Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-07 / 37. szám

2

A jubibumi örömnap alkalmából dr. Kádár Ambrus pápai-praelatus, püspöki hely- nök latin nyelven körlevelet intézett az egyházmegye papságához, melyben megemlékezve a főpásztor áldásos működéséről, megállapítja az ünnepségek rendjét. A latin szöveg magyar fordításban körülbelül a következőleg szól :

Egyházmegyénk az ist mi bölcs Gondviselés intézkedése folytán alapításának százéves ünnepségei között a legközelebbi napokban más kedves örömökben is fog részesülni. Nagymóltóságu és főtisztelendő meszleni Meszlényi Gyula ur, pápai trónálló, római gróf, O cs. és kir. apostoli Felségének valóságos belső titkos tanácsosa, a mi kegyes főpásztorunk 1854 ben főmagasságu és főtisztelendő Szcitovszky János kardinálisnak, Magyarország herczegprimásának és esztergomi érseknek kezei által pappá szenteltetvén, folyó évi szeptember 17.-én fogja áldozópap- ságának félszázados jubileumát megünnepelni.

A nagyméltóságu jubilánst 1888 óta, midőn saját székesegyházában püspökké szenteltetett, mint. legkegyesebb főpásziorunkat és atyánkat van szerencsénk fiúi hódolattal tisztelni. Főpásztori buzgalma az egyházmegyeiá ogatásábar, szent missiók tartásában, templomok épitésében és renoválásában, a katholikus iskolák megmentésében, a kath egyesületek támogatásában, jó könyvek terjesztésében, a szegények felsegitésóben mindnyájunk előtt ismeretes. Valóban jó Pásztor „kinek hivatásul jutott, hogy Krisztusnak jegyesét gondozza és ékesítse“. (Sz. Cbrysost a papságról III. K. 6. f.), igazi vigasztalója a betegeknek, gyámolitója az elnyomottaknak, atyja az árváknak, védője az özvegyeknek és mindenkinek mindene lett, hogy mindeneket üdvözítsen. (I. Kor. 9, 22.)

A jubiláló főpásztor öröme fiainak legkedvesebb ^ünnepsége. Egyesüljünk püspökünkkel, és összegyülekezvén egy legyen fohászunk, egy reményünk a szeretetben, a szent örömben, ami nem más, mint Jézus Krisztus, kinél nincsen felségesebb. Valamenynvien jöjjetek össze Istennek ugyanazon templomába, ugyanazon Krisztus Urunkhoz ki az egv atyától született, az egy atyánál volt és Őhozzá tért vissza. (Sz. Ignácz Mu- guescushoz irt levele.)

Ennyi jótéteményért legyenek hálaadó s tentiszteletek az egész egyházmegyében és a nagymóltóságu főpásztor jólétéért tarta s nak ünnepélyes imádságok. Mely czélból a következő rendet állapította meg.

1. Szeptember 16-án, a székhelyen kívül pedig 17-én az esteli angyali üdvözlet után ugjr a székesegyházban, mint minden plébániai és szerzetesi templomban egy negyedóráig szóljanak az összes harangok.

2. Szept. 17 én a székhelyen kívül pedig 18 án vagyis a közetkező vasárnapon a „Te Deum“ elvégzése után ünnepélyes szent mise tartassák,'melyben a „püspökért“ szóló ima veendő. Ugyanez az ima vétessék a privát misékben is.

3. A hivek előre értesittessenek az istentiszteletek tartásáról, a hatóságok pedig szokásos módon hivas anak ne;.

Kádár Ambrus,

általános püspöki helynök.

■ HETSZEMLE (36 ik) szám

Agrária.

Egy éve múlt, hogy az „Agrária“ zászlóját kibontva a hazai ipar szolgálatába szegődött. Rövid ugyan még az idő, de eredmények tekintetében már is szép múlttal dicsekedhetik ez a vállalat. Több mint egy millió korona forgalmat ért el már az első óv alatt és ezen tekintélyes összeg bizonyára eléggé igazolja azt, hogy a magyar földbirtokosság — főleg a nagy uradalmak — ezen vállalatnak működését melegen karolták fel és igy a vállalat csakugyan szép jövőnek néz elébe.

Most midőn az iparpártolás oly sok irányú mozgalmait látjuk a magyar ipar érdekében harczra kelni, valóban kitűnő példát teremtett az „Agrária“, amidőn oly irányzattal lépett az egyéb magyar iparpártolók sorába, hogy nem csupán felébreszsze figyelmét a nagy közönségnek a magyar gyártmányokra a vásárlásoknál, hanem az „Agrária“ egyáltalában mást, mint magyar gyártmányt nem is hoz forgalomba és ez oly minden dicséretet érdemlő választása a magyar iparpártolásnak, hogy csak kívánatos volna, miszerint más szakmában is bevezetnék az iparpártolás ily módját.

Az „Agrária“ ezen uttörése a magyar ipar érdekében annál is inkább méltánylandó, mert oz által a vállalat mintegy saját kezeire tett nehezítő bilincseket, tekintve, hogy működését oly időben folytatja, amidőn különösen a gazdasági gépekben csak úgy hemzsegnek a külföldi gyárak importált termékei, amelyek sajnos, még mindig elég súlyos mértékben nehezednek a magyar termékekre — a magyar iparra.

