Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-14 / 51. szám

„HETI SZEMLE“ (51-ik szára.)

3

állítani. Az iskola czéljaira csak ingyen lelket kér a várostól.

Tekintettel az iskola közgazdasági és kulturális jelentőségére, az iskola Czéljaira a közgyűlés az ingyen telket, elvben megszavazta s az iskolával kapcsolatos intmiaius növendékeinek ösztöndíjul óvenkint 6000 koronát ajánlott meg. Ez alapon az iparok- tatási Főigazgatóval a további tárgyalásra a polgármester megbízatást kapott azzal az utasítással, hogy a megkötött szerződést jóváhagyás végett a közgyűléshez terjeszsze be. Az iskola első évfolyama már az 1905/6. tanévben megnyílik.

A csendőrségi szolgálat bevezetésére vnnatkozó szerződéshez a közgyűlés hozzájárult.

A lovasságijés tüzérségi laktanyák építésére a budapesti G r ü n v a I d testvérek és S c h i ff e r céggel kötött előzetes építést .szerződést elfogadták.

Wetsz Mária telekmegosztási kérelmét telj esi i e t té k.

Torda-Ar a ny os vármegyének az idei tartós szárazság miatt a kaszálók és rétek adómentesssége tárgyában küldött átiratát pártolólag tudomásul vették.

A késő esti órákig tartó közgyűlés eeze\ véget ért.

H I R E K.

Kettős jubileum. Nagy ünnepet ült a múlt csütörtökön, a bold. Szűz szeplőtelen fogantatásának ünnepén a szatmári egyházmegye. Kettős jubileuma volt. Az egyik világraszóló, az egész kath. egyház ünnepe. Épen e napon múlt félszázada, hogy IX- Pius pápa „urbi et orbi“ kihirdette a szeplőtelen fogantatás dogmáját. A másik jubileum a mi egyházmegyénk ünnepe volt. Százados évforduló. Száz évvel ezelőtt alapították meg a szatmári egyházmegyei. Sőt reánk, szatmáriakra még egy harmadik okból is örvendetes volt e a nap, mert ekkor nyill meg a hívek közönsége előtt a püspök ur^ Ő nagyméltósága költségén díszesen restaurált székesegyház, melyet az előző napon szenteltek fel. A nagy templom a szószoros értelmében zsuffolásig megtelt hivő közönséggel. Nem maradt egy talpalatnyi tér, mely el nem lett, volna foglalva. A szent misét a püspök ur Ő nagy méltósága mondotta, mindnyájunk teljes örömére. Szent beszédet dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár, szentszéki tanácsos intézett a jelenvoltakhoz, a nagy nap jelentőségét fejtegetve. Az ünnepélyen ott voltak a meghívott ösz- szes hatóságok és mindkét rendbeli tisztikar. A nagy ünnep alkalmából mintegy 800 hivő járult a szent gyónás és áldozáshoz. Az oltáriszentséget már előző nap délután vitte át a papneveldéi kápolnából Rehelein Károly praelatus-kanonok a székesegyházba proces- sióval, tendkivül nagy közönség kíséretében.

