Heti Szemle, 1905. (14. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-11 / 2. szám

HETI SZEMLE“ (1-ső szám.) 3 A városi védtöltósek behajthatatlan bérösszegét — 80 koronát — a közgyűlés törölni rendelte. A különbözően díjazott Il-od osztályú számtiszti állások javadalmának rendezése ügyében akként döntött a közgyűlés, hogy az 1600 koronával javadalmazott s most üresedésben levő számtiszti állásra Flomás Demetert előléptette s az ő, 1400 koronával javadalmazott állására pályázatot hirdet. Anderkó László helyettes gör. katb. lelkésznek 10 hónapi itteni működése után 300 korona személyi pótlékot szavaztak meg. A kültelki és szatmárh egyi gazdasági ismétlő iskolák felállításához a szükséges 22 hold földet, továbbá a bekerítésre s fel­szerelésre szükséges költségeket — 5015 koronát — megszavazták. Ez összeg kifize­tésére három évi törlesztés mellett a törzs­alapot jelölték ki. A korcsmák, sörházak és pálinkám ó- résekre vonatkozó szabályrendelet módosítást a közgyűlés elfogadta. A csendőrségi szolgálat bevezetése foly­tán a város szolgálatában állott rendőrség egyrészét nyugdíjazták, masrészót végkieló gitésben részesítették, A rendőrség nyugdí­jazásáról és végkielégítéséről előterjesztett javaslatokhoz a közgyűlés hozzájárult. A nyugdijat a nyugalmazottak havi előleges részletekben fogják kapni a város pénztá­rából. Győr város átiratát az állami közigaz­gatás közvetitésével járó költségek megieri- tése tárgyában pártlólag tudomásul veitek. HÍREK. A miniszter programmbeszéde.T/ie­ronymi Karoly kereskedelmi miniszter ma este érkezik városunkba és holnap fogja megtartani programmbeszédét. Az időt és helyet plakátokon fogják tudatni a közön­séggel. Hymen. Téry Gzrő budapesti gépész- mérnök tegnapelőtt esküdött örök hűseget városunkban Nagy László vármegyei alispán és Jékey Ilona úrnő leányának, Emmike kis­asszonynak. Tanuk gyanánt Jékey Zigmond orsz. képviselő és Szerdahelyi Ágoston sze ropeltek. Ebéd után az ifjú pár Budapestre utazót t. Költő-alispán. A Petőfi-Társaság Szabó Sándor, Maramaros vármegye poétái lelkű alispánját legutóbb tartott gyűlésében ren­des tagjának választotta meg. Két szatmári jelölt. Városunk két kerületnek ad jelöltet az országban. Feehtel János dr., kir. kath. főgimnáziumi tanárt Nógiádmegyében a Széchényi kerület lép­tette fel kormánypárti programmal. A Pulszky Ágost kerülete volt ez, biztos kormánypárti kerület, igy a Fechtcl megválasztásához semmi kétség nem fér. Már meg is tartotta programmbeszédét, s rendkívül nagy lelke­sedéssel fogadjak mindenütt. Ellenfele gróf Majláth Géza dissidens programmal A másik jelölt városunkból dr. KelemenSama ügyvéd, kit Halmiban léptette fel függetlenségi prog­rammal. Neki mar nem fog olyan könnyen menni a dolga, mert Halmiban az ellenzék nem boldogulhat. Uj postafőnők. A kereskedelmi mi­niszter Boros Dezső posta- és táviró főtisztet a helybeli 1. számú posta és taviró hivatal főnökének nevezte ki. Az uj főnök már 25 eve van szolgalatban, igy előléptetését meg­érdemelte. Anti bácsi nyugalomba megy. El­járnak az idők lassankint mindnyájunk feje felett, vasfoga mégja követ is megőrli, vele nem tud daczolni senki ember fia. Mi még láttuk Péchy Anti bátyánkat, amint ruganyos, katonás léptekkal haladt az utczán, most már lassan, nagyon csendesen lépeget.. Ka­tonás volt hajdan a hivatalában is, erély és szigor jellemezte őt. Olyan volt, mint amilyennek egy rendőrkapitánynak kell lenni. Természetesen a fizikai erő hanyatlásával az akarat ereje is csökken. Bizonyára érzi a jó öreg Ami bácsi, ez vihette arra az,elhatá­rozásra, hogy váljék meg attól a terhes funk- cziótól, melyben mintegy négy évtizeden át emésztette életét. Beadta- hát lemondását és nyugdíjazását kéri. Hiszszük, hogy ilyen régi jó tisztviselővel a lehető legméltányosab­ban fognak elbánni. Bizonyára az egész város rokonszenve kíséri nyugalmába távo­zásakor, s az a jó kívánat, hogy ezeket a gondatlan napokat minél tovább élvezhesse. Áthelyezett főhadnagy. Z o m m ejr Henrik cs. és kir. főhadnagy városunkból. Egerbe helyeztetett át s már el is utazott uj állomáshelyére. Zommer főhadnagy 16 éven át volt városunkban, s előzékenységével tisz­teletet és nagyrabecsülést keltett maga iránt a polgárság körében. Hymen. Pucser Károly nagykárolyi kereskedő jegyet váltott Hámon An/al sza- kaszi földbirtokos leányával, Gizella kisasz- szonynyal. — Bottik Géza járási számvevő szombaton esküdött örök hűséget Székely Mariska nagysomkuti óvónőnek. — Kerekes Janos ua"yecsedi gyógyszerész