Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-10-12 / 42. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre--------_____ 3 » Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézmüiparosoknak egy évre 4 korona. Eyyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE, A lap kiadója: A „PÁZMÁNY-SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Nemzeti képviselet. Az alkotmányosságnak sarkalatos elve, amely nélkül nem is képzelhető, hogy a nép és választott képviselői teljes szolidáritásban legyenek egymással, hogy ezek ismerjék amannak érzelmeit, kívánságait, aspiráczióit, orvasai legyenek bajainak, sérelmeinek, s az ő jólétének előmozdításán törekedjenek munkálni. Csak ott nyugszik szilárd alapokon az alkotmányosság, ahol ez az összhang megvan és ahol maga a nép is minden felsőbb nyomás nélkül kifejezést adhat a maga meggyőződésének. Mihelyt a közvélemény nem magában a nép rétegében formálódik ki és nem onnan ered, hanem felülről a hatalmi erőszak befolyásolja, mikora nép képviselői nem ebből a talajból merítik elhatározásukat, hanem épen ellentétbe helyezkednek a nép akaratával, vége az alkotmányosság tartalmának, fogalma festett kép, mely előtt nem a nemzet Istenének, hanem idegen bálványoknak áldoznak. Nálunk a hatalom évtizedek óta állott harczban a nép akaratával, amaz minden módot felhasznált arra, hogy ezt letörje, és hódolatra kényszerítse a saját érdekei előtt. Nem barátjának, hanem ellenségének tekintette a népet, mely előtt még az útját is el akarta zárni annak, hogy meggyződését szabadon nyilváníthassa. Erőszak, fenyegetés, parancs, a lélekvásarlásokra szánt összegek, a csendőr szuronya mind segítségére jött, hog^- a szabad gondolkozás és elhatározás levegye a lábáról s úgyszólván kerékbe törje a polgárt, ha nem hajlik meg a paracsszó előtt. A kúriai bíráskodásról szóló törvény valami tekintetben élét vette ennek a tyrannismuasal határos és már-már tűrhetetlenné vált állapotnak, de a viszonyok korántsem lettek odafejlődve, hogy a szabadság feloldódott volna békóiból. A múltak reininiszczencziái mais olyan erővel halluczinárlnak politikai élet légkörében, és oly görcsösen ragaszkodnak a régmúlt időkben elfoglalt pozicziókhoz, hogy egészen uj áramlatnak kell bekövetkezni, mely hivatva lesz a már megcsontosodott absolotismus kinövéseinek gátat vetni, s azt korteseivel és a rendelkezésére álló hatalmi apparátussal együtt elseperni a politikai világ egéről. Az időnek meg kell hozni a módot arra, hogy a nép akarata érvényesüljön, mert nem a nép van a -hatalomért, hanem megfordítva és a hatalom arra rendeltetett, hogy az ő jogait, igazait védje, — nem eltiporja. Hazánkban most ezen a téren erős hullámzás észlelhető, mely elébb- utóbb meg fogja teremni a maga gyümölcseit. Látjuk azt a jelenséget, maga a nép áll oda a szólásszabadság és gyülekezési jog őréül, és a régi felfogás helyére egy uj irányzatot akar ültetni. Meglepetés számba megy az a mód, ahogy mostanában a néppárti népgyülések létrejönnek. Nem felülről kiküldött korifeusok, nem a hatalom emberei .szítják mellettük a hangulatot, nem a pénz dolgozik, hogy csődületet teremtsen, hanem magok a nép fiai mozdulnak meg, tanácskoznak, szervezkednek, s midőn létrejött a megállapodás, értesítik a központi vezetőséget, hogy küldjenek szószólókat az ő igazainak hirdetésére. Ebből az látszik, hogy