Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-07-13 / 29. szám
HETI S Z E M L E“ (29 ik .«7,ám.) csak azt sem köti ki az a törvény, hogy katholikusok legyenek azok a „bizalmi férfiak,“ hanem csak a lehetőség szerint, fognak az illető felekezethez tartozni. Lehet tehát zsidó is. Ez n törvény. Mi marad tehát nekünk? A teihek viselése, egyéb semmi. Még a kath. szellemből is olyan szépen kiforgatják képzőinket. Tanár és tanítvány előtt az egész időn át a „bizalmi emberek többsége“ fog lebegni, hogy azok szója izét eltalálják, mert hiszen a diploma a fő. Elesik a korrekt kath. szellem s egy csalfa liberális mázba fogunk burkolni mindent, hogy azoknak az uraknak tessék. Megtanulja már itt a képzőben az a tanítójelölt, hogyan kell az igazságot elta kamt s a hamisat hirdetni, mert azoknak, akiktől függünk, ez tetszik, s különben árthatnánk magunknak. Nem folytatom tovább. Kettő bizonyos,., hogy a nemzetiségi képzőket nem gyengíti, minket, pedig jogainktól foszt meg. S ez annál veszedelmesebb, mivel köztudomású dolog, hogy a nemzetiségekkel kacérkodik a kormány, minket pedig nyom, ahol lehet. Szolgálhatok példával is. 1900. év végén a miniszter elvileg kimondotta, hogy ta- nitóképzőben leányok nem vizsgázhatnak, 1901. év júniusában Mailáth püspök kért engedélyt a minisztériumban, hogy 9 leány jelölt, kik Csiksomlyón kezdték meg vizsgálataikat, kivételesen még ott tehessenek képesítőt. A minisztérium nem engedte meg. Ugyanakkor s azóta minden évben, az elmúlt napokban is Nagyszebenben az oláh és szász férfiképzőkben oláh és német nyelven tettek miniszteri engedélyijei leányok képesítő vizsgálatot. Ilyen kétféle mértékkel mér n kormány. Határozati javaslatom : 1. Tiltakozik az országos bizottság a törvényjavaslat, mint olyan ellen, mely képzőink államosítását Célozza s az állami képesítést kimondja s hódolalteljesen kéri a nm. püspöki kart, hogy az ellen a lépéseket tegye meg. arany jogara csak azon népnek való, mely a szabadságra megérett. A közszabadság csak akkor válik a nemzet, üdvére, ha a nép lelkében ott ól az Isten ; ha megtanulta az önmegtagadást, mely a közügyért képes feláldozni az önérdeket. De mi lesz a közszabadsóg- ból, ha a fölszabadított szenvedélyek vezetik a tömegeket a választó urnához; ha a lelkiismeret helyett az önzés mozgatja a társadalmi életet ? A szenvedélyek ellen sikeresen har1 czolni csak az egyház tud, mert az ő kezeibe tette az Isten a szükséges erőket., A kard, melyet az állam keze forgat, nagy hatalom, de még sein tud megbirkózni a szenvedélyek hatalmával. Igen Tisztelt Országos Bizottság 1 Világtörténet] tény, hogy Jézus Krisztus regenerálta a világot. Ami nemes, átalakító1 erő van kultúránkban, azt neki köszönhetjük. Amit Krisztus tett, létesített a szivekben, lelkekben, azt teszi az egyház is, vagy jobban mondva, Krisztus ugyanazt teszi ma az egyház kezei által, amit egykor önmaga közvetetlenül cselekedett: regenerálja, erősíti, nemesíti mindazokat, akik megnyitják Előtte szivöket. És hol van nagyobb szükség ezen isteni erőnek az alkalmazására, mint ott, ahol a nemzet jövőjét nevelik, az iskolákban? Az egyházát szükebb térre szorítani az iskolák2. Feltétlenül megkívánja az országos bizottság, hogy a törvényjavaslatba vétessék fel, miszerint Magyarországon minden képző tannyelve csak a magyar lehet. 3. Feltétlenül megkívánja az orsz. bizottság, hogy a tanitókéDzés és képesítés az egyház kezében maradjon. Teremtsen a kormány ellenőrzést, amilyen épen neki tetszik, mi azt csak örömmel fogadhatjuk, mert mint a múltban, a jövőben is azt fogja mutatni a becsületes ellenőrzés, hogy képzőink ha nem jobbak, bizonyosan vannak olyanok, mint az államiak, úgy a hazafiság, mint a tudomány és szakképzés tekintetében. Városi közgyűlés. Törvényhatósági bizottságunk tegnapelőtt délután tartotta meg julius havi rendes közgyűlését. A rekkenő hőség, meg a nagy munkaidő a városatyák nagyrészót távoltartotta a közgyűléstől. Krisióffy József főispán sem jelent meg s helyette a közgyűlést Pap Géza polgármester vezette. A tárgysorozat nagyon szegény volt, annyira, hogy csak egyetlen egy tárgynál, Regéczy Sándor és társainak a Fülencsés-tó feltöltése ügyében beterjesztett kérelménél, volt tömeges felszólalás. A polgármesteri havi jelentés a tisztikar félévi munkájáról s a hajháló háziiparnak városunkban történt meghonosításáról számolt be a közgyűlésnek. A folyó év első felében a hatóság összesen 9730 ügydarabot intézett el. A múlt év megfelelő időszakában 393 mai kevesebb volt az elintézett ügyek száma. A hajháló háziipar meghonosítása a szegény néposztály kereseti