Gyászhir. Fekete lobogó lengett szombaton és vasárnap a városházán, hirdetve, hogy városunk törvényhatóságának gyásza van. Volt főispánjainak egyik legjelesebbi- kót, Simon tsi ts Bélát ragadta el a halál az élők sorából. S i m o n tsi t s főispán Szatmáron — nem a megyéről szólunk — igen kedves emlékeket hagyott maga után. Administrator volt a szó legteljesebb értelmében, kinek minden ténykedése magán viselte a szakférfiú jellegét. Épen azért itt, mivel rendes lábon állott az ügykezelés, senkinek sem gyűlt meg vele a baja. Annál több dolga akadt a vármegyénél, ahol volt tisztogatni való, s mivel ez sokaknak nem tetszett, el is vesztette népszerűségét. S i m o n t s í t s igen szép kariert futott meg. 1872-ben országgyűlési képviselő volt, sTolnamegyóben igen nagy szerepet vitt a bal- középnek a Deák párttal történt fusionálása ügyében. Ö a balközéphez tartozott. Később főispánja lett TJna vármegyének, honnan Szatmár megye és Szatmár szab. kir. város főispáni székére lett állítva. Három évig kormányozta vármegyénket és városunkat, —- erólylyel, szakszerű tudással, s meg nem vesztegethető igazságórzettel. Tőlünk a belügyminisztériumba lett behiva miniszteri tanácsosi ranggal, s a vármegyei osztály főnöke lett. Arányig még fiatal ember volt, 59 évet ólt. E hó 9 én halt el és 11-én helyezték nyugalomra. Városunkban a halálhír általános részvétet keltett. Igazán, kár volt érte. A városi hatóság ravatalára koszorút, családjához részvéttáviratot küldött — Bara- básszeghi Barabás László, a nagyszőllősi tn. kir. állami gyermekmenhely gondnoka e hó 9-én esteli 6 órakor, életének 50-ik évében Nagyszőllősön elhalt. Hült tetemeit e hó 11-én helyezték örök nyugalomra.

Királyi kitüntetés. Ü felsége Hauschka János nyuga m. felmérési felügyelőnek, ki a városunkban székelő felügyelőség élén állott, sok évi hü és buzgó szolgálata elismeréséül a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Méltó férfiút ért a szép kitüntetés, városunkban bizonyára mindenki örömmel veszi tudomásul.

Áthelyezett anyakönyvi felügyelő.

Az anyakönyvi felügyelőségek megszűntével Majos Károly helybeli anyakönyvi felügyelő a belügyminisztériumba lett behiva. Már el is búcsúzott 'városunktól. E hó 10-ón este gyűltek össze szükebb körben barátai és tisztelői a Sőrcsarnok külön éttermében, hogy Istenhozzádot mondjanak ama férfiúnak, kit képzettsége, lekötelező modora és önzetlen baráti érzelmei méltán jogosítottak arra, hogy a legszélesebb körben tiszteletnek és szeretetnek örvendjen. Kár, hogy az a bucsuestóly nagyon szűk körre volt szabva, és kevesen tudtak róla. Alajos Károlyt itt széliében szerették, s megérdemelte volna, hogy távozásakor impozánsabb módon nyilatkozzék meg mellette a közbecsülés. Dehát ezt már megreparálni nein lehet. ^Városunk társadalma egy nagymüveltségü, lényére és jellemére nézve kifogástalan férfiút vesztett el benne, s csak az enyhítheti a távozása nyomán fakadt szomorúságot, hogy ezzel a tény nyel egy nagyon megérdemelt szebb jövő kapui tárultak fel előtte.

Negyedszázad az emberszeretet munkájában. Barte 1 Márczellin, a munkácsi közkórházban működő irgalmas nővérek főnöknője a múlt héten töltötte be szerzetesi fogadalmának 25-ik évét. E hosszú idő alatt egész önfeláldozással ólt hivatásának, s munkakörében, melynél több önmegtagadást aligha kívánhat foglalkozást a szenvedő emberiség fájdalmainak enyhítésében s gondos ápolásában a reá bízottaknak mindig elül járt jó példájával. Az évfordoló alkalmából úgy társnői, mint a kórház tisztikara rendkívüli óvácziókban rószessitették a szeretett főnöknőt.

A. miniszterelnök köszöneté. Tudvalevő dolog nálunk, hogy a szatmári szabadelvű párt végrehajtó bizottsága (már mert nem maga a párt ?) Tisza István gróf, miniszterelnököt a „parlamenti rend“ helyreállítása érdekében kifejtett buzgóságáórt feliratban üdvözölte és rendületlen kitartásáról bizonyossá tette. Tehát a végrehajtó bizottság és nem a párt. A miniszterelnöknek az is jól esett és az üdvözlő szavakért áradozó levélben mondott köszönetét. Természetesen

úgy szerepelteti magát, mint a honmenté9 munkájának meg nem vesztegethető előhar- czosát.

