Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)

1904-07-13 / 29. szám

V XIII. évfolyam. v Szatmár, 1904. julius 13. 29-ik szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : Egy évre — — — — — — 6 korona — fillér Félévre--------— — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Egyház és haza. Inpozáns gyűlés volt. A mint­egy 15 ezer tagból álló magyar kath. tanitói kar képviselői gyűltek össze Budapesten, az ország szivé­ben, hogy tiltakozzanak azon sérel­mek ellen, melyekkel az uj népis­kolai törvényjavaslat csorbát akar ejteni a nevelésügy vallásos és ha­zafias szellemén. Inpozáns gyűlés volt, nem a jelenlevő 300 kiküldött numerikus számára, hanem tekintet­tel arra a bátor, de nyugodt, az egy­ház és haza közös nagy érdekéért hevülő fellépésre, mely ennek a te­kintélyes testületnek tanácskozásait karakterizálta. Nem áldatlan harczot akartak, hanem megvédelmezni az egyház és a nemzeti nyelv jogait az elhi­bázott törvényjavaslattal szemben. Mert mit akar az a javaslat? . . . . Kivenni a tanitóképesités jogát az egyház kezéből és az állam által delegált bizottságra ruházni. Ezzel egy csapásra fejét vennék a vallásos és kalholikus irányú tanitóképzés szellemének. Magyarázni sem kell, hogy egy felekezetien állami bizott­ságnak egészen más mértéke van a képesités fokának megítélésében, mint aminővel a keresztény filozó­fia nehezül a mérlegbe. Amott olyan theoriák érvényesülnek, melyek Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ emennek gyakran épen ellenlábasai. Mi sors vár a kath. szellemben ne­velt fiatalembere, akit majd ilyen bizottság elé állítanak? . . . Ugye meg van pecsételve! ... Az ő el­vei, felfogása egészen más talajból fakadtak, mint amelyen a valástalan kor paedagógusának ekéje szántogat. Mélyen lealázó ez a törekvés a kath. egyházra, mely immár egy év­ezreden át hirdetője, zászlótartója volt a magyar nemzeti kultúrának, melynek hatalmas vállain emelkedett ez az ország a műveltségnek azon magas fokára, hogy joggal sorakoz- hatik a többi nyugoteurópai álla­mok mellé. Magyarországnak a kereszt volt alapvetője, megszilár- ditója és fentartója azokban a nehéz időkben, midőn a nyugati művelt­ség kelet barbár U> Evéseivel vívta az ádáz küzdelmei kereszt ! szolidálta népünk el béke napja, közi, — enneK jegyében haiaunai ezután is a biztos jövő felé. Szeren­csétlen tehát minden olyan irányzat, mely meg akarja bénítani az egy­házat abban az áldásos működésé­ben, melyet évszázadokon keresztül nemzedékről nemzedékre kifejtett úgy a vallásos, mint a hozafias szel­lem ápolásában. Az ő intencziói soha sem voltak eltérők a nemzeti aspi- ráczióktól, azoknak nem kerékkötői, A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények,'pénzek, hirdetések stb. a „Pázmány sajtó“ czimére küldendők, (Iskolaköz 3. sz.) Hirdetések jutányos árban vételnek fel. Nyllttér sora 40 fillér. A lap meg-jeleiiik minden szerdáit. hanem mozgatói valónak, az ő daj­káló emlőin a magyar nemzeti szel­lem mintegy megtestesült. Megnéz­heti bárki azt a fiatalságot, mely a kath. képzőkből kerül ki, nyelvben, szívben, lélekben semmi más csak magyar. Azok a képzők soha sem voltak és nem is lesznek melegágyai a nemzetiségi törekvéseknek, azok közül egyetlenegynek sem lehet sze­mébe vágni ahazafiatlanság vádját. EiS mégis ! Úgy követeli a ma­gyar nemzeti szempont, hogy a tani- 1 tóképesités állami kezelésbe vétes- i sék. Annak