Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-12-07 / 50. szám

HETI

SZ E M L E“ (50 ik szám.)

3

svungjábs, igen nagy horderejű kijelentése- ket telt. Czáfolta azokat az ellenvetéseket, melyekkel sokan Tiszának és a ház elnökének eljárását védeni akarják. Kivételes esetekben vitatta az obstrukczió jogosultságát, mert az erőszakkal szemben az az egyedüli eszköz, oíelyjyel a képviselők megvédelmezheiik„a nemzet igazait.

Csomay Imre a helybeli függetlenségi párt másik elnöke szólott még ezután klasz- szikus formában éz szónoki művészettel. Végül felolvasta a határozati javaslatot, melynek értelmében a népgyűlés Tisza István miniszterelnöknek és Perczel Dezső képviselőházi elnöknek nov. 18 án véghezvitt cselekedetét kárhoztatja, azt alkotmánysértésnek és hazaárulásnak minősiti. Követeli a jogtalanul kimondott határozat, megsemmité- sét, Tisza és Perczel távozzanak„{helyeikről. Üdvözli a népgyűlés a képviselőházi egyesült ellenzéket, akcziójukat helyesléssel fogadja, melyet az alkotmány megmentése körül kifejtenek. Teljes solidarifást vállal velők és támogatásáról biztosija. Ezzel az ülés befejezést nyert, a jelen volt nagy közönség lelkes hangulatban, a szép szónoki beszédek által felvillanyozva oszlott szét.

Százéves jubileum.

Nagy ünnepet ült tegnap a helybeli kir. kath. főgimnázium. Ujraalapittatásának századik évfordulóját ünnepelte. Első megalapítója Pázmány Péter volt 1636-ban, de 1786-ban megszűnt sok viszontagsággal teljes élete, mig végre az egyházmegye püspökeinek fáradozása és áldozatkészségével I. Ferencz király uj életre keltette 1804-ben.

Az ünnepély fényes, meglepően szép lefo lyásu volt. Délelőtt 9 órakor vette kezdetét a zárdatemplomban, hol ünnepélyes szent misét hallgattak a helyből és vidékről összegyűlt közönség tagjai. Berzeviezy Albert vall. és közoktatási miniszter képviseletében Boncz Ödön dr. miniszteri tanácsos volt jelen. Több főgimnázium testületileg képviseltette magát. Itt voltak a budapesti, nyíregyházi, eperjesi, beregszászi, nagykárolyi és nagybányai főgimnáziumok küldöttei, a helybeli ev. ref. főgimnázium

pedig egész tanárkarával megjelent. A szent mise után a gimnázium tornatermében gyülekezett a közönség, mely a nagy termet teljesen megtöltötte. Csaknem fél 11 volt már, mikor megjelent a miniszteri tanácsos Ratkovszky Pál igazgató kíséretében, ki röviden, nehány szóval üdvözölte őt, ki a közoktatási miniszter üdvözletét fejezte ki a tanári kar és az ünneplő közönség előtt

Az ünnepélyt az ifjúsági énekkar által Verdi „Nabuccójából" előadott Ima vezette be; mely kedves összhangjával méltó nyitányul szolgált. Ezután Haller Jenő tanár, a kiváló zenei kapaczitás lépett az emelvényre és meg- lepetésszerü harmonium játékával magával ragadta a közönséget. Amint elhangzottak az utolsó akkordok, frenetikus tapsvihar és éljenzés tört ki minden oldalról, ami a ritkaság- számba menő mesteri játéknak megérdemelt jutalma volt. Fölkel Béla tanár finom színezéssel, a szónoki művészet bájával és erejével adta elő dr. Fodor Gyula tanárnak ez alkalomra irt remek ódáját, mely rendkívüli hatást gyakorolt minden miveit lélekre. Úgy az előadó tanárt, mint a szerzőt zajos óvácziókban részesítették. Most következett Ratkovszki Pál főgimnáziumi igazgató ünnepi beszéde, mely fénypontját képezte az ünnepélynek.

