Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-20 / 4. szám

3

„H E T I S % É M L E“ (4-ik szám.)

mat nélkül legyen. De ha ez mégis lehetséges, —- óriási jelentőségű dolog.

Sajnosán tapasztaljuk a mai hitelezés nehézségeit.

Régentől fogva érthetetlen volt az ag- rikultur Magyarországon, hogy mig az ingatlannal bíró gazdik s birtokosoknak nem volt hitele, vagy csak nagynehezen tudta hitelét kielégíteni, — ugyanakkor a kereskedő világ minden tagjának, -— bármilyen vagyontalan is lett légyen, — ha czimtáblája voh, azonnal hitele is volt. Ezen hitellel éltek a félreeső falvak kis szatócsai is, a midőn az ottani birtokos vagy épen a parasztgazda, vagy a kisebb emberek hitelhez nem juthattak.

Nagyot kellett a földnek fordulnia, hogy ma mór a kamat nélküli kölcsön eszméje áll előttünk, — s vanntk, a kik megvalósítani törekednek.

Ezen kamatnélküli kölcsön eszméjét a Magyar Védő Egyesület Budapest. József- körut t9., —ezen hazafias önzetlen szervezet kívánja a hazai mezőgazdasági és ipari termelés előmozdítására és védelmére éle (beléptetni és megváló utáni ; — mivel egész közállapotainkat javitaná.

A M. V. E. teljes tudatában van annak, hogy a hazafias felbuzdulás mellett bármely nagy nemzeti czólok csak akkor lesznek állandóak és maradandók, ha azok mellett az anyagi érdekek is kielégítést találnak. Ezért nagy nemzeti czóljainak megvalósítására : egy országos iparpárlolási bankot kiván lé tesiteni részvényekre, a mely részvények a tisztajövedelemből 6°/o-os kamatot élveznek.

Ezen iparpártolási bank a hazai ipari termékek vásárlására — minden postatakarékpénztár utján, vagy a központban: vásár- lólapokat, áru cseket — ad készpénz ellenében, — melylyel minden vevő, a hazai árut készítő gyárban, iparosnál vagy kereskedőnél teljes értékben vásárolja be szükségleteit a legalkalmasabb — megfelelő időben. Ezen vásárlólapok után az egyletbe belépett gyárosok, iparosok és kereskedőkkel való egyezmény alapján a vevők 5°/0-os pénztári engedményt. nyernek. — Vagyis ezen 50/0 tiszta

megtakarítás olyan előny, mit készpénz vásárlás mellett sem érhetünk el, — de különösen nein a kicsiben vásárló és vidéki nép.

Hogy a hazai áru vásárlását az egész vonalon országszerte- előmozdítsa a M. V. E. vagyis hogy a hazai áruforgalmat nagyban emelje és kiterjessze, — azon vidéki feleknek, fogyasztóknak s vevőknek, a kik azonnal a megfelelő készpénzzel nem rendelkeznek a vásárló lapok megszerzésére : kamatnélküli kölcsönt nyújt egy félévi időtartamra

— ha a fél hitelképessége két jótállóval — váltófedezet mellett — igazolást nyer. — A kölcsön' havonkinti részletekben fizettetik vissza.

Olyan vásárló feleknek, a kik 6 hónapon túli hitelt óhajtanak, a vásárlólapok 3°/0 kamat fizetés mellett nyujtatik a megfelelő hitelbiztosítás ellenében; esetleg betáblázás melleit.

A kiadott vásárlólapokat a Magyar Védő Egyesület országos iparpártolási bankja

— nyomban a bemutatáskor — készpénz ellen váltja be a kötelékébe lépett gyárosoktól, iparosoktól és kereskedőktől : 8°/0-os levonással.

Vagyis 3°/0 ért vállalja át a M. V. E. iparp. bankja a koczkózatot a gyárosok kereskedők és iparosoktól ; — a mivel ezek a hitelezőktől és a vele járó kellemetlenségektől s a kintlévőségek behajtása és költségeitől menekülnek meg, — mig ellenértékűi: uj és nagy vevőközönséget nyernek, — mindazokat, a kik mint. a M. V. E. tagjai, — hazai árukat — és a férni kedvezmény mellett vásárolni akarnak.

A kamatnélküli kölcsönt élvezők, bár nem részesiihelők az 5°/0-os pénztári engedményben, — mégis hitelszükségletünk eddig el nem ért,'soha néSi álmodott — 'előnyökkel nyer kielégítést.

Azon tény, hogy egy nagy rétege a fogyasztóknak, ^áruszükségleteit, — vagyis háztartásának és gazdaságának kellékeit — kamat nélküli kölcsönnel képes minden időben — vagy éppen akkor, a mikor arra szüksége van, — olyan előnyösen beszerezni,

— olyan vívmány, hogy ez valóban megragadja minden ember, s minden szociológus figyelmét, — mert teljesen alkalmas arra, hogy a magyar termelők és fogyasztók táborát egyesítse, és a magyar: pénznélkülí gazdáknak a kellő pillanatban a vásárló képességet megszerezze.

Mél ó arra, hogy mindenki e nagy eszme megvalósítására siessen, — s hogy a bankba az elérhető 6°/o-os jövedelem mellett minél többen részt véve — ama milliók álljanak ezen valóban nemzéli iparpártolás szolgálatára, melylyel a népünk erőgyűjtése biztosittatik.

