Heti Szemle, 1904. (13. évfolyam, 1-52. szám)
1904-04-13 / 16. szám
„HETI S Z E M L E“ (16 ik szám.) B A Pannónia díszterme részére szükséges tükrök beszerzésével a tanács megbizatott an- Eak kijelentésével, heg}' a tükrök hazai gyártmányúak legyenek. A lövész-egylet kérelmét, hogy az elvett, lövelde helyiség helyett a város egy más megfelelő helyiséget s területet, bocsásson az egyesület rendelkezésére, a tanács elutasítani véleményezte, azon okok alapján, mert a czól nem áll arányban azzal az áldozattal amennyibe uj lövő helyiség felálli ása a városnak kerülne. Az egylet védelméte Cray bizottsági tag kelt s amellett argumentált hogy a közgyűlésnek kötelessége az el tme- tett lövész-egyletet feltámasztani, mert az egyesület okot nem szolgáltatott arra, hogy vagyonától, helyiségeitől a város megfoszsza. Szavazásra kerülvén a dolog, a többség a lövészegyletet kárpótolni kívánja s megbízta a tanácsot, hogy alkalmas helyiségről gondoskodjék s a költségekről részletes előterjesztést, nyújtson be. Nyisztor Endre és társainak lakbérel- engedési ügyben beterjesztett fellebbezését a közgyűlés elvetette. Tudomásul szolgált az 1903. évre vonatkozó közigazgatási bizottsági jelentés. Koós Sándor Kinizsy-utczai lakosnak megengedték, hogy telkét két részre oszthassa. Barmtet Jenő rendőrt évi 288 koronával nyugdíjazták. Kóos Gábornak 4 heti szabadság időt engedélyezett a közgyűlés, azzal a feltétellel, hogy szabadságának megkezdését a polgár- mester fogja meghatározni. Kuruc z estély. A szatmári Kölcsey-kör, a mely már számtalanszor tanujelét, adta annak, hogy városunk kulturális és társadalmi éleiében egyike a legjelentősebb tényezőknek, folyó hó 9.-ikán a színházban rendezett estélyével ismét magára vonta a müveit közönség figyelmét. s kivívta a jelenvoltak osztatlan elismerését. Az irodalom és zenetörténeti előadással azt lehet mondani, hármas czólt szolgált., — egyrészt pompás szórakozást kívánt nyújtani a közönségnek, másrészt, fel akarta eleveníteni nemzetünk egyik legfényesebb korszakát, a kurucz korszakot,; különösen annak költészetét és zenéjét: — ezeken kívül azon nemes czéljuk volt még ez estély rendezőinek, hogy a tiszta jövedelemből halhatatlan költőnk, Kölcsey szobra körülkerítésének költségeit óhajtották fedezni Czéljukat valóban minden tekintetben elérték. iSzatmáron már sok jeles műkedvelő előadást láttunk, de ennek színvonala talán minden eddiginél magasabb : — a közönség egyrészt kiválóan élvezetesnek találta az előadást, másrészt sokat tanult, a hallottakból : — az, anyagi eredményt pedig bizonyítja az, hogy Szatmár intelligencziájának szine-java a színház földszintjét s páholyait teljesen megtöltötte. Az első szám Kéler: „Rákóczi-nyitá- nya“ volt, melyet jeles honvéd zenekarunk kiváló tudással s preczizitással adott elő. Nem kevesebb élvezetet, szerzett a közönségnek ezután 8 szatmárnémeti dalegyesületnek sa honvédzenekarnak együttes szereplése. Ezután Ozsváth Elemér tanár művészi színvonalon álló szavalata következett, ki hazafias tűzzel adta elő tanártársának, Szabados Edének gyönyörű „Prolog“-ját. A szavalót s a szerzőt lelkes tapsokkal ünnepelték. Az elismerés oroszlánrésze, bár minden szereplő ritka műélvezetben részesítette a közönséget, Orosz Alajost, a Kölcsey kör irodalmi szakosztályának elnökét illeti meg, kinek a kurucz világ költészetét és zenéjét ismertető felolvasása nem sorozható a sablonos alka túi felolvasások közzé. Irodalmi értékkel bíró értekezés az, melynek jellemvonásai : — nagy irodalmi ismeret, minden fontos dologra kiterjeszkedő, dicséretes utánjárásra valló részletesség és élvezetes stilus. A felolvasásba beleszőtt kurucz dalokat Szilágyi Erzsiké k. a ..Demidov Ignácz, Szatmári József és Mondik Endre énekelték, kiket a kurucz dalok gyöngyeinek szép és érzésteli előadásáért nagy dicséret illet, együttesen és külön-külön. Muzsik Jakab szép tárogaió- játéka általános és kellemes feltűnést, keltett. Az énekszámokat Méder Mihály kisérte szokott művészetével zongorán. Nagy hatásuk volt azou kurucz daloknak, melyeket Nyáry József, a honvéd zenekar kedvelt karmestere irt át zenekarra s a honvéd zenekar adott elő. A szerzőt s az előadókat egyaránt illető tapsviharra ráadásképen eljátszott a zenekar egy japán indulót. Simkó Gézáné úrasszony Váradynak : „Ríkóczy Ferencz“ ez. melodrámáját szavalta. —Kellemes hangja, művészi előadása egyaránt nagy hatást keltett s szavalata végén szinte renetikusan tört ki a tetszés-zaj. Zongorán Fogarassy Juliska k. a. cztmbalmon Baron Margit k. a., gordonkán Benkö Miksa kísérték a szavalatot, egyaránt kiváló preczizitással. Nagy Vincze joghallgató Lóvay : „Mikes