Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-14 / 38. szám

HETI SZEMLE POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. XIII. évfolyam. Szatmáp, 1904. szeptember 14 38-ik szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-------_____ —3 , Ne gyedévre — — — — — 1 » 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY E N D K E. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Páztnány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. NyilttéF sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. A nemzeti nevelésért. Berzeviczy Albert, vallás és köz- oktatásügyi miniszter erélyes hangú rendeletet intézett a mult nap a kir. tanfelügyelőségekhez, melyben kö­telességükké teszi a népoktatás szi­gorúbb ellenőrzését. Minden e nem­ben kezdeményezett helyes irányú intézkedés rendkívül üdvös, mert mire sem lehet féltékenyebb egy nemzet, mint jövő generácziójának szellemi és lelki tulajdonaira. A haza sorsa függ ettől, szorgoskodni tehát ezen a téren nemcsak hasz­nos, de elkerülhetetlenül szükséges. Sok, úgyszólván minden első sorban a tanítótól íügg. Nagyon helyes tehát a miniszter felfogása, midőn mindenekelőtt feléjük fordul. A tanítónak eszménynek, mintakép­nek kell lennie, aki necsak tanítani, tanéin nevelni is tudjon Hivatásá­nak csak nagyon kicsike része az, melyet az iskolában kell betöltenie. Súlyosabb feladatok várnak reá az életben és a családban. Neki nem­csak néptanítónak, de népnevelőnek kell lennie. Ez az ő hivatásának ideálisabb, egyúttal terhesebb oldala. Neveletlen, durvalelkületü egyén a tanítói pályán nem állhatja meg helyét. Ha akadna ilyen, ki kell se­lejtezni, mert romboló munkája ki­számíthatatlan károkat okoz a tár­sadalomnak. Princzipális követel­mény tehát, hogy a tanító a tudáson kívül rendelkezzék a megfelelő mű­veltséggel, mert csak igy lesz képes megoldani azt a nehéz funkcziót, mely reá várakozik. Az akaraterő, a kötelességtudás, nag3Ton termé­szetes dolog, hogy elengedhetetlen. Jól teszi tehát a miniszter, ha súlyt fektet ezekre a dolgokra, és figye­lemmel kívánja kisérni tanítói ka­rának képességeit. A második, arni erélyes felszó­lalásra késztette a minisztert, — a nemzeti szempont. Nálunk a nem­zetiségi iskolákban igen sok helyen valóságos aknamunka folyik a ma­gyar állameszme ellen, amit más országban sehol a világon nem tűr­nének meg. A gyermeket már zsenge korában szoktatják arra, hogy gyű­lölje a magyart. Magyar földön, magyar kenyéren tanulja azt meg, hogy ellensége legyen mindennek, ami magyar nemzeti jelleget visel magán. Ez semmiesetre sem egész­séges állapot és eljöhet az idő, midőn minden e tekintetben elkövetett mu­lasztás nagyon keservesen fogja ma­gát megboszulni. Kötetekre menő czikkeket Írtak már erről az álla­potról a lapok, foglalkoztak vele illetékes helyen, de minden intéz­kedés félrendszabály maradt, soha sem ment át az életbe úgy, amint kellett volna. A tanfelügyelőségek igen hasznos munkát fognak végezni, ha napvilágra hozzák a dugárut, s elbánnak vele érdeme szerint. Soha sem elegendő az, ha egy nehány szót, vagy egy-két verset betanul a gyermek magyarul, és szemfényvesztésnek tüntet vele a ta­nító. Az ellenőrző közegeknek be kell hatolniuk az iskola szellemébe, számon kérni a ravasz sáfártól, hol van nemzeti