Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-02-10 / 7. szám
0 ETI S Z Iv M L E (7-ik szsm.) „H. vónykönyv előadói tervezete. Megjelent már a nagy munkának a személyt jogokat tárgyaló része és ebben fogjál tátik az nz úgy szólván forradalmi újítás, hogy a nagykőt u- sitás ezentúl a huszonegyedik életévvel kezdődik' Érdekes a törvényjavaslat e részének megQkolása, amely szerint a hu zj); egyedik életévvel beálló nsgykoruság Magyarorszi gon kívül csak még Ausztriában van meg. Minthogy az ember teljes szerviképessége, úgymond a megokolás, a teljeskoruság he álltától függ, a teljes kor határának kétségtelenül oly éle korral kell kezdődnie, amelyben az ember rendes fejlődése mellett az esetek átlagában eléri a fejlettségnek azt a fokát, amelynél a szerződésképességhez szűk séges szellemi erők feltételezhetők. Emellett az életkor meg-/, a búsában tekintettol kell lenni arra is, hogy az ember abban az időben, amidőn társiidabbí és gazdasági viszonyai- között-'tényleg- önállóságra Juh elnyerje, a jogi önállóságnak is azt' a mértékét, amely ügyéinek viteléhez szükséges. Nálunk pádig az önálló életpálya alapítása még a magasabb előkészületet igénylő tudományos pályáknál is koráiban, nevezetesen a 24-ik évet 2—3 évvel megelőzőleg veszi kezdetét s itt a gyám odás már lehetetlen, különben is a túlzott gyámkodás nem kedvez az egyéniség fejlődésének. Mondanunk sem kell, hogy a tervezet nagy vitára fog alkalmat ad n i. Baleset bejelentendő. Fel hivatnak a kapitányi biviia! áltál az országos gazdasági munkás és cselédsegélypénztár tagjai és az ilyen tagok munkaadói, hogy a tagokat ért balesetet azonnal, de legkésőbb 48 óra alatt kötelesek Bartha Kálmán városi gazdasági tanácsosnál bejelenteni, mert ennek elmulasztása eseten az illető pénztári tag segélyre számot nem tar h it. S Z IN H A Z. Szerdán, f. hó 30-án Aranyvirág. Ennek a bájos zenéjü darabnak mindig nagy közönsége van, mely élvezettel hallgatja és tapsolja Komái Margit édes dallamait. Mint, mindig, ezúttal is megelégedéssel és meleg érdeklődéssel k isért ék a jelenlevők az Arany- virágjó előadásinak minden részletét. Aranyvirág kasza dirab akár Bob és méltán, mert muzsikája fülbemásszó, andalító, kellemes hangulatokat, ébresztő. Kornai elemében volt. Megbccsülhetlen jó tulajdonsága, hogy aranyos kedvvel játszik és énekel, a közönség hálás is az ügyes primadonna iránt. Fe- renczy Beppo pompás orgánumát nem kímélte. Éneke csengett-bongott és erővel hatott, mint a méltóságosan zugó orgona. Papír kitűnő milliomos volt. Az a szellemes játék elsőrendű munka volt, becsét, értékét elismeréssel honoráljuk. Reviczky Rózsi ügyeskedett. Szentes fogadását hangos derültséggel fogadta a publicum. Aranyvirágot érdemes műsoron tartani. Csütörtökön Fokról-fokra. Énekes életkép 5 képben. Ez az óság a Ferenczy-pár juta'omjátéka alkalmából telt házat csinált, ha nem is vonzott, a mi bizony nem mind- egy. A jutalmazaudók iránt táplált meleg szinpatia a közönség részéről mindenképpen kielégítő kifejezést nyert, abban az érdeklődésben, melylyel az előadásra készült a város színházlátogató publicuma. Jegyeket már az előző napon sem lehetett kapni. S ez a körülmény már magában is dicsősége a Ferenczy-párnak, mely nagy igyekezettel, szép tehetségekkel