Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-10-05 / 41. szám

„H E T S Z B M L B (41 ikl «am 3 Gacsály Lajos, Marótby Sándor, Sántha Kál­mán Szoboszlay Sándor, Jeney Pál, Dávid Ist­ván, Bónis Károly, Staundinger József, Mándi Benő, Ács Lajos, Kormány Bertalan, Fábián Bertalan, Fábián Károly, Id. Spitz Adolf, Torpay Lajos, Dr.Tordai Sándor, Dr. Hunwald Izidor, Kozma Lászh , Szókelyhidy Béla, Fried Dezső, Szegedy A utal, Dr. Isaák Elemér, Vanyek Ferencz, Tyukody Ferencz, Cholnoky Imre, Bencsik István, gróf Teleky Géza, gróf Teleky Sándor, gróf Teleky Pál, Mán Lajos, Arunner Károly, Dr. O savszky Gyű la, .Papp István, Olsavszky Simon, Sándor Vilmos, Simon János, Bothatileu János, Dosza János, Papp László, nagynyiresi, Ma­rosán László pribékfalmi, Kölcsey Antal, Domahidy Sándor, Nagy Elek lázári, Ba logh Pál, Cs. Máyer Samu, Gönczy Antal, Őri Tamás, Gyene Gáspár, Uray Lajos, Rélhy Adolf, Kaufman Miksa, Erdey Gyula, Szentiványi Zoltán, Sz. Träger Albert, Szu- hónyi Ödön, Böszöiményi Sándor, Rény Á'pád, Papp Endre, Dr, Hengye Titusz, Jeszenszky Béla borhidi, Cs. Máyer Sándor, Papp Ambrus, Dr. Nadai Lipót, Fugel István, Grósz Dániel, Gitta Antal, Pelle Aurél Kölcsey Rudo f, Kálmán Sándor, Lang Fe- reucz, Szaitz Mihály, Brán Dénes, Pelle András, Marchisiu Romolusz, Jakó Kálmán, S-zentiványi Gyula, Kováts Gyula, Svaiczer Gábor, Boross Zoltán, Száll György, Berinde Ambrus, Nyáguly Mihály, Juhasz Ferencz, Nagy Károly, Izrael Pinkasz, Szőke Barna, Pásztori Árkád, dr. Ecsedy Gedeon, Id. Péchy István, Mándy Zoltán, Weinstein Je­nő, Erdő-s Simon, Grósz Áron, Dredeán Je­nő, Szériák János, Jakó Endre, ífj. Fényes Peter, Madarasy Zoltán, Beszedlts Vilmos, Kohanyi Zsigmond, Papolczy Béla, Fényes Béla, Süszner Ferencz, Csausz István, Stoll Béla, Nagy Bertalan, Martonffy Gyula, Klein Leopold, Nagy Lajos felsőbányái, Demján Titusz, Kremniczky Albert, Bay Lajos, Stoll Gábor, Révész Jáuos, Incze Sándor, Báthory Gusztáv, Moldován László, Soltész Elemér, Szőke Béla, Szimon Béla, Kepes József, Kepes Sándor, püspököt méltóságuktól megfosztva kolos­torba száműzték. Miért ? Csak azt feleljük, mert szerették hazájukat. A börtönök megteltek rabokkal. Akinek eddig kezében kard volt, most a bilincs vál­totta fel.^Osztrák ezredbe sorozták az elfogott honvédeket. De a lelket nem lehetett osztrák­ká tenni. Az erőszak győzött mindtnütt. Vértől ázott a magyar haza minden kis göröngye. Hősök, mártírok vere öntötte azt. Akik lehették, elhagyták az országot. A hon­talanság keserű gondjaival bujdostak világgá. Halottak voltak ők is, a nemzet élő halottai. Leborultak a haza határán, megcsókolták a földet s könyes szemmel néztek viasza bal- sorsu hazájukra. Az idegen földön még ál­muk sem volt édes. Hontalanokká lettek. Vagyuk, hogy még egyszer láthassák e ha­zát nem teljesülhetett. Ott haltak el az ide­genben vigasztalatlanul, leszakítva az édes anya kebelerői,siratva hazájuk letűnt csillagát. * Könnyet hullatunk a történet lapjára> hol az aradi vértanuk gyászos emlékezete van megörökitve. Eifogódik a magyar szív mély fájdalmában s boszu tölti el kebelét ennyi igazságtalanság láttára. Miért kellett