nevelésének agerincze, az agy veleje. Ez követeli másod­sorban a miniszter és nagyon he­lyesen. Igen kellemetlenül éiíníi azcn ban a keresztény érzelmű magya­rokat az, ami nincs benne a miniszteri rendeletben. A vallásos szellemről egy szóval sem emlékezik meg. E nélkül pedig absurdum a nemzeti nevelés. Legelső alapköve annak a vallásosság. Csak erre lehet építeni H§ TÁRCZA. iü Öszszel.. . Hull a levél, hull. Tompán, fátyolosán BÜt az őszi nap. Reszket a megsárguit lomb. Sóhajtva, zizegve lebben a szellő. Hull a le­vél, hull. Egy, kettő — s ki tudná meg­számlálni hány —?— Szürke, szakadozott szélű felhőgomolyok takarják el az isteni nap ragyogó korongját. Levél hulláskor, virághervadáskor min­dig vissza-vissza száll emlékezetembe egy megható, szomorú mese. Mese az életből, melyet mindannyian szépnek, napsugarasnak álmodunk akkor, mikor még az álmok világában élünk. Levólhullásra, virághervadásra, szürke, fónynélküli, zokogó, borús őszre kigondolna a rügyfakadás, bimbóhasadás rózsaszínű fé­nyes tavaszán. Miért is van az, bogy a viruló, hamvas zöld lomb, egy leheletre, egy sóhajra meg­sárgul és porba hull; miért, — hogy a pom­pás szindus, illatos virág lehajtja csodás harmatos kelyhót — és volt — és nincs többé ? Miért is, hogy az életei minden ember szépnek, boldognak álmodja ? — Miért nem vallja be az élet, ez a vén uzsorás, azt a sok-sok virágillattól, madárdaltól mámoro­sán boldog szép Ígéretét, melyet az élet ta­vaszán, pezsgő vérünk, ragyogó képzeletünk, dobogó szivünk, nemes akaratunk sóvár vágygyá érlelt keblünkben : élni, szeretni és boldognak lenni. És még mennyi, miért és miért! Tompán búg_a harang. Törött, mély zokogó hangját szárnyára veszi a bús, őszi szél. Temetnek.------Fekete koporsó, hul­lámzó sötét emberáradat, a szemekben köny, az ajkakon fájó sóhaj. Szép fiatal fó,fi fék­zi k a fekete koporsóban. Nemes vonásu, lisztaj arczal halvány leit a halál jógkezéne k durva érintésére. Szemei, azok az égő, lo­bogó, szúró, parancsoló lelkes szemek, soha el nem lebbenő, mozdulatlan fátyol alatt pihennek. A hatalmas vállak, az élettől duz­zadó kebel, az aczél izmok, a nemes, büszke tartás, mind mind eltűnt, megsemmisült, a halott férfi fenségesen borzalmas, mozdulat­lan nyugalmában. A teremtés koronája le­törve, lehullva. A sóhajoktól, fájdalmas zokogástól még megrenditőbben néma, fekete tömeg rósz- vótteljes tisztelettel nyit utat egy öreg, meg­tört asszonynak s egy ifjú sugár, szép hajadonnak. — Az anyja! — A menyasz- szonya! — súgja a tömeg — s tálán a mindinkább erősbödő szomorú őszi szól is ezt zokogja, a harang mély, törött szavát fel-felkapva. Ki hitte volna, hogy mire az első le­psgr ipCT Uj könyv- és papirkereskeaes i sm IMI Legolcsóbb árban kaphatók: Az összes intézetekben jJJ n c >7 á r> J\ 1 c* H ó r» könyv- zenemü papirkereskedó használt tankönyvek H If S /i G 1 1 d U d 1 sében kaphatók -------------------­De ák-tér 9. szám. -------- Szatmáron, --------- (dr. Lengyel Márton ur házában.) —­------------------------- A Pannónia szálló mellett. Rajzeszközök, vonalzók, jegyzőkönyvek, rajztömbök, füzetek, valamint mindenféle papír-, író-, rajz és festő- szerek. Használt tankönyvek és szótárak — jó állapotban —* félárban kaphatók. \ ^ . • , . ' 50-5-4

Next

/
Thumbnails
Contents