Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-03 / 32. szám

4 héten keresztül vendége volt a fürdőnek, — de szerintem — ha egyszer elvesztetted az ős egészséget — maradsz mint a repedt — de drótozott fazék. Nem folyik ugyan, de drótos fazék a neve, te sem jársz biczegve vagy biczentve — de azért ép nem vagy, mert mindig félned kell a legkisebb szellő tői is, hogy újra megárt. A fürdő birtokosa gróf Erdődig Ferencz v. b. t. t., de bérbe van adva évi 45,000 fo­rintért vagyis 90,000 koronáért, de úgy, hogy az adót és az igazi'ásokat is a bérlő fizeti. A fürdő a Vág folyónak egy szigetén van, s az a különös, hogy mikor a Vág vize emel­kedik, a gyógyforrás vize is emelkedik a hő fokát tekintve. S a sziget, illetve a folyó partján bárhol megpiszkáljuk a fövényt, min­denütt forró víz bugyog fel azonnal. — Sőt a£hol a komp jár, a legkeményebb télen sem fagy be a viz, s bármikor forró iszapot le­het belőle felszinre hozni. — A fürdő telep meglehetős nagy, 2000 (kétezer) lakossal bír, s minden ház egyúttal bérház is. De ezen kivül szebbnól-szebb nyaralók vannak, me­lyekben egy kis család számára hetenkint 100 koronáért kényelmes lakás bérelhető. — Van helyben szolgabirói hivatal, az utczák mind betonjárdával vannak ellátva, s napon­kint, hogy a pornak látszatja se legyen, két fogat folyton öntözi reggeltől estig. — A für­dőigazgatóság figyelme mindenre kiterjed, rendre, tisztaságra egyaránt. A fürdőépületek tiszták, csinosak, czélszerü berendezéssel, — de a legmodernebb ezek között a Ferencz József fürdő— melyfél millió koronánál többe került, — Szórakozást is talál a vendég kellő mértékben, vannak hetenkint tombolával és hangversenynyel egybekötött estélyek. — Vannak színészei is állandóan, igaz, hogy németek, az Isten bocsássa meg a bűnöket de hiszen ez utoljára is nem vétek — csak szégyen. — Ámde ez is menthető, mert a világ minden részéről vannak vendégek, — úgy hogy elmondhatni, hogy itt egy élő pün­kösdöt lehet föllelni. A fürdő vendégek szá ma eddig 5092 volt, de folyton érkeznek. Sok mindenről — mint érdekesről kel­lene még Írnom, de egy szuszra elég ebből, — majd az Anna bál után — ha a t. Szer­kesztő ur megendi — akkor még érdekesebb dolgokról fogok referálni. — Tehát addig is honfiúi tisztelettel és üdvözlettel. Tóthfalussy. H I RE K. Alispáni jubileum. A agy László vár­megyei alispán most tölti be alispánná tör­tént választatásának huszadik esztendejét. A vármegye közönsége ebből az 'alkalomból kifolyólag nagy óvácziókban készül őt része­síteni, ki alispáni működése alatt — elvi­tathatatlan, — nagy népszerűségre tett szert. Az alispán tiltakozott ugyan az ünnepelietés ellen, de ez nemhogy lohasztaná, sőt növeli a hangulatot, mely impozáns módon fog mel­lette megnyilatkozni. Nekünk szatmáriaknak nem sok okunk van őt jubilálni, mert tud­valevőleg a szatmíri zászló emelte az alis­páni székbe, melynek későbben hátat fordí­tott, ezek daczára mindenki kénytelen elis­merni, hogy Nagy László alispánnak termett adminisztratív tehetség, ki biztos és szilárd kézzel vezeti a vármegye ügyeit. A miniszteri tanácsos gyásza. Kazy József miniszteri tanácsost, a hegyvidéki ak- czió vezetőjét súlyos csapás érte. Forrón sze‘ a-etett neje szül. vecsei Vécsey Oláh Anna 43 éves korában, boldog házasságának 25-ik évében Budapesten elhilt. Férjén kivül