Gondos kutatás, szorgos tanulmány után készült beszéd volt ez, mely felölelte a gimnázium történetét alapittatásának pillanatától egész a mai napig. Elvonultak lélki szemeink előtt azok a küzdelmek, melyeket az intézet életének fentartásáért folytatott, mígnem biztos révparthoz tudott evezni. Bemutatta az intézet Maecenásait, azokat a dicső bajnokokat, kik valóságos várat építettek a létesített intézet által a kultúrának hazánk észak-keleti részében. Megemlékezett az intézettel kapcsolatos konvik- tusokról, tápintézetről, ösztöndíj alapokról. Históriai becsű munka ez, melyért a tudós igaz gatónak nagy hálával tartozik úgy a jelen mint a jövendő nemzedék.

Nálolya Dezső Vili. osztályú tanuló mély érzéssel, szónoki hévvel adta elő a Szózatot, mire az ifjúsági énekkar rázendítette a nemzet imáját, Kölcsey hymnusát, melyet az egész közönség áhítattal, állva hallgatott meg. A szép ünnepséget az ifjúsági zenekar által előadott induló fejezte be.

Egy órakor diszebéd volt a Pannóniában, hol a nagy számmal egybegyült közönség egész lelkesedéssel ünnepelt.

Az első pohárhöszötőt, Dr. Boncz Ödön

min. tanácsos mondotta: Utáána beszé tek meg Ratkovszky Pál, Dr. Fechtel János Bagossy Bertalan, Dr. Kurtz Sándor, Fásztusz Elek, Dr. Szele Róbert budapesti főgimn. igazgató, Dr. Fejes István ügyvéd, Bodnár Gáspár tanítóképző int. tanár és még többen.

H I E E K.

Az egyházmegye jubileuma. Holnap lesz az egyházmegye 100 éves jubileumának főünnepe. Ezt a napot választotta ki a püspök ur ü nagymóltósága, mely összeesik a Szeplőtelen fogantatás 50 éves jubileumával. A mi egyházmegyénkre nézve tehát kettős örömünnep lesz ez a nap. Dótelőtt 9 órakar ünnepélyes szent mise lesz e czélból a székesegyházban, melyre a városi hatóság, a tisztikar és egyéb hivatalos testületek is meg vannak híva. Szent mise után az ünnepi szónok a kettős ünnep jelentőségéről fog szent beszédet igtézni a jelenlevőkhöz.

Templomszentelés. A székesegyházban végzett átalakítási munkálatok teljesen befejezést nyervén, ma délelőtt fél 9 órakor szentelte fel az uj díszbe öltözött templomot .nagyünnepélyességgel Hehelein Károly prae- Iátus-kananok. A hívek nagy számmal keresték fel ez alkalomból Isten hajlékát, hálát adui a Gondviselésnek, hogy az egyházmegye 100 éves jubileumára ily szép ajándékot nyert a ssatmári kath. közönség. Bizonyára minden keblében egy közös óhajtás honolt, hogy ez egyházmegye nemeslelkü főpásztorát, ki fejedelmi bőkezűséggel öltöztette szemkápráztató pompába székesegyházát Isten áldja, védje, oltalmazza. A szente- lési szertartás után szent mise volt, ezzel a templomban a szokásos régi istentiszteletek kezdetüket vették.

A miniszter Szatmárért. Említettük már, hogy Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter az utóbbi időben rendkívül nagy érdeklődéssel viseltetik Szatmár város közügyéi és fejlődése iránt s tárczája keretében azt. előmozdítani törekszik. Most ismét egy lépést tett ezen az utón és pedig olyan lépést, mely mig egyrészről az iparos osztály

Asszony, kinek öltözete*vala a nap, lábat alatt a hold és fején tizenkét csillagu korona.“1) Ott lebeg az ég és föld között nyomában ott a paradicsomi sátán, de hozzá nem férhet, a Szent-Szűz győzedelmeskedik, az ég angyalainak diadalmámorában zúzza szét a kigyó fejét.