Mindazonáltal fáradságot és áldozatot nem kiméivé igyekezett a vállalat lépósről- lépósre tért hódítani magának, ez által az idegen gyártmányokat, ahol erre alkalom nyílott, kiszorítani, ami bár kezdetben sok nehézségbe ütközött, de ernyedetlen és kitartó munka folytán mégis sikerült már egy év alatt elérnie azt, hogy az „Agrária“ szót egész Magyarországon ismerik és mindenki tudja, hogy e név oly vállalat cége, mely céljaira való tekintettel méltán érdemli meg a hazai gazdaközönsóg és kereskedő világ osztatlan pártfogását, mert az első és egyedüli ily iránya vállalat az országban.

Az „Agrária“ már is a legnagyobb mérvben eloszlatta azon téves hitet, hogy a külföldről importált gépek szerkezet és anyag tekintetében a hazaiakat felülmúlják és bebizonyította, hogy ellenkezőleg a magyar ipar termékei jogosan ál 1 iihatók az idegenekkel egy sorba, mi által közelebb jutott azon kitűzött céljához és ma már könnyebben esik az eddig elfogult gazdakörökben is az idegen gyártmányokkal szemben a versenyt sikerrel felvenni és ezen sikerek által nem csupán a hazai iparnak szerezte meg a

TARCZA.

Okleveles gazdálkodás.

Mily gondot ad a megélhetés, — a ló tért való haic az embereknek. Mily bajos az önfentartás, sőt, mennyi gondba, munkába kerül még egy kisebbszerrü házve zetés is.

Ez a kérdés nálam csak most tolakodott jobban előtérbe. Házamnál ug}ranis tapasztalt, öreg szüleim vezették a gazdálkodást, s én nyugodtan bíztam azt az ő bölcs vezetésükre. Most azonban ők felrándultak a fővárosba s így az én gyönge válla- imra nehezedett

Nem tudom, sokan vannak-e, kik hót óra helyett inkább szeretnek háromkor kelni, korán reggeltől kezdve cselédeket apró pénzzel kifizetni s ebéd helyett nyak-levessel ki- nálgatni a háznak e fizetett ellenségeit. De azt bizonyosan tudom, hogy ón nem tartozom ezek knz/é, s ha méo e kellemes dolgokhoz egy pusztító sertósvész is járul, remélem, mindenki elhiszi, hogy nem valami rózsás reményekkel tekinthettem azon hót elé, mit szüleim a fővárosban tölteni szándékoztak.

A borzasztó nagy hőségtől elszáradt minden, széna egy szál sincs, a barmok és baromfiak éhesek — és még egy hót !

Valósággal meg kell bolondulni az embernek !

Egyszerre majd hírül hozzák, hogy az egyik malac már a végét járja.

No tessék ! Még csak ez kellett!

— Fussatok az orvosért! — kiáltottam a bámészkodókra, de egyik sem mozdul. Hirtelenében olyan tekintélyszerző után nézek, melylyel szavaimnak némi nyomatékot adjak, mire megszólal az egyik s tudtomra adja, hogy az orvos rendesen a helyettesét, a Pali a cigányt küldi el, ki a mediciná val, egy erős bunkós bottal úgy ellátja, hogy kúrálni sem kell többé.

Hát nincs mentse«/ ? 1

Ebben a válságos pillanatban homlokomhoz kapok és íme — ott mindjárt, mintegy varázsütésre világosság gyűl.

Oh én balga ! Még kínlódom, mikor van egy okleveles óvónő és tanítónő nővérem. Tanulnak azok egészség-, háztartás-, meg tudom is ón, miféle tant, majd c-ak segítenek a bajon.

Rigtön két sürgönyt adok fel: „Gyorsan jertek, mert baj van!“ Másnap halálra váltan állit be mind a kettő, ón vigasztalni akarom őket, de nem engednek szóhoz jutni.

„Még csak kocsit sem küldtél elébünk te rinocerosz!“ (Az állomás tiz percznyire van a házamtól.) zengi mindkettő. „Mindjárt végem van !“ mondja az egyik. „Jaj ! megfutok !“ — vigasztal a másik — s mire magamhoz térek, faképnél hagy a két okleveles.

Lám I milyen jó gazdasszonyok — gondolom magamban, amint látom, hogy a kamara felé tartanak, — és én még csak kocsit sem küldök elibük. S a három átvirwmr IC Uj könyv- és papirkereskedés I "Ä5 ^

Az összes intézetekben IT , * 1\ i i '

használt tankönyvek U S Z 9 T x\ 1 fi Cl 3 I*

könyv- zenemű és papirkereskedó- sében kaphatók ~~

Deák-tér 9. szám.

Szatmáron,

(dr. Lengyel Márton ur házában.)

50—5—3.

A Pannónia szálló mellett.

Legolcsóbb árban kaphatók;

Rajzeszközök, vonalzók, jegyzőkönyvek, rajztömbök, füzetek, valamint mindenféle papír-, iró-, rajz és festőszerek.

Használt tankönyvek és szótárak — jó állapotban — felárban kaphatók.