Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-11-09 / 46. szám

XIII. évfolyam Szatmár, 1904. November 9. 46-ik szám POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 , — Negyedévre — — — — — 1 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egj^evre ,4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőségot ős kiadóhivatalt illető összes í '« küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány■ fiai • sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) I'jfy ’ Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A- Lti> meg-jelenilí minden szerdán A jövő képe. Beláthatatlanok a politikai élet fejleményei. A házszabályrevizió, melyet immár a miniszterelnök be­nyújtott, nemcsak a parlamentet, de az egész országot izgalomban fogja tartani. A küzdelem odafent már megindult, az egész ellenzék tömö­ren áll sorfalat, a miniszterelnök pe­dig határozottan kijelentette, hogy hajszálnyit sem enged, vagy keresz­tül viszi terveit, vagy velők bukik. Nagyon csalódnék, aki(azt hinné, hogy ez a kérdés a képviselőház belügye s nem tartozik a nagykö­zönség elé. Ha nem volnánk Auszt- kriával özösségber., nem sokat he- deritene arra a nagy szólásszabad- ságra senki, mert hiszen akkor a kormányok olyan politikát követ­hetnének, amely megegyezik a nem­zet életérdekeivel. Nálunk azonban Ausztriának soha sem szabad ki­maradni a számításból, sőt gyenge­sége mellett is ő viszi a vezérszere­pet, s nem ritkán olyan -követelé­sekkel lép sorompóba, melyek nem­hogy előresegitenék a magyar állam fejlődését, hanem annak útjába le­győzhetetlen akadályokat gördite nek. Épen ez a körülmény az, mely­nél fogva a nemzetnek gondoskod­nia kellett olyan rendkívüli eszkö­zökről, melyekkel veszélyek idején megvédelmezheti szabadságát, útjába állhat azon törekvéseknek, melyek nem a magyar föld talajából fakad­tak. Ez az egyik igen hathatós esz­köz a parlament kezében a szólás- szabadság, melyet elfajulásában ob- strukciónak szoktak nevezni. A hatalomnak semmi szin alatt sincsen ínyére, mert hiszen nem egy példa van reá, hogy kormányo­kat buktattak vele, nincsen Ínyére a nemzetnek sem, de eltűri, sőt he­lyesléssel kiséri olyan szélső esetek­ben, midőn a nemzet nagy érdekei vannak koczkára téve. Tisza miniszterelnök annak a lehetőségnek akar egyszer s min­denkorra véget vetni, hogy a kor­mányok akaratával szemben a par­lament ellenállást tudjon kifejteni. Ez pedig már evidenter nemzeti ügy. Nem lesz tehát csudálatos, ha a most megindult harcz folyamán mindakét részről egész a végsőkig fognak erőfeszitéseket tenni, az egyik, hogy gátolja, a másik, hogy elősegítse a kormányt terveinek keresztülvite­lében. Tisza kimondta, hogy nem en­ged, az ellenzék szintén ezt az elvet vallja magáénak. A legközelebbi jövő képe tehát az, hogy megindul az ellenzék részéről az obstrukczió és folyni fog, inig a kormány a saját poziczióját nem látja veszélyeztetve. Ekkor a ház feloszlatásával felelhet reá. El lehetünk tehát készülve, hogy már a közel jövőben képvi­selőválasztásoknak néz elé a nem­zet. S ha ő a kormány mellett fog megnyilatkozni, nincs tovább appel- 1 áfának helye, mert a nemzet a sa­ját ügyeiben a legfelsőbb fórum. Az £i harcz tehát, mely a parla­mentben megindult, nem ott, hanem a választási porondon fog eldőlni. Épen azért nagyon szükséges, hogy már most jóelőre teljes tájékozást szerezzen