a tizenhárom ártatlan tábornok vérének ki- folyui? Elrettentő például az utódoknak ? A gonosz szándék célját nem érte el. Arad, a gyászhely, a nemzet temetője azt Kende Zsigmond indítványára gróf Tisza István miniszterelnökhöz a következő szövegű táviratot intézték : A „Szatmármegyei szabadelvű-párt“ új­ból szervezkedő közgyűlése midőn Nagy­méltóságod és miniszteruma eddigi kormány­zatáért elismerését, — a törvényes rendnek és törvény tiszteletnek helyreállításáért hálás köszönetét fejezi ki, teljes bizalommal visel­tetik Nagyméltóságod kormányzati bölcses­sége és mindenkor a haza javát czélzó ha­tározott politikája iránt, mely a jövőben ha kell, intézményts biztosítékot is fog tudni szerezni, hogy az alkotmányos és parlamen­táris élet törvényes rendje meg nem zavar- tatik, a tőivényiisztelet és közrend uralma alatt hazánk a nemzeti, társadalmi és vagyoni fejlődés utján bizton halad előre. — Ezen bizalomtól áthatva hazafias üdvözletét yfcűldi Nagyméltóságodnak és a magas kormány összes tagjainak a közgyűlésnek egyhangú lag lelkesedéssel hozott határozatából Nagy Béla, elnök. Táviratban üdvözölték még br. Podma- niczlcy Frigyest, az országos szabadelvű-párt elnökét. Ezután a jelenlevő főispánt és al­ispánt részesítették még óvácziókban, mire a gyűlés be lett fejezve. Egy órakor társas ebéd volt a Pannó­niában, ahol mintegy 400-an foglaltak helyet a teritett asztalok mellett. Vidám volt a hangulat, megindult csakhamar a pobárkö- szöntők árja. Nagy Béla pártelnök ő felsé­gét, a legalkotmányosabb királyt éltette, Domahidy István gróf Tisza István minisz­terelnökért ürített poharat, Nagy László al­ispán Kristóffy József főispánt éltette, ki viszont a párt elnökéért és alelnökeiért. ürí­tett poharat. Sok pohárköszöntö hangzott még el ezután, s a nagy társaság a legjobó hangulatban oszlott szét. H I R E K. A negyedév elteltével felkérjük a hátralékos előfizetőinket hátralékaik beküldésére és előfizetésük megújítására. hirdeti minden hazafinak : Nézd 1 e helyen szenvedtek a hazáért a legdicsőbbek s te is hasonlóképpen cselekedjél. Hosszú időn keresztül a beteg nemzet még fajdalmáról 3em panaszkodhatott. Ezt is megtiltották neki. Oh I ennyi bűn láttára csoda-e, ha fellázad az érző honfiúi kebel 1 Haynautól függött az ólet és halál!... Az éhes hiéna megkegyelmez e a holtaknak ? 0 fogta kezébe a pallost, melylyel a nemzet fejét porba sújtsa. Ily hálátlan egy nemzettel szemben csak az lehet, kinek önző érdeke előbbre való egy ország szabadságával. Inkább lát millió főt porba omolva, mintsem hatalmát elveszitse, mert idegen a lelke, üiás a vér, mely erei­ben fo yik. Hűtlen volt mindig s az is marad, mert nem akar bennünket megérteni. Október 6. A nemzet gyászünnepe Imát rebeg az ajk. Jenek, ti megdicsőült hősök ! jelenjetek meg szellemetekkel. Lássátok, hogy e nem­zet nem hálátlan. Könnyet hullat alant por­ladó csontotokra. Virágot helyez a sirhantra. Az idő nem feledteti el emléketeket. Szi­vünkbe van az vésve. Ti, mint fényes csil lagok lagyogtok hazánk egén ! Méltó utóda ősötöknek 1 Emlékezet 1 virassz poraik felett. A király nevenapja. Tegnap ünne­pelte nemzetünk O felsége