Áthelyezett albiró. Ő felsége a király Deme Kálmán Csáktornyái kir. járásbi- rósági albírónak saját kérelmére megengedte, hogy a mátészalkai kir. járásbírósághoz helyeztessék át.

Jegyzői kinevezések. Az igazságügyminiszter ifj. Koós György szatmárnémeti kir. törvényszéki és Gaál István mátészalkai kir. járásbirósági aljegyzőket jelenlegi alkalmazásuk helyén jegyzőknek nevezte ki.

Pénzügyi segédtitkár. A pénzügy- miniszter Schnóbli Károly nagykárolyi- pénügyi fogalmazót a dévai pónzügyigazga- tósághoz pénzügyi segédiitkárnak nevezte ki.

30 éves jubileum. Erdétyi Imre. a kir. kath. főgimn. tornatanára e hó 10 én töltötte be a tanügyi nályan kifejtett működésének 30 ik évét Évek bosszú során át mint tanító működött, közben pár évig igazgató is volt, tanított a képző intézetben, utóbb gimn. tornatanár lett. Működése hasznos és áldásos volt, melynek legnagyobb bizonysága volt növendékeinek szeretető és tisztelete. Irodalmi téren is szorgos munkásságot, fejtett ki, ő irta meg Szatmár vármegye földrajzát, mely ma^is tankönyvül szolgál. Állandó munkatársa volt egyik vagy másik helybeli lapnak, és tudósítója a fővárosi lapoknak. Sikeres és buzgó működése után méltán megérdemli Isten áldását,

Nagy idők tanúja. Egy öreg honvéddel ismét kevesebb. Napról-napra ritkulnak soraik, maholnap már hírmondónak is alig lesz közölök. Mindig felelevenülnek szemeink előtt azoknak a nagy napoknak emlékei, midőn ama dicső bajnokok közül, kik testűkkel védték hazánk szabadságát, egy-egy kidől az élők sorából. E hó 8-án, épen a Szeplőtelen Fogantatás ünnepónjhalt el Nagykárolyban egy férfiú, kinek hazaszereretéhez szeplő nem férheietett. Id. Pozsonyi László, 48-as honvédtiszt, vármegyénk virilisjbizottsági tagja, Nagykároly város képviselőtestületének, a nagykárolyi takarékpénztár egyesület nyug. főkönyvelője hunyta le örök álomra szemeit életének 77-ik évében. Halála mély megtöbbenóst kelteit, mert az öreg urat mindenki szereti«.

Tiszteletbeli főszolgabirák. Vármegyénk főispánja, Kristóffy József Ne u- p a u e r János szinérváraljai és Eötvös Róbert nagysomkuli szolgabirákat tiszteletbeli főszolgabiráknak nevezte ki.

Kilépés a szabadelvű pártból. Farkas Antal dr., helybeli tekintélyes ügyvéd szintén meg volt hiva a szabadelvű párt végrehajtó bizottságának ama gyűlésére, mely azért volt szemenszedetten összeválogatva, hogy semmi dissonans hang ne legyen, és porig hajtott fejjel, csuszva-mászva mindenki törekedjék a miniszterelnök lábai elé. Egy férfiúban azonban csalódtak, a ki külömben mindig szabadelvű párti volt, fal sem tételezték tehát, hogy ellenvéleményt formál, fiz a férfiú dr. Farkas Autal, aki nem akarta megszavazni a bizalmat, s minthogy véleményével ellenkező határozat lett hozva, férfiúhoz méltó nyíltsággal és bátorsággal kilépett a szabadelvű pártból.

Missió városunkban. E héten szent missió fog tartatni városunkban, mely csütörtökön délután 5 órakor veszi kezdetét és 8 napra fog terjedni. Naponként két szent beszéd lesz, az egyik Rorate után, a másik délután 6 órakor. Azért tétetett 6 órára, hogy a hivatalnokok is részt vehessenek a missió áldásaiban. P. Midlinszky József, és P. Müller Lajos Józustársasági atyák fogják tartani. Az előbb. Budapestről, az utóbbi Nagyszombatból jön. A befejezés 23 án, pénteken este lesz. —