búja" ez. költeményét adta elő mély érzéssel s kiváló színezéssel. A kitünően sikerült ünnepélynek, mely 11 óra után ért véget, utolsó száma a honvéd zenekartól előadott „Rikóczi induló“ volt. Ez a szám is az előbbihez hasonló sikert aratott. Az előadás után társas összejövel volt a Pannóniában, a hol nagyszámú közönség jelent, meg. Nagykároly környéke. Török és német világ, a reformátio ideje a magyarnak igen sok véráldozatába került,. Hosszú harezok alatt elhullottak volt a nép ezer és ezer fiai. Néptelennó lettek nagy vidékek. A szatmári béke után végre bekövetkezett a haza nyugalma és megindult. a béke munkája. Pótolni kellelt. a százados mulasztásokat. Békét biztosi tani a népnek, művelni a földet ; mindent kezdeni, alapítani s gyarapítani, a mi üdvös, hogy az agyonsanyargatott haza végre már oly szép időket érjen, mint hajdan. Főuraink szorgalmasan kezdtek az uj- jáalkotás munkájához. Lassan ment, mert hiányzott a munkáskéz. A magyarnép számban igen meg volt apadva. Egyes községek romokban hevertek, mások teljesen elpusztultak, a műveletlen földeket gaz lepte el. De ha nem volt elég magyar dolgos erő, nem lehetett e szerezni külföldről oly embereket, kik a magyar földet munkálva, annak emlőin élve vérükben is magyarokká váljanak ? 1 — De igen. Ezért telepítette le gr. Károlyi Sándor az ő birtokaira a — svábokat. Munkás kezekre volt szüksége és ő polgárokat adott a magyar hazának. •* A szatmármegyei svábokat gr. Károlyi Sándor a szatmári béke után telepítette ide a németországi Würtenberg és a Schvarczvald vidékéről. Nem egyszerre, de lassankint, folytonosan. Mező Petri 1738.-ban és később lett benéppsitve. De az első telepesek Nagykároly, Nagy Maj énv és Csanálosra kerüllek, még pedig az 1712 ik óv junius és juüus havában. Gr. Károlyinak 1712. jun. 23-ikán irt leveléből tűnik ez ki, melyet Pozsonyból küldött nejének Nagykárolyba. Ezek után népesítette be Erdőd, Kr. Beitek, M. Petri, Fény, Vá 11aj, Kálntánd községeket, melyek mind ma is a legtekintélyesebb, legmódosabb községek s Nagykárolynak gazdag környékét alko’ják. E falvak részben már létezlek, de a háborúk folyamán feldulatván, lakatlanok voltak, inig a gróf az uj lakóknak átadta. Egyes falvak pedig a letelepítéskor keletkeztek. Ezeknek egyike Csanálos. Régebben a falu mai helyen igen sok csatái, volt. A feljegyzésekből következtetve szinte csalán erdő lehetett, mert hisz, a bujdosó vadaiak (ez egy akkoriban elpusztult, mezőváros, a mai Csanálos határában állott, kőfallal körülvéve) ide menekültek az ellenség elől és beljebb az icsedi lápba. Bár hitelesen még nem sikerült kikutatni, de igen valószínű, hogy innét eied a falu neve némi módosítással avagy enélkül is, mert hisz szokták ma is a csalánt csanálnak mondani. Csanáloson a gróf ur már 1725-ben templomot ke deti épit t tni, a mi bizonyítja egyrészt, hogy az már akkor is az első községek között foglalt helyet, másrészt e tett csakugyan az emlitett lelepedési idő mellett szól. A nemes gróf bizonyára meg akart előbb győződni, hogy vájjon beválnak-e telepesei s ezért ennek bizonyossága előtt nem emeltethetett templomot, csaki- par óv múltán. E faluk történetét — tekintve a telepítést — nem lehet egy időre tenni, min- deniknwk mások az életévei. Mező-Petribe pl. csak 1738 ban jöttek az első svábok. A letelepedésben elsők Nagykároly, Nagy-Maj- tény és Csanálos. 8 év múlva 200 éve lesz ennek. Addig munkára hívom fel e faluk szülötteit, akkor pedig ünnepre. Ünnepelni kell és megmutatni, hogy — itt ma magyarok laknak, kikben él a hazájukhoz való hűség, rendíthetetlen szeretet élet-halál árán is, békében úgy mint háborúban. A fiuknak ez apáiktól örökölt, köteles, szives erényük. Sajnos, a kislelküek és balga szivüek a gúny és bec-mórlós hangján szólnak e svábokról, kik pedig csakis — magyarok. Szégyenüljenek meg tehát a haza előtt és tűnjék ki lelkűk nemtelen voltának megnyilatkozása — a csufolódóknak. Fel a munkára ! Elől menjen Nagy-Majtény és Csanálos, ők az elsők hajdan és most. Emléke legyen a nemes grófnak, tisztelet az ő véreinek és az ő népének. * A telepítés pontos kikutatása még nincs befejezve. Érdemileg foglalkozott vele Brázay J. m.-petrii plébános. írott könyve azonban inkább csak M.-Petriről nyújt ismertetést. Csanálos történetét annak kántor tanítója, Dorner Márk igyekezett felderiteni, a mille- nium évében szerzett is sok adatot. Sajnos hogy félben maradta munkája. Hihető azonban, hogy a 200-tk évre megszületik a telepítés teljes leírása, története e falvaknak mindnek. Erő nem hiányzik, különösen az uj nemzedék között. Bizalommal vagyok a jövő iránt, hogy e reményt valóra fogja váltani. Andorás.
