Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-08-10 / 33. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARÁK: Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre-----— — — — — 3 „ — Ne gyedévre — — — — .»-1 „ 50 „ Tar i óknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. E.yes szám ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány- sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vétetnek fel. Nyilttér sora 40 fillér. A lap megjelenik minden szerdán. Kényszer az egyesülésben és a sztrájkolásban. Az egymást követő sztrájkok, bojkottok és munkamegszüntetések alatt dolgozni akaró munkásokra gyakorolt kényszer, azoknak kipel- lengérezese és kizárása beteges fényt vetnek hazánk munkásviszonyaira. A folytonos bérküzdelmek, a mesterségesen szított munkáselégedetlenség között iparunk önállóvá és erőteljessé nem izmosulhat soha. De egészséges munkásosztály sem alakul addig, mig a mai felcsigázott igények s a kitartás előtt való gyáva leroskadás helyébe férfias önérzet nem lép, és mig meg nem tanulják, hogy kevesebbel kell beérni, ha nem telik. A szocziális kérdés megoldása nem az, hogy túlzó elkalandozásaikban is kövessük a munkások követeléseit, hanem hogy összhangot teremtsünk a munkások és munkaadók viszonyában, hogy a munkások boldoguljanak, de a munkaadó befektetése is jövedelmezzen A felsrófolt munkásigények máris odajuttatták iparunkat, hogy a vállalkozók nem mernek gyárak alapításába bocsátkozni, mert tőkéjük nem hozza meg a minimális jövedelmet sem. Innen van a nagy munkástöbblet, mely ismét vagy leszorítja az árakat, vagy társadalmi zavarokat idéz elő. E lázas sebet, ha másként nem lehel, még fájdalom árán is ki kell vágni a nemzet testéből. Kevesebb munkaidő, tetemes béremelés, — ez az állandó munkásóhaj. De nincs az a nagy tőke, amely ez alatt ki nem merülne. Az ,idő- szakonkint fellépő sztrájkok folytán úgyis hevernek és csak rendszertelenül működhetnek a vállalatok. A szocziális kérdést pedig, mint egyik reformot sem, izgalmaktól befolyásolt lelkekkel megoldani nem lehet. Azért kívánatos, hogy a zsarnokoskodó sztrájkrendszert a kormány meggátolja úgy a \ általatok megerősödése, mint a munkások szempontjából, hogy azután higgadtan lehessen a munkásügyet orvosolni. A sztrájkok a legritkább esetben nőnek ki magukból a dolgozó munkásokból. És mikor onnan nőnek ki, rendszerint jogosultak is. De nem igy szokott történni. Szervezetek! indítják ®eg, központi sztrájkpénztárak támogatják, olyan egyének szitják, aki ka dolgozó munkások közzé nem is tartoznak, csak azok nj^akán élősködrrek. A sztrájkoknak kovácsmiihelyei a szakszervezeteké Ezekbe belépni ma már kényszerjpk a munkásokat. Mondani sem kell, hogy vezetői a szocziálisták, kik az egyesülési jogot egyesülési kényszerré torzították. Alapszabályszerüleg ezek az egyesületek a munkások továbbképzését, nevelését czélozzák. A czél szép, a czél helyes, de épen ennek a czél- nak érdekében kell kivenni a szocziálisták kezéből. Mert ma kellően képzett egyének nem vezetik a szak- szervezetekeAilyenekkel a szocziálisták nem is ^rendelkeznek. A szak- szervezetek ezek szerint a telnőtt munkások iskolái. Az iskolákat pedig épen a szocziálisták követelik állami kezelésbe venni. Mi e követelést a szakszervezetekre alkalmazzuk. Miután ezek oktatással, munkásneveléssel foglalkoznak, óhajtandó, hogy az állam vezesse, s a H TÁRCZA. ü No a közönség1! Irta: Csehov Antal. Az orosz eredetiből fordította : Zsatkovics Kálmán.4') Sábész, többé nem iszom ! Nem . . . semmi áron I Ideje lesz észre lérni. Dolgozni, fáradozni kell. Ha jól esik fizetést, huzni, hát dolgozzál becsületesen, szorgalmasan, lelkiismeretesen, megvetve a nyugodalmat és az álmot. A lustálkodással hagyj fel. Megszoktad pajtás ingyen szedni a fizetést és ez nem jól van . . . nem jól van ! Elolvasva magának néhány hasonló erkölcsi oktatást, Podtyakin főkalauz legyőz- hetlen vonzalmat kezd érezni a munka iránt. Már két óra van éjfél után, de ennek daczára, felkölti a kalauzokat s azokkal együtt megy végig a kocsikon felülvizsgálni a jegyeket. *) Mutatvány a most megjelent Csehov „Tarka históriák“-bői. — Kérem a jegyeket.! — kiáltja vidáman csattogtatja a bélyegzőt. A kocd félhomályába burkolt, álmos alakok, felrezzennek, a fejüket rázzák és oda- nyujtják a jegyüket. — Kérem a jegyet! — fordul Podtyakin egy 11. osztályú utashoz, egy szikár szálas emberhez, ki bundába és takaróba volt burkolva. — Kérem a jegyet I A szálas ember nem válaszol. Alomba van merülve. A főkalauz megragadja a vállát és türelmetlenül ismétli: — Kérem a jegyet! Az utas felriad, kinyitja a szemét és rémülten néz Podtyakinra. — Mi az ? Ki az ? No ¥ — Érthetőleg mondom önnek : kérem a jegyei, elő vele 1 — Istenem ! — nyögi a szálas ember, siró arczot vágva. — Uram, Istenem ! A reuma kinoz, három éjjel nem aludtam, készakarva morphiumot vettem be, hogy aludni tudjak, ön meg ... a jegygyei ! Ha ön tudná milyen nehezen tudok elaludni, hát nem háborgatna ilyen haszontalansággal. Kíméletlenség, illetlenség! És mire önnek a.jegyem ? Ez valóban ostoba dolog! Podtyakin azon gondolkozik, megharagudjék-e vagy sem ; és elhatározza, hogy megharagszik. — Ne lármázzon itt. Ez nem korcsma — mondja. — A korcsmában emberségesebbek az emberek, — köhögi az utas. — No most aztán aludjam el ismét. És különös egy dolog: végig jártam a külföldet és ott senki tőlem a jegyet nem kérte, itt meg mintha az ördög bizgatDá őket, folyton ezt csinálják, folyton ezt csinálják ! — No, hát menjen a külföldre, ha ott jobban tetszik önnek ! — Ostoba egy dolog ez, uram ! Igen ! Nem elég, hogy folytó levegővel, széngőzzel, lóghuzammal kínozzák az utasokat, de az ardög vinné el, még az alakiságokkal meg akarják ölni. A jegy kell neki! Mondja csak Könyves vevőknek figyelem: -wm €" figyelem: árkedvezmény. NAGY 11 AKT ÁR ® ® mindenféle ® ® ® « ® SEGÉDKÖNYVEI! ÉS SZÓTÁRAKBAN * ® ®-----------Uj bekötéssel ellátott valamint mindenféle papír; iró-, rajz- és festőszerek- r 1 J i | ii | a lehető legolcsóbban kaphatók # hasznait tankönyvek weisz izsak 0 könyv- és paplrkereskedésében 44—5—1 szép és tiszta állapotban, l)eák-tér 22. szám. = SZATMÁR = a „Fehér-ház* alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.