két fia és nagy kiterjedésű rokonság gyászolja a korán sirba szállott úrnőt. Rendjelviselési engedély. A király megengedte, hogy ujfalusi Ujfalussy Miklós budapesti 1. honvéd huszár ezredbili vára­kozási illetékkel szabadságolt főhadnagy a porosz Johauita rend tiszteletbeli lovagke­resztjét elfogadhassa és viselhesse. Katonai szemle. Kiss Zügmond ezre­des, dandárparancsnok a múlt szerdán Nagy­károlyba utazott, hol szemlét tartott a hely­őrség felett. Az ezredes a tapasztaltakkal meg volt elégedve, minek kifejezést is adott. Két napig időzött Nagykárolyban, pénteken érkezett városunkba. Harminoz éves találkozó. Vasárnap dólelőtta9 órakor jöttek össze azon régi is­kolatársak, a kik ezelőtt 30 évvel tettek éret- ségi vizsgálatot a helybeli kir. kaih. főgim- násiumban. Illetve nem valamennyi, hanem csak 13, mig 14 kimentette elmaradáséi. Megjelentek : Osválh Mihály rn. kir honvéd százados zászlóaljparancuiok, Kádár Gusztáv műszaki tanácsos, Melles Emil főesperes, dr. Bukovszky Endre orvos, dr. Schweiger Ede ügyvéd, Moldovan Endre r. kath, plébános, Láday Kálmán pénzügyi titkár, Sirokay Al­bert főgimnasiumi tanár, dr. Tóth Jenő ár- vaszéki elnök, Fogarassy Sándor mérnök, dr. Fejes Istváu ügyvéd, Jékei Antal r. kath. lelkész és Strósz István tisztviselő. Tanáraik közül dr. Zafféry Károly vett részt az összejövetelen, ki messze földről jött el, hogy volt tanítványaival kezet szorithatsson. Megtörténvén az ismerkedés, felvonultak a kápolnába, a hol Moldován Endre misét mondott, a melynél dr. Schweiger Ede és Sirokay Albert ministráltak, mig Udvarhelyi Pál r. kath. kántor harmonium kiséret mel­lett énekelt. Isteni tisztelet után testületileg keresték fel Ratkovszki Pál gymnasiumi igaz- ga‘ót, a kihez a megjelentek nevében Sirokay Albert intézett beszédet, mire ő megköszönve a figyelmet üdvözölte az iskola régi tanítvá­nyait. Majd dr. Z iffóry volt tanárukhoz men­tek, kinél Moldován Endre voli a szónok. Innen az ő vezetése alatt kimentek a hi- dontuli temetőbe, a hol elhalt tanáraik, No- vák Antal, Gyurits Anta\ Kracz Ambró és Jandrisits János sírját keresték fel. —- Ez ulóbbi sírjánál, ki osztályfőnökük is vol', dr. Zafféry Károly mondott egy pár meg­ható szót s imádkoztak el egv miatyánkot. D. u. 1 órakor ebéd volt a Pannónia külön termében, a melyre az egész tanári kar hi­vatalos volt. A megjelentek szép nap emlé­kére 250 koronát adtak át Ratkovszki igaz­gatónak a gimnáziumi tápintézet javára. Ehhez az összeghez egyik távollevő Buzinkay Gyula szennai plébános is hozzájárult 20 koronával. Változás a piarista tanári karban. A kegyesrendiek tanári karában ismerőseink közül áthelyezték Kolozsvárra Mondik Pált Nyilráról, Kontraszti Dezsőt Nagykárolyból, Rózsahegyre Konstádter Józsefet Nagykároly­ból, Lörincz Gábort helyettes praefektusnak Nagykárolyból, a Szenigyörgyi házhoz Nagy Józsefet Nagykárolyból, Veszprémbe Czim- mermann Józsefet Nagykárolyból. Áthelyez­tettek továbbá Szakáll Gyula Máramaros Szi­getről Sátoraljaújhelyre, Ónba Pál Prtvigyó- ről Selmeczbányára, Máramaros Szigetre Ba­logh Sándor és Pap Kér. János Kolozsvártól, Schuller János Podolinból, Nagykárolyba Rády János Léváról, Abelsberg József Temes­várról, Pécsi Ödön Szegedről, Szalag Károly Veszprémből és id. Molnár Kálmán Kecske­„H E T S Z E M L E (31-ik) szám. métről, Debreczenbe