a király neve- napját. Ez alkalomból az egész országban ünnepélyes istentiszteletek tartattak, a nép apraja-nagyja szivszorongva járul ilyenkor uz oltár zsámolyához, kérve az egek Urát, hogy a legelső magyar embert, a legalkot­mányosabb uralkodóját ennek a nemzetnek védje, oltalmazza, hogy dicső jogara alatt virágozzék e hon, boldog legyen e szent haza népe. Varosunkban az ünnepélyes i s- tentisztelet, melyet dr. Kádár Ambrus prae- látus kanonok végzett, a zárdatemplomban 9 órakor volt. A hívek közönségén kívül megjelentek ott a hatóságok és katonai tisz­tikar képviselői. A tanujó ifjúság saját tan­intézeteinek kápolnájában hallgatott szent­misét. A középületeken és intézeteken nem­zeti zászló lengett. Október 6. Szomorú emlékezelü nap ez a magyar nemzetre. Ekkor vérzettek el az aradi Golgothán szabadságharczának leg- dtcsőbb férfiai. Azóta évről-óvre kegyelettel ülik meg ennek a napnak jávforda^óját a nemzet fiai. Mindenütt gyászistentisztelete­ket tartanak, áldozik a nép elhunyt nagy fiai emlékezetének, kiknek hősiességéből örök időkre fény árad reánk, s példájuk időtlen időkig mintakép marad az utókor előtt. Kinevezések. A pénzügyminiszter Kon­dor Sándor számvizsgálót a nagybányai kir. bányaigazgatósághoz számtanácsosnak, Konya Istvánt a nagykárolyi pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőséghez pénzügyi szám­tisztnek, Csifcy Gusztáv okleveles gazdász, penyigei lakost a sepsiszengyörgyi pónz- ügyigazgatósághoz kalászién irattárt kezelő irodatisztnek nevezte ki. Áthelyezések. A pénzügyminiszter Ke- resztszeghy Kornél pénzügyi segédtitkár, föld­adónyilvántartási biztost Nagybecskerekről a nagykárulyi pénzügyigazgatósághoz, Taug Lipót pénzügyőri biztost városunkból Buda­pestre helyezte át. Harminczéves tanítónői jubileum. Tóth Julia a helyueli központi állami elemi I iskola érdemekben gazdag tanitónője most töltötte be tanítónői működésének 80 dik évét. Ebből az alkalomból a tanitó-testület szép meglepetésben részesítette. A legutóbbi tanítói tanácskozáson ugyanis Mihály Ferencz elnök-igazgató megragadta az alkalmat s meleg szavakban méltatta azon érdemeket, melyeket a jubiláns tanítónő a népnevelés­ügy szolgálatában szerzett s a kartársak el­ismerése és emléke gyanánt egy értékes ezüst tintatartót a hozzá a szükséges felszerelések­kel együtt nyújtott át neki. Az ünnepelt ta­nítónő a kedves emlékért a jelenlevő kartár­sak mindegyikének meghatva mondott kö­szönetét. Lemondott ellenőr. Ferenczy János városi pénztári ellenőr egészségi állapotára való tekintetből lemondott állásáról és nyug­díjazását kérte. Hymen. Mocsáry Miklós dr. ungmegyei tb. aljegyző, törvényhatósági bizottsági és városi képviselőtestületi tag jegyet váltott fékósházi és tobódi Tabódy Vincze leánya val, Lenke kisaszonynyal Ungváron. Személyi hir. Péchy Antal tb. főkapi­tány vasárnap kezdette meg három hétre terjedő szabadságidejét, melynek nagyrészót Nagykárolyban fia, Péchy László műszaki tanácsos családjának körében fogja eltölteni. Viszatérés. Özv. Stefányik Jánosáé, szül. Palinczki Mária, ev. ref. jenkei lakos 120 koronát ajánlott fel a jenkei templom-

Next

/
Thumbnails
Contents