Szent hitünk forrása a Szent-írás, az apostolok, a szent atyák szájából átvett hagyomány. Ha mindazt az édes szívből fakadó szót, magasan járó köszöntést elsorolni akarnám, mely a szent atyák szivében zsongott, melylyel Istennek Anyját a szent a tiszta Immaculatát magasztalták. Szent János apostol „világa“2) ' „sem volna elég, hogy befogadja, .visszahangozza dicséretünket. „Érintetlen bárány,“3) „Istentől áldott leány,“4) „egészen szent,“5) „egészen érintetlen,“6) „mindenek közt legszentebb,“7 8) „tisztaságos Úrnőjük,“8) vagy te szeplőtelen Szent-Szűz!

De mégis Szent-Ágostoné „a legdicsőbb pálma“9) a pelagianok ellen ö védte meg

i) Apoc. XII 1.

ä) Joan. XXL 25.

3) Georg. Nie. Passaglia p. 63.

4) Passaglia 163.

s) Uo. 178.

e) Ivan. Dam. u. o. 93.

7) U. o. 174.

8) Andr. Cret u. o. 93.

8) Leo XIII. Aetemi Patria.

először Isten anyja méltóságát a Szeplőtelen Fogantatás kiváltságát.

Az első keresztények szent buzgalma nem telt be ezzel, a szeplőtelen Szent-Szűz iránt ragaszkodását, háláját, szeretőiét ünneppel ülte meg. Nem a tüzes olasz vér fellobba- nása, nem a szivét ajkán hordó Bretagne lakójának áhitatos hódolata volt ez, hanem csökönyösségig óvatos, Madách szerint iótá- kórt harcoló Kelet érezte elsőben szükségét annak, hogy a Szeplőtelen Fogantatás emlékét ünneppel ülje meg. Szent-Sabas apátnak 532-ből reánk maradt Typikuma, ünnepsorát rendező naptára dec. 8-áján e sokat mondó szavakat olvashatjuk : „ Az Isten anyját szülő Szent Anna fogantatásának emlék napja.“

Úgy van már az en-iber-sziv alkotva, ha megilleti a fönség ihlete, ha betelik szeretettel, édes szavakba ömlenek érzései, képes életet áldozni kérelmének tárgyáért. De ez még nem minden, az Isten képére teremtett ember mennyei szikrát, észt is kapott, melylyel Ítélő széke elé hiv eleveneket és holtakat, tehát a dolgok mélyére, durva kézzel tépi szét a puszta érzelmek, az üres ábrándok rózsás felhőit.

így akart tenni a Szent Szűz szeplőtelen fogantatásával is.

Szent Domonkosnak fiai élükön a schola angyalával Aquinoi Szent-Tamással tagadásba vették Isten anyjának e kiváltságát, évszázadokonját kemény eszmeharezot álltak Szent-Ferencz fiaival s e küzdelemből, mint kohóból az arany, csiszolásl ól a gyémánt, ragyogón, diadalmasan tört elő az igazság, a szeplőtelen Fogantatás.

E fenséges harcznak csak egy epizódjára szeretnék halvány fényt vetni. Joannes Duns Scot a Szeplőtelen Fogantatás dogmájának leglelkesebb előharezosa Parisban a pápai követ jelenlétében 200 nál több argumentummal a Szent Szűz angyali kiváltságát. Keblének e szent tüze gyújt, a középkor legelső egyeteme a párisi univerzitás senkit sem avat a hittudományok doktorává, ki esküvel nem fogadja, hogy a Szeplőtelen Fogantatást védelmezni, tiszteletét terjeszteni fogja.

A párisi egyetem adta a középkor legképzettebb papjait s csudálkozhatunk-e ezután, ha Isten anyjának ez ünnepe papi szo- lozsmába kerül, a szeplőtelen Szent-Szűz képét harczi lobogókra hímezik. Itt kolostor épül tiszteletére s Istennek szentelt szüzek, a világ hiúságairól lemondó barátok zajtalan élete hirdeti, magasztalja a Széplőtelen Fogantatás dicsőségét, ott fönsóges dómok égbe nyúló tornyai mutatnak az élet vásári zajából a Szeplőtelen-Szűzre. A tanuló ifju- ság kongregáczióit a Szeplőtelen Fogantatás védő szárnyai alá helyezi, a jámbor kérész-