iparkodik művészetével igazi műélvezetet nyújtani. Férjet, feleséget egyaránt szeretettel lát és tapsol a színpadim mindenki. — Kaptak is koszorút, virágot, postát öt pecsétes levéllel és bizonyára szép anyagi jutalmat. — F. Lányi Irma kifogástalan, sőt magasabb stylü alakítás volt, melyb n mindnyájan művészetet láttunk. — I vall ruhája 's a Loan való megjelenése hatást keltett. Ferenczy kitűnő olasz volt. Legérdekesebb vol', sőt egj’edül érdekes az előadásban a tarka színpad, a melynek pompás sikere Tábori és Romainak köszönhető. Tár bwi élczei, . elménczkedései, s különösen a családi kor első versszakának különféle kiadásban való szavalása fajrengető kaczajt keltett. Jó estéje volt.' ......... . Ko máinak kaczagó Kúpléja igen; tetszett,. Márkus Aranka nagy áriája műélvezetet .nyújtott. Gyönyörűen énekelt, Szentes derült perczeket szerzett Jambó társulatával, — Sziklai pedig a mecjarászból énekelt szép és csengő orgánummal. Sugár elegáns alak, a kit szívesen látunk a színpadon. 'st!- "Teliteken február 5 én Kurucz Fej a Dávid másodszor. Ez a nemzeti tartalmú darab egyike a legszebb színpadi alkotásoknak. Előadása nevető hatású. Telt ház nézte végig. Ami mptatja, hogy a komoly arányú és komoly tartalmú daraboknak is van nagy közönsége. Előre ezen a missiós utón. Lányi Irma igazi drámai őserővel játszott, — minden szenvedély kitörése, minden szava erőtől duzzadott és mélyen igaz volt. Rtskaynó egyik legjobb szerepe a jeles színésznőnek,. Pápay jó Feja volt. Február 6.-án szombaton volt, Molnár Fe- rencz uj bohózatának a „Józsinak“ bemutatója. Klasszikus értékűnek semmiesetre sem lehet nevezni a darabot, hiszen az egé3z csak helyzetkomikumon épül fel, de a ki egy este jól akar mulatni, az eléri czélját, hajj „Józsit,“ megnézi. A darab, ha maga a cselekvény geiincze sovány is, gazdag ötletekben, szellemességekben, az iró humoros vénája kiapadhatatlannak látszik s a közönség nevető idegei szinte állandóan igénybe vannak véve: szóval mulatságosság dolgában is diadalmasan versenyezhetik a franczia bohózatokkal, a mellett, hogy azoknál jóval diszkrétebb. A czimszerep kreálásával nagy sikert ért el 0cifrái Uus, ki szerepét élénken, ügyesen adta s a csintalan, agyafurt Józsira oly sok kedves vonást ruházott, hogy ő volt az érdeklődés központja, ha a színpadra lépett. Nagy Sándortól annyira megszoktuk a gondos tanulmányra valló sikerüli alakításokat, hogy minden alkalommal csak önmagunkat kell megismételnünk, midőn elmondjuk, hogy kitűnő volt. Papír szokott művészetével játszott egy zongoratanán : — nyílt színen is aratott megérdemelt tapsokat. — Azonban legkiválóbbnak ez este Tábori alakítását mondhatjuk, kinek Kollerje pompás alak volt; a groteszk komikumot művészileg juttatta érvényre s minden szavával, minden mozdulatával tetszése szerint nevettette meg a közönséget. Jelentősebb szerepeket kaptak még: Szentes (Lajos bácsi) Toronyi (Toldi) Lányi I. (Csongrádinó) Reviczki, (Micu) Széli (Tóthné) és Papai (Verpeléti), kik igyekezettel s több-kevesebb sikerrel töltötték be szerepeiket. Vasárnap a „Tavaszt" kevés közönség nézte végig, de akik ott voltak, sikerült előadásban gyönyörködhettek. Az előadás lelke ezúttal is Kornai Margit volt, kinek sikkes, temperamentumos játéka nap-nap után