az 5—6 nemzetiségi kép­zőnek czégére alatt, ahol nem ma­gyar nyelven folyik a tanítás, ahol tehát csakugyan merülhetnek fel államellenes velleitások, meg akar­ják fosztani a kath. egyházat az ő 34 képzőjében a tanitónevelés jogá­tól. A czégér azonban hamis, az , egyház ellen irányuló támadás nap- ; náí világosabban szem neszei kó. Meri ugyanakkor, midőn állami bizott­ságra akarja ruházni a törvényja­vaslat a képesités jogát, megengedi, hogy a nemzetiségi képzőkben a tannyelv ezután is a : régi maradhas­son, a magyar nyelv számára csak annyi tért biztosit, hogy ;hetenkint négy órában előadassék, sőt azt is megengedi, hogy a delegált állami bizottság előtt a tanképesitő vizsgá­ejj T A RÓZA, ff Az egyház a nemzetek nevelője. Beszéd, melylyol a magyar kath. tanítók országos bizottságának 1904. jul. 5-iki gyűlését megnyitotta j Steinberger Ferencz dr. Igen Tisztelt Országos Bizottság! Modern szálló igével élve : A népok­tatás jegyében áll ma nemzetünk. Ez a csil­lag köti ma le az elméket és sziveket. Az elméknek és sziveknek ez az álta­lános érdeklődése azt mutatja, hogy a nép­oktatás, mint a közoktatás egyik ágazata, a legbensőbben van összeforrva a nemzeti léttel és annak jövőjével. Kath. és nemkath., felekezeti és állami tanítók gyüléseznek ma itt a székesfőváros­ban, hogy eszméikkel, szivök melegségével minél szerencsésebb megoldásra segítsék a felszínre hozott népiskolai reformtervezetet. Mi, kath. tanítók, ebben a szellemi harezban azt az álláspontot foglaljuk el, hogy : az egyház szellemében vezetett népisko­lák a nemzet közboldogságát a legsikeresebben munkálják,\ mert, a kath. iskolák míg egyrész­ről a magyar hazafiságnak melegágyai és erős várai, másrészről biztosítják a nemzeti lét, a nemzeti nagyság elengedhetetlen követelményének : a vallás erkölcsi érzésnek a kialakulását. Az egyháznak hosszú múltja fényesen mutatja, hogy nagyon jól ért a neinzetek|neve- lésébez.JNemcsak barbár népeket czivilizált az egyház, hanem müveit nemzetek kultúrájá­nak is erkölcs és eszményi tartalmat köl­csönzött. A durva nyerseséget, szilaj vadságot javitgatta ott, a fönhójázó gőgöt, az önzést, a szívtelenséget orvosolgatá itt. Mindenütt ostorozta az erőszakot, hirdette szóval és tettel az egyenlőséget, az önfeláldozó szere- tetet. Megtanitá a népeket szelídségre, alá­zatra én engedelmességre; lelkökbe lehelé a bocsánatra és áldozatra készséges szellemet s más erényeket oltott beléjök. Századokat fordított nevelésükre, mig fölemelte őket a fenséges eszményiség magaslatára. A filo­zófiai rendszerek nem tették jobbá az embe­riséget; a gyűlöletet nem lohaszták, az erőszakot nem fékezték. Uralkodhatott az önzés; könnyeket fakaszthatott a szívtelen­ség. Amily ridegek voltak filozófiai rend­szerek, oly ridegnek hagyták a szivet. A nemes gondolkodás és nemes érzés a kereszténységgel veszi kezdetét. Jézus Kr. tanai s üdvintétményei, melyeket az egyházban letétemónyezett, alakították át az egyének és nemzeteknek gondolkodását és érzésmódját. Magyar hazánkat is a kath. egyház nevelte. Ott volt királysága bölcsejótől kezdve oldala mellett mindvégig. Az egyház szel­leme irányította a törvényhozást; befolyt a politikai életbe ; az első századokban az egy­ház egymaga gondozta buzgósággal a köz­oktatást. Az egyház nevelte nagy királya­inkat, törökverő vezéreinket és dicső serege­inket. Egyház és haza a legbensőbben össze

Next

/
Thumbnails
Contents