maga parancsát maga teljesiti legelőször, futva, rohanva or­szágúton és meredeken, dülőcsapáson és szűk ösvényen. Az agyunkra elevenséget zúdít, innen származnak a gondolatok, szívünket már felverte, csak úgy rajzik benne az érzés. Lábainkat mozgásra, futásra, (Uram bocsá’, böjtben vagyunk) táncra ingerli. Tessék nézni, itt van a karomban, nem hagyja, hogy nyugodjék és itt sétál a legszélsőbb dűlőn, a kisujjam hegyében, itt is akad dolga 1 Féltékeny gazda. Metsző éles fájda lommal büntet, ha gazdaságába merünk nyúlni. Egy kis szálka, egy kis penecilus nyomán úgy éget, olyan forrón ömlik ki, hogy jajgatva kapunk oda, nem a kezünk­kel, hanem ajakunkkal, hogy visszaszívjuk magunkba, ami elveszhetne. így engesztel­jük, hogy csak ne haragudjék, nem tesszük többet. A vér magában véve is nagyszerű valami. Hát még a tiszta ver! Tisztelt közönség! Itt önkénytelenül elém állanak azok a famíliák, amelynek vérébe észrevétlenül lopta be magát valmi kegyetlen, kipusztithatatlan méreg. És elém állanak azok a fiatalok, akiknek minden be­tegségére azt mondják: vérszegény, vérsze­génység. Az orvos urak nagyszerűen sza­valják: kérem, ez vérszegénység, méltóztas- sanak meggyőződni róla, ez vérszegénység. És magam előtt látom a megnőtteket is. Kemény, izmos férfiak, sok munka közt ko­rosodott matrónák, akiknek sohasem volt ide­jűk magukra is gondolni. Egyszer csak szé­dülés. zsibbadtság, álmatlanság stb. bántja őket. Azt mondják: a vér, a vér, ez, kérem, vérbőség. Nem keresem, igy van-e valóban, csak következtetem, hogy ime itt kevésbbé jó a vér, nincs meg az a tiszta, egészséges, pezsgő vér, mely bársonyos, egyenletes meleget oszthatna tagjainkba, jól táplálhatná agyun­kat, hiba nélkül dobogtatná a szivet, bizto­síthatná a jó fejlődést s az öregkor megér­demelt nyugalmát. Milyen nagyszerű is volna tisztelt kö­zönség, ha minden fiatal leány és fiú olyan egyenes, életvidám, eleven volna, mint a jól nőtt hársfa egy-egy májusi reggelen; In minden öregre úgy tekinthetnénk, mint a gyümölcseit osztó kedves öreg fára úgy szep­tember hónapban, mikor gályáin, levelén, gyümölcsén, lombos sudarában ott táncol, játszik, el sem akar férni az aranyszálu napsugár. Milyen nagyszerű volna, ha sen­kinek sem kellene félnie attól, hogy mérget hordoz önmagával, hogy örökléssel van dolga, aminek gondolata keresztezi terveit, épen a kilendülós előtt töri apróra nagy gondolatait. Milyen nagyszerű volna és milyen le­hetetlennek látszik. Pedig az orvos urak legjobb erőikkel dolgoznak azon, hogy vé­rünket megtartsák, szaporítsák, testünk ak­náiba jól eloszszák. Nem rajtuk múlik, hogy nem sikerül mindig valósitaniok, amit az A radio-activ Schmidhauer-féle Igmándi keserűvé, reggel fél pohárral használva, jelenleg a legjobb természetes gyomor-, bél- és vértisztito, mint ivó kúra a Karlsbad! és Marienbadi gyógymód meglepően gyors és sikeres helyettesitője. — Az első magyar ásvángvíz amelyben RÁDIUM fedeztetett fel. Gyógyereje rendkívüli. — Kapható kis és nagy üvegben. Szatmáron : Wállón Henrik fia, Kaufman I., Beer M., Szüca J., Kálmán M., Kinál G., Horváth M., Koos K., Ullman Testv. urak üzletében. Főszétküldés a forrástulajdonos : SCHMIDTHAUER LAJOS gyógyszerésznél Komáromban. — Egész üveg 5o fill, fél üveg 3o fill. — Az egyedüli természetes keserüviz, amely kis üvegben is kapható. 73—26—19

Next

/
Thumbnails
Contents