jobban meghódítja a közönséget. Kívüle különösen Papír és Tábori tetszettek. — Érthetetlen dolog, miért van a színpadon, hogy a d »riböri a szín isz í > f n li'rek, varróleányok, elárusitónők, mód-allék, urak, pinczé- rek, kirándulók szerepelnek, holott ezeknek legfeljebb láthatatlan szellemei lebeghetnek a színpadon, ha osak egyszerre nem képviselik mindnyájukat Csapó ügyvédjelöltjei s az elvált asszonyok klubjának tagjai. Hétfőn ez idényben utoljára adták „Bob herczeget“. Kornai Bobja ma is nagy tetszést aratott. — Ez előadás után teljes határozottsággal konstatálhatjuk, hogy a súgónak kissé recsegő, de igen nagy terjedelmű baritonhangja van. IRODALOM. Előfizetési felhívás a Tanítók Védszentje czicnü munkára. „Ha egy pap áthatva a szentek tudományától tanítóvá lenne, szentté avatnák“, mondá jóslatszerűen Bo- urdois a XVII. százaiban. Ugyanazon szá zad vége felé egy reimsi kanonok — belátva korának nagy szükségletét —lemondott ka- nonoki javadalmáról, kiosztotta vagyonát a szegények közt, s tanítóvá lett. Megalapította az „Iskolatesvérek“ társulatát, melynek tagjai kizárólag tanítók s felállította az első tanítókópezdét Európában 1684-ben. Úgy az elméleti, mint a gyakorlati népnevelés terén oly bámulatos eredményeket ért, el, hogy méltán tarthatjuk a világ egyik legnagyobb paedagogusának. Bölcsesógót csak életszentsége múlta felül, melylyel kiérdemelte, hogy az egyház a szentek közóiktatta. Ő tehát a 1 anítók védszentje ; senki se érdemli meg jobban e czimet, mint ő. Ezen nag/ paeda- gogusnak még nem jelent meg terjedelmes életrajza a magyarban. E hiányt akarom pótolni, midőn életrajzát közrebocsátom. Különösen a főtiszt, plébános és tanitó urak figyelmébe ajánlom müvemet. A főtiszt, plébános urak alig adhatnak alkalmasabb ajándékot a felügyeletükre bízott katb, iskolák tanítóinak ez életrajznál. Hasonlóképen a tanítóképző intézetek igazgatósága sem nyújthat hasznosabb jutalomkönyvet a tanítójelölteknek. Sok katholikus tanitó lelkesedik Comoenius, Franke, Pestallozi példáin s nem tudja, hogy ezeknél sokkal nagyobb paedagogusaink vannak. Bátran merem feltenni a kérdést, hogy hol van az a paeda- gogus, ki oly nagyszerű eredméuyeket ért el, mint a tanítók védszentje : de la Salle sz. János? Hol vannak Pestallozi intézetei? Mi Franke hires árvaháza de la Salle ezer és ezer intézete mellett, melyekben jelenleg 20 000 tanító működik? Az életrajz megírásánál hiteles eredeti franczia forrásokat használtam. Az iskolatesvérek legrégibb bácsi intézetének igazgatója : Eucherius testvér rendelkezésemre bocsátá intézetük gazdag könyvtárát, hol oly müveket találtam, minők csak a tártulat elsőrangú házaiban lelhetők. Személyes tapasztalataimat is felhasználtam az iskolatestvérekről írva, négy évig voltam Becsben tanítványuk azon időben, midőn Magyarországon — sajnos — egyetlen egy iskolájuk sem volt. Később pedig mint a bécsi Auguslineum tagja három éven át úgyszólván mindennapos vendég volam feledhetetlen jó tanítóimnál. Szeretettel, rajongással gondolok reájuk mindenkor. Egyedül a szeretet és hála vezet az életrajz közrebocsátásánál s a tiszta jövedelmet az Iskolatestvérek javára fordítom. Az életrajz mintegy 15 nyomtatott ívnyi (8-adrót) terjedelemben jelenik meg ez óv márczius havában s két