BenczikFerencz M. Szi­getről, dr. Czirbusz Géza Temesvárról Sátor­aljaújhelyre. Ki lesz az oláh pap? Ez a kérdés kerül eldöntésre a legközelebbi városi köz­gyűlésen, mely e hó 8-án, hétfőn lesz meg­tartva. A pártok úgyszólván már kialakultak alig van képviselő, aki ne tudná, melyik jelöltre fog szavazni. A múlt pénteken tar­tott tanácsülést is foglalkoztatta ez az ügy, hol a pályázókról beérkezett informácziókat terjesztette a hatóság elé. Legjobb minősí­tése Hubán Gyulának volt, a tanácsbeliek közt is ő mellette nyilatkozott meg a köz­hangulat. Egyebekben a választás eredmé­nyére semmi hivatalos pressiót nem fognak gyakorolni. Jókora pártja van Papp Endrének is, igy a két jelölt közt előreláthatólag erős küzdelem lesz. A többi p ílyázó nem jöhet számításba. Kívánatos, hogy a választás hozza meg a gör. kat-h. egyházban a felbomlott békét, s aztán lelkész és hívek egyesitett erővel munkálkodhassanak a hitközség javá­nak előmozdításán. Gyászhir. Feiszthuber Karolina, férje­zett Györy Imrénó múlt hó 28 án, életének 34 ik évében hosszas szenvedés u'án váro­sunkban elhalt. Hült tetemait műk hó 30-án dé'utáu nagy részvét mellett temették el. —- Ekker Antal nagykárolyi polgár múlt hó 28 án, életének 69 ik évében hosszas szen­vedés és a halotti szentségek ájtatos felvé­tele után elhalt. Földi részeit múlt hó 30 án délután helyezték örök nyugalomra, ugyan­azon nap reggeli 9 órakor mulattatott be lel­kiüdvéért az engesztelő szentmise áldozat a nagykárolyi róm. kath. templomban. — Né­hai Ujházy István volt nagykárolyi városi pánztárnok özvegye, szül. Ekker Leopoldina mult hó 28-án éjjel életének 63 ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után Nagykárolyban elhalt. Földi részeit múlt hó 30 án nagy részvét mellett helyezték a családi sírboltba örök nyugalomra. — Ö/.v. Dimand Istvánná, szül. Libhauzer Mária múlt hó 30-án életének 38-ik évében hosszas szenvedés után Nagykároly­ban elhilt. Árván maradt kis fia és kiterjedt rokonság siratja. A boldogultban Dimand Lajos turterebesi esperes lelkész sógornőjét vesztette el. Temetése vasárnap délután nagy részvét mellett történt. Az engesz'elő szent mise áldozat hétfőn reggel mutattatok be az egek Urának. A mélyen sújtott család által kibocsátott gyászjelentés köv. szól: Alul­írottak úgy maguk mint a nagyszámú ro­konság nevében is fájdalomtól megtört szív­vel tudatják a felejthetetlen jó édes anya, testvér, sógornő és rokonnak özv. Dimand Istvánná szül. Libhauzer Máriának életének 38-ik évében folyó évi julius hó 30 án reg­geli 6 órakor hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi része folyó évi julius hó 31-én délután fél 4 óra­kor fog a róm. kath. egyházi szertartás sze­rint a Káltnánd-ulcza 27. sz. házból a hely­beli Rozália sirkertben örök nyugalomra he­lyeztetni ; — lelki üdvéért pedig az engesz­telő szent-mise áldozat folyó évi augusztus hó 1-én reggeli 7 órakor fog a helyb di róm. kath. templomban az Egek Urának bemu- tattatni. Nagykároly, 1904. julius 29. Béke legyen porai felett! Dimand István, mint gyermeke. Özv. Dimand Istvánná mint anyós. Libhauzer B’ernecz, Libhauzer Terézia, Lib­hauzer Erzsébet, Libhauzer Emma, testvérei. Csipkés Margit férj Libhauzer Ferenczné, Kováts Dániel, Dimand Károly és neje Kuuszli Janka, Dimand Lajos, mint sógorai

Next

/
Thumbnails
Contents