a nép érvényesíteni kívánja magát, és tudatára ébredett a saját hatalmi nagyságának, mely előtt minden más hatalomnak háttérbe kell szorulnia. A közelmúltban 14 ilyen néppárti gviilés volt az ország különígy lett Lourdes a szeplőtelen fogantatás magasztos titkának szentélye, ahová az idei jubiláns évben nemcsak Európának, de a távolabbi világrészeknek országaiból is nagy számmal zarándokoltak r szűz Anya gyermekei. Különösen népesek voltak a francia, a belga és a spanyol zarándoklatok. Franciaország minden egyházmegyéje püspökei vezetése mellett „nemzeti zarándoklat“ név alatt augusztus és szeptember hónapok mindegyik napjára beosztva óriási hivő sereggel jelent meg a szent Szűz tlőtt, hogy tüntető bizonyságot tegyen még élő kath. hitéről, s a szűz Anya hathatós pártfogását leesdje jelenlegi elnyomatása nehéz napjaiban. Édes hazánk, Mária országa sem maradt el a népek e dicsőítő hódolatából. 92- en indultunk el augusztus 21-ón Budapestről Skarda József sasvári prépost é3 Thym Adolf budapesti hittanár vezetése mellett. Képviselve volt társadalmunk minden ősz tálya: 2 mágnás, gr. Zichy Aladár és br. Steigernó családjaikkal, 14 áldozó pap, tanárok, hivatalnokok, iparosok, legnagyobb számmal a föld népe, magyar, tót, német ajkú férfiak és nők. Amint vonatunk elindult, a sz. olvasó imádsága hangzott f#l minden kupéban; hisz Máriának ama kegyhelyóre imentünk, ahol ő maga is az olvasót imádkozó, s a mi jó vallásos magyar és tót népünk tudva ezt, úgyszólván az egész utón szakadatlanul imádkozott vagy énekelt. 7 napi hosszú fáradságos utunkban két nevezetes kegyhelyen állapodtunk meg, egy napot töltöttünk Svájcnak régi híres bucsujáró helyén Einsiedetn- ben és egy napot Paray le Monialban, ama szent helyen, ahol az Ur Jézus lángoló szívvel Alacoque Mária Margitnak megjelent. Végre auguszius 27-ón az esti órákban elérkeztünk a tarbesi egyházmegye területére, a melyhez Lourdes is tartozik. Már messziről, mintegy 40 kilométer távolságról Lourdes- nak egyik legmagasabb hegyén tündöklő, villanylángokkal kivilágított kereszt jelezte, hogy közeledünk a szeplőtelen Szűz csodás szentélye felé. Szivünk hevesebbeu dobogott, lelkünk édes örömben úszott ama gondolatra, hogy nemsokára színről-színre láthatjuk az Istenauya megjelenésével és annyi csodával megdicsőitett kegyhelyet. Az olvasót imád- koztuk valamennyien, midőn vonatunk berobogott Lourdesnak nagy arányokban kiszélesített indóházába. Már késő este volt, bár Ü TÁRCZA. gf Lourdesi magyar zarándoklatunk. — Két rész. — I. A szeplőtelen fogantatás dogmája kihirdetésének ezidei jubiláris évében a zarándoklatoknak központja Lourdes vala. Itt jelent meg ugyanis 4 évvel a dogma kihirdetése után 1858-ban a bold. Szűz 18-szor a kis Bernadettnek, s a leányka kérdésére, hogy ki ő ? mi az ő neve ? mennyei boldogsággal eltelve igy szólt: „Je suis 1‘immacu- lée conception“. „Én vagyok a szeplőtelen fogantatás“! így igazolta be maga a szeplőtelen Szűz a kath. egyház régi egyetemes hitének igazságát, s az egyház csalhatatlan fejének tóvmentes tanítását. S hogy valóban ő volt az Istenanya, aki a massabielli kopár sziklákon megjelent, bebizonyitatta azzal a csodaforrással, amelyet a 9-ik jelenés alkalmával a barlangban fakasztott, melynek vize úgy Lourdesban, mint széles e világon ezer és ezer gyógyitbatlan betegnek adta vissza egészségét.