jegyet vál­tott Kerekes Ödön nagykárolyi kereskedő leányával, Maliid kisasszonynyal. — Adriányi Zoltán, gróf Károlyi István uradalmi tisztje újév első napján váltott jegyet városunkban Kovács Leo nyugalm. ezredes leányával, Le­ona kisasszonynyal. — Szőke Béla helybeli divatkereskedő jegyet váltott Holcmann Dániel fakereskedő leányával, Hermina kisasszony­nyal M. Szigeten. Papp Ferencz cs. kir. hadi­tengerészeti mérnök szombaton esküdött örök hűséget Nagykárolyban Pazuchanics ígnácz volt nagykárolyi gör. kath. esperes­lelkész leányának, Mariska kisasszonynak. Ünnepelt főszolgabíró. Nagy óvá- czióban részesítette a múlt héten a jegyzői kar§Benyovszky Aladár halmii főszolgabírót, abból az alkalomból, hogy a közigazgatási pályán működésének 20-ik évét töltötte be. Megjelent Jaz ünnepségen Becsky Emil vár­megyei alispán és sokan az intelligentia köréből. Az ünneplő közönség a halmi gaz­dasági iskola nagytermében gyülekezett, hol a küldöttség által meghívott főszolgabíró csakhamar megjelent. Itt először Sróth Mi­hály jegyzőegyleti elnök, Jmajd Becsky alis­a nyomorban levőknek. Nem az utszéli kol dús a szenvedő, hanem az a szegény mun­kásnép, özvegyek és árvák, kik szégyenük alamizsna után nyújtani kezüket. Keressétek fel a nyomor tanyáját, kopoktassatok be a kunyhók ajtaján. Tudom megesik szivetek a látottakon. Jótéteményeteket szeretettel vi­szonozzák az elhagyottak. * Az éj elmúlt. Hányán kellek fel testü­ket, lelkűket kipihentetve, friss erővel. De nem igy a szegény nő, ki az egész éjét, ke­serű gondog között tölté. — A reggeli vilá­gosság be szűrődött a befagyott ablakon. A kis szoba néma csendjét csak az anya lépteinek kopogása szakította meg. — Ereszsz engem —hallatszik azálmodó gyermek ajkairól a szó. Az anya odalép az alvó gyermekhez s mosolyogni látja. Majd kezével hadonász, mintha valamit meg akarna fogni. Feléje ha­jol anyja s megcsókolja a mosolygó gyer­mek arczát. Erre felserken a kis fiú. Felkel. Gyor­san magára szedi kis gúnyáját. Odasom­polyog anyja mellé s mintegy felve mondja • — Édes anyám ! Adj egy kis kenyeret. Hadd menjek iskolába. — Itt van, fiam, ne. Ennyi maradt még. Ez az utolsó. Ruhát göngyöl széjjel s egy kis darab fekete kenyeret nyom a gyermek kezébe. Utol só. Mintha a kun}hó fala is azt vissz- hangzaná. Ezzel hóna alá szorítja könyvét s bá Dalos arczczal siet az iskolába. Könyvét beteszi a padba s a kályha mellé húzódik. Oda tartja kis kezecskéjét, melengeti, összedörzsöli. Jól esik a hidegtől átjárt testének a jó meleg. Majd száraz, ke­mény kenyeréből eszik. Annak is felét oda­adja egyik kis pajtásának. A kis árva Peti szomorú arcza feltű­nik gyermektársainak. A mindig oly jókedvű fiúcska most szótlan. A kis Palkó, ki teg­nap könyezett, mikor Peti atyját temették hozzámegy és megkérdi a bánkódó pajtását. Peti nem szól. Szemében megjelennek a csillogó könyek s ezek beszélnek helyette. Palkó, amint meglátta Peti kezében a fekete kenyeret, előveszi táskáját s jó darab fehér kenyeret ad neki. Peti nem tudta megköszönni, szó nem jött ajkára, hanem örömrepeső szívvel ölelte at. az adományozót s homlokon csókolta. Majd a kapott kenyeret tarisznyájába tette. — Mmrt nem eszed meg? — kórdó Palkó. — Hazaviszem — felel Peti, — mert otthon nincs egy falat kenyerünk sem. Kis tesvéreim bizonyosan éheznek, mert édes anyám nekem adta az utolsót. — — Oh, dehogy is evett volna belőle egy morzsát is, mig haza nem vitte. Otthon aztán édes anyja szépen elosztotta közöttük. — Ne busulj, jó anyám, —szól Peti — azt Ígérte Szabó Palika, a kinek olyan szép nagy házuk van s az iskolában mellettem ül, hogy mindennap ad egy ilyen darab ke­nyeret. — Áldja meg az Isten — felelte az anya. — Mennyire örvendtek a kis árvák. Most már mindennap várták bátyjukat az isko­lából. Jó előre kimentek a kapuba, ott le- kuezorodtak egymás mellé s vártak hosszan, türelmesen. Ha szünetnap volt, akkor Peti a kapu alatt várta meg, mig Palkó lehozta a jó puha kenyeret. A szegény nő pedig napról-napra jár. a munkában. Hol itt, hol ott kapott valamit. Fáradtan tért este haza övéi közzé. Ölébe szedegetett egy kis fát, melylyel aztán felme- legitette kis szobáját. Olyankor odahuzód- tak a kályha mellé. Hol egyik, hol másik gyermeke ölelte át s vége hossza nem volt a gyermeki szeretet nyilvánításának. Mikor aztán a tűz bamvadóban volt, mindnyájan nyugalomra tértek. Előbb elmond­ták esti imájukat. Kik imádkozhattak buz­góbban, mint ez árvák. így teltek e szegény, árva család napja^

Next

/
Thumbnails
Contents