forrásának fellendítését fogja tetemesen megjavítani. Hogy képzett munkásai legyenek e háziiparnak, Grossmann magykereskedő egy évig tartó tanfolyamon kiképezteti az alkalmazandó munkaerőket. A tanfolyamnak eddig 103 növendéke van. Ha a vállalat 1000 nél több munkást ban, annyit tesz, mint Krisztus nevelő munkáját korlátozni a nemzeti megújhodásban. Ne mondja azt senki, hogy az egyház nak szabad bemenetele van az iskolákba ezután is ; hát ennek a regeneráló erőnek nem vágják el az útját. Az elvitázhatatlan dolog, hogy aki úr az iskolában, az rányomja a saját bélyegét az iskolára. Az iskola szelleme az iskola tulajdonosának a szellemétől függ. — Ha ez a szellem az iskolában az állam érdeke ivei összeütközésbe jő, hát az ilyen iskola érezze az államnak hatalmát. Dé ha ez a szellem a vallásos ihletsóget leheli be az állam jövendő polgárainak a leikébe, akkor az államnak az igazi kultúra érdekében tisztelni kell az egyháznak jogait. Ahol az állam az ur az iskolában, biztosítva van-e ott a szivek mélyén szántani hivatott vallásos nevelés? Az állam felekezetien lévén, bármily világnézetű tanító előtt megnyitja iskoláit. Nevelhet-e istenfélő keresztényt az olyan szellemű egyén, aki maga hitetlen? Nem szén ved-e csorbát a gyermek vallásos megyőződése az olyan iskolában, ahol a tanítók röpke szólamai és a meg nem válogatott ifjúsági olvasmányok a vallás gúnyolására czóloznak ? Nem áldatlan harczot akarunk folytatni, midőn a felszínre hozott népiskolai reformtervezetnek sérelmes portijaira rámutatunk, hogy azok fog foglalkoztatni s évi munkabérkiadása a 600,000 koronát eléri, a kormányhatóság részéről állami támogatásban fog részesülniA miniszteri leiratok előterjesztésénél gróf Tisza István miniszterelnök és Hieronymi Károly kereskedelmi miniszter meleg szavakban mondanak köszönetét a város közönségének a vasúti sztrájk erélyes elfojtása alkalmával kifejezett elismerő feliratért. Nyiry Sándor honvédelmi miniszter belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából küldött üdvözlő feliratot köszönte meg a város közönségének. Az 1884. évi 2. sz. közgyűlési határozat értelmében az 1891 — 98 évi közpénztári számadások és mellékleteinek megsemmisítését a közgyűlés elrendelte. A márczius havi adó elő- és leírásnál beterjesztett tanácsi előterjesztést elfogadták. A Zöldfa vendéglő átalakítási költségeire 3265 koronát szavaztak meg. A körtvólyesi bérlet ez év végével lejár, a jelentkezett uj bérlő a belterjes gazdálkodás czéljából egy magtár és cselédlakás építését kéri a várostól. A gazdasági szakbizottság is szükségét látja a kért épületek felópitésónek. Az építkezésre előirányzott 5600 korona költséget a törzsalap terhére a közgyűlés megszavazta. A kereskedelmi és iparos tnnoncz-is- kola évi kiadásainak fedezésére a 2 százalékos adó nem elegendő, miért is a beterjesztett javaslat értelmében a kormányhatóságtól az’államsegély felemelését fogják kérelmezni. A kisbirtokosok orsz. hitelintézetének városunk is tagja. Az intézet egyik alapszabályát most oda kívánja módosítani, hogy a részvény még be nem fizetett 90 százalékát készpénzzel fizessék be a részvénytulajdonosok. A közgyűlés a 90 százalék befizetését elrendelte, annyival is inkább, mert ebből a várost károsodás nem éri, mivel a részvény 5 százalékot jövedelmez. A mull színi szezon alkalmával egy darab előadásánál a honvéd zenekar működését a katonai hatóság megtagadta, holott 3^ megváltoztassanak, hanem az a meggyőződés szólal meg ajkaink által, hogy a kath. kultúra zászlaja alatt hazánk boldogságát a legsikereseb ■ ben munkáljuk. A gyűlést ezennel megnyitom. Az erdő beszél. Az erdő beszélt s én áhítattal hallgat-’ tam szavát, mert oly édes bús volt a hang melyen szólt, hogy egész a szivemig hatolt. Szép délután Volt, olyan, mint mikor a mesz- sze kékség rezegni látszik a nap ragyogó sugáriban ; olyan, mint mikor a távolból jövő gyönge szellő a frissen lekaszált fü illatával terhelten repkedve körül, álomba ringatni látszik az egész természetet; én a hüs eidő terebélyes fái közzé vágytam enyhületet szerezni beteg lelkemnek. A nap erősen tűzött alá, verejték csordúlt homlokomról, mig elértem a kedves helyre, az erdő belsejébe, oda, hol a természet önkezűleg alkota lugast számomra, előtte hegyi patak csörgedezett tejfehér habjaival, benne vidáman játszadoztak az apró halak. Mily édes érzet a nagy természet isteni templomában a magasztos béke, a nagy csendesség közepette ábrándba merülve élvezni a tiszta levegőt, elgondolkozva a világ bajáról s tovább fűzni az ifjúkori édes álmokat! Elérve kedvencz helyemet; alig pihen