magának minden választó polgár annak a kérdésnek lényege TÁEGZA Egy természeti kincs. Magyarország a szélsőségek, a legrit­kább ellentétek országa. Valóban, ez ország oly gazdag még részben fölhasználatlanul heverő természeti adományokban ; ez ország, melyben az aranykalászok az aranyérczek- kel s a tokaji bor aranyával hármas szövet­séget kötnek ; ezen ország egyúttal a lege­rőteljesebb gyógyforrások, a legüditőbb asz­tali vizek arany földje, s dicsekszik oly kese- rüvizzel, milyen különben az egész föld ke­rekségén nem fordul elő. Kiválóan aFerencz József keserüforrás az, mely utolsó évtizedek óta az orvosi vliág növekedő figyelmét magara vonta és immár mint sokat hasz­nált, elsőrangú gyógyszer évenkint több mil­lió palaczkban mind a két félgömb országai­ba, mindenüvé, a hol a czivilizáczió előre nyomult -— szétkűldetik. E természeti kincs, mely a mérföldek­re terjedő fönsikból, a melynek közepén a Ferencz József forrás kutjai léteznek — oly gazdagon merittetik : évezredeken át ismeret­lenül és fölhasználatlanul hevert. A budai hegység, melynek szőlőkkel borított déli lej­tőjén — lassú hajtással a hatalmas Duná­idkor felé a Ferencz József-forrás nagy, ter­mészetes keseniviz-medenczói fekszenek, már a rómaiak idejében nem csak ismert, de sza- bályszerüleg telepesilve is volt; azonban bár­mennyit is fedeztek föl, építettek és alkottak a római légiók, a nagy kincs mellett, melyet a budai déli fensik részben mocsaras rétege alatt rejtegetett, észrevétlenül és figyelmet­lenül haladtak el. A hunnok és avarok itt ütötték föl sátraikat, Mátyás király innen parancsolt egy fólvilágrésznek, a törökök itt tartózkodtak s mint egyetlen emléket az ál­taluk fölállított budai hóvfürdőket hagyták reánk, sőt még a szabadságharcz is ötven óv előtt pirosra feste itt a mezőket, a nélkül, hogy a földalatti kincs ismerve vagy pedig épen fölhaználva lett volna. Csak az utolsó nehány évtized haladá­sának köszönhető, hogy a Ferencz József forrás gyógyhatásos Jvize még legtávolabbi vidéken lakó szenvedő emberiség számára is hozzáférhetővé tétetett. Néhány lustrum előtt még elhanyagolt, félig mocsáros föld, fölületén úszkáló natronsókkal, a Ferencz József-forrásnak jellemző völgyteknője által ismeretes területe, ma jól van művelve, s fö- lóje a szétküldő igazgatóság a legtökéleteseb­ben berendezett telepet állított, mely ép úgy a palaczkoknak közvetlenül magukból a for­rásokból történő megtöltése, valamint az Íz­léses kiálitásra és szétküldésre, saját vasul- ós szekér-berendezések által az újkor legszi­gorúbb követelményeinek megfelelhet. Ezen, 0 felsége a magyar király után elnevezett forrás vegyi vizsgálatai az oldó és elvezető, könnyen emészthető s a viznek izét javító alkatrésznek oly szerencsés össze­tételét mutatják (1000 gr.-ban 48'7 sulfat, 1.7 ehlormagnesia és vasoxyd, 2‘6 szénsavas natron és szénsav), úgy hogy ezen, jelenleg a gyógykincsek értékes részeként elismert ásványvíz, virágzó világipar-ágat képez. Egyéb keserű-források vegyelemzései- vel való öszszehasonlitások a Ferencz József keserüviz alkalmazásának sokszerü előnyeit azonnal felismerhetővé teszik, amelyből ezen kivül minden országbeli legkiválóbb orvosok teljesen egybehangzó Ítélete szerint, a kívánt hatás elérésére a többi keserüvizekből hasz­nált adagnak csak a felerésze szükségelte­tik.

Next

/
Thumbnails
Contents