Az áru-csek kibocsájtása egymagában is óriási jelentőségű dolog a hazai iparpártolás emelésére.

Az áru csekkel kapcsolatban a legszerencsésebb gondolat, a magyar származású árukat a M. V. E. védjegyével — mint országos és egyöntetű védjegygyel ellátni és megjelölni. Ezen védjegy a régi vilézségi érem, a hajdani védegylet jelvénye, hármas halmon kettős kereszt,őseikoszorúval övezve.

Ha minden vevő ezen védjegyre fífyei, s csakis az ezzel ellátott magyar származású áruknak ad előnyt a külföldi előtt,, hazai iparunk, — mezőgazdaságunk fejlődésének javára meg van mentve. Azon kereskedők, iparosok és gyárosok, a kik ilyen magyar származású árukat előállítanak s forgalomba hoznak, kirakati üzleti táblákkal lesznek ellátva a vevő közönség előtt való igazolásra, így minden vevő saját maga ellenőrzi a hazai áruk származását. Milliók kezében ez a legsikeresebb békés fegyver ama 900-től 1200 millióig menő összeg visszaszerzésére,, mit ma a külföld viszen ki tőlünk — szükségtelenül évenként.

Sajátos pénzügyi helyzetünkben koronája ezen mélyreható uj hitelszervezetnek: a kamatnélküli kölcsön.

A mikor mintegy 1000 millió koronát kénytelen a takarékpénztárakban 3o/o-ra vagy 3 V2 °/u ra tétlenül heverni, — mivel a tőkével birók jövedelme is megcsappant, — s vásárló képességük is csökkent.

A nemzet legnagyobb része épenséggel nem tud jogos hitelhez jutni.

— S ha férje megtudja?

— Akkor . . . akkor . . .

Aztán elcsendesült ismét, csak rendetlen lólekzete volt hillha’ó.

Nantesen kiütött a verejték.

Lassan kinyik az ajtó s a férj csúszott be rajta.

Haja kuszáit vök ; szemei czóltalanul révedeztek, mig arczára kiült mérhetetlen lelki fájdalma.-— Hogy van nőm ? —kérdő görcsösen.

— Alszik.

— Merey orvos ur hol van ?

— Pihen. Menjen nagyságos uram is szobájába. Nyugalomra van szüksége. Ha baj lesz, értesíteni fogjuk.

Armand kiment, az orvos-tanár pedig a szobalányért csengetett, aki fel is jött.

— Küldesse hozzám Merey orvos urat a vendégszobából. De azonnal.

Merey megjelent s Nantes elmondta neki, amit a lázas betegtől hallott.

Megbeszélték, hogy papot hivatnak.

Nem bíztak senkiben a háznál s így Mercy maga ment el a pap után.

De hátha azalatt Armand ismét megjelenik s találkozik a pappal ?

Ezt kikerülendő Nantes egy oldalszobára gondoilt, ahol a papot a kellő alkalomig elrejthesse.

Szerencsére a férj nem jelentkezett; a pap is megérkezett; teljesen polgári ruhába öltözve.

Nehány pillanat múlva Lilla ismét eszméletre tért. De már a halál reálehelte fagyos csókját.

Elgyöngülő, töredezett szavakkal gyónta meg élete súlyos bűneit, férjével közös titkát.

Majd magához vette a vigasztaló úti eledelt, az angyalok kenyerét.

A pap, amint jött, csöndben el is ment, a beteg pedig szemmel láthatólag nyugod- tabb lett.

Majd beszólni kezdett; lassan óvatosan, de minden szavából kiérzett a bensőben emésztő iszonyú fájdalom.

— Armand hivatta a papot ?

— Nem, mi hivattuk ! — felelt Nantes.

— Isten fizesse meg 1 nyögó Lilla.

— Érzem, m ghalok . . . tudják meg . . . katholikus vagyok . . . IIus . . . Magyarországban . . . atyám Bánhidy Elemér.

Itt elhallgatott.

A két orvos némán összenézett.

Kis szünet állott be.

Megint a beteg kezdő lehunyt szemekkel :

— Armond . . . álnév . . . Ő magyar . . . szöktünk . . . esküdni ide ... ón atyámtól elvettem . . . ötvenezer koronát. . . lopott

hozomány . . . három éve. — Armand . . * Sándor ezért nem akart . . . papot . . . félt.

Itt ismét elhallgatott s visszaesett az eszméleten kívüli állapotba.

Nantes és Mercy szó nélkül néztek egymásra. Épen belépett Armand.

Egész külseje iszonyú belső harezot árult el.

Érthetetlenül motyogott valamit s letérdelt neje ágya mellé s annak arczára szegezte üveges tekintetét.

Az orvosok nem merték bántani.

Egyszercsak hangosan zokogni kezdett s őrülten kiabálta Lilla nevét.

De az meg sem mozdult, csak keblének gyönge és ritkuló zilálása jelezte, hogy még él.

— Csendesen, csendesen . . . mondták az orvosok s kivitték a szobából az őrjöngőt, aki aztán szobájába zárkózott s ott asztalt, széket, ssekrónyt az ajtóhoz húzott, majd elterülve a szőnyegen, kiáltá :

— Lillám ! megőrülök 1

Pedig már meg volt háborodva.

Bánhidy Húst pedig, — mig az orvosok férjét kitaszították, — ellopta a halál.

Úgy maradtak szemei lecsukódva, hogy ne lássa ezután azt a garaboncziás őrültet.

Üjlaky..