Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-09-16 / 38. szám
3 Lépjen tehát minden kathoiikus pap és általuk, a/ ő lelkesítésük folytán minden igazán kathoiikus világi is pártoló tagul az Országos Szövetségbe! Ennyi áldozatot megkövetel mindnyájunktól a keresztény restauráczió diadala Magyarországon ! Dr. Gyürley Ödön. Városi közgyűlés. Városunk törvényhaiósága tegnapelőtt délután közgyűlést tartott, melyen az elnöklő polgármestert, Pap Gézát, abból az alkalomból, hogy most töltötte be köztisztviselői működésének huszonötödik évét, meleg óvá czióban részesítették. Dr. Keresztszeghy Lajos volt a bizottság szónoka, ki a polgármesteri jelentés elhangzása után szólásra állott fel, hogy a polgármestert negyedszázados jubileuma alkalmából a törvényhatóság nevében üdvözölje. Lendületes beszédben tolmácsolta a jubiláns férfiú iránt a törvónyható ság elismerését, nagyrabecsülését, melyet tehetségével, soha nem lankadó munkásságával érdemelt ki, nemcsak azon idő óta, mióta a polgármesteri széket elfoglalta, hanem azon időtől kezdve is, mikor mint fiatal tisztviselő a város szolgálatába állott. A legalsó lépcsőn kezdte s protekezió nélkül, családi összeköttetesek mellőzésével, csupán tehetségére és vas szorgalmára támaszkodva küzdötte föl magát a polgármesteri tisztségig. Ép azért volt igaz, őszinte az az óváczíó, melynek jutalma a polgárság legszebb ajándéka : az elismerés és hála volt. A törvényhatóság váratlan üdvözlése láthatólag meglepte a polgármestert, ki az üdvözlő beszédre felhangzó éljenzés elhangzása után megilletődéssel válaszolt. Válaszában különösen kiemelte, hogy működésében ezután is azok az eszmék fog ják munkálkodását irányítani, melyekkel eddig is minden tehetségének felhasználásával a város javának előmozdításán fáradozott. Nem erőszakolja ki a bizottság tagjainak elismerését; hanem működésével akarja azt kiérdemelni. A nyújtott elismerést a köztisztviselő legszebb jutalmazásának tekinti, azt hálásan fogadja s rajta lesz, hogy működésével továbbra is megérdemelje. A polgármesteri jelentés az uj állami iskolák átvételéről emlékezett meg. A szat- már—mátészalkai vasút lejtmérést munkálatai befejezést nyertek s a közigazgatási bejárás november hónap első felében valószínűleg megtartható lesz. Kiss Gedeon egykori főkapitánynak, a Kossuth-kert megte- re ütőjének emlékszobrát a kertészeti kiállítás alkalmával e hó 27. én fogják leleplezni. A jelentést tudomásul vették. Csomay Imre bizottsági tag a harmadik évűket kiszolgált katonák szabadságoltatása tárgyában a törvényes határidőn belül Írásbeli indítványt adott be, mely a közgyűlés tárgysorozatába is felvétetett. Indítványozó hatalmas érvekkel támogatta indítványát. Éles bírálat tárgyává tette a hadügyi kormány rendeletét, mely törvénybe ütköző, káros, veszedelmet rejtői Ez a rendelet lázba hozta az országot. Egyik törvényhatóság a másik után tiltakozik a törvénytelen rendelet ellen. Megmozdultak az osztrák városok is. S miért van mindez? Azért, mert a magyar nemzet a nemzeti szellem és érzelem érvényesülését kívánja a hadseregben. Ez ellen tör a hadügyi kormány. A nemzetnek ily eljárás ellen tiltakoznia kell, ép azért indítványozza, hogy a közgyűlés Írjon fel az országgyűlés képviselőházához, hogy a törvénytelen rendelet végrehajtását akadályozza meg s hasonló eljárásra hívja fel az ország összes törvényhatóságait is. Az indítványt lelkesedéssel magáévá tette a közgyűlés. A szatmár-erdődi h. é. vasút r. társasággal a Szamoshid használatára vonatkozó, lag kötött szerződés jóváhagyása tárgyában beterjesztett javaslatot elfogadták. A kereskedő- és iparostanoncz iskolák számadásait elfogadták s az iskoláknak a kormány és iparkamara részéről nyújtott évi segélyezését ezután is kérni fogja a város. A gyepmesteri szabályrendeletet, minthogy a kormányhatóság többszöri sürgetés daczára sem hozott döntést, a törvényhatóság életbeléptette s annak közszemlére kitételét rendelte el. A Zellerin-társaságnak a Pannónia szállodánál telj esi tett pótmunkákért felszámított követelését megtagadta a közgyűlés. Az utkaparókra vonatkozó módositott szabályrendeletet elfogadták. Az ipartanodái bizottságba a javaslatba hozott tagokat, a kereskedelmi iskola tanítótestületébe az eddig működő tanerőket egyhangúlag megválasztották. A közigazgatási évközi jelentésre vonatkozó előterjesztést elfogadták. „H E T I S Z E M L E“ (38-ik szám.) A Rákóczi-utczai kettős ovoda belső berendezésére árlejtést hirdetnek. A Honvéd-ulcza kikövezésére vonatkozó Bartha-féle indítványt elvetették. Az iskolai játéktér felszereléséhez a nyári színkör anyagát fogják felhasználni. A főszámvevő utasítást kapott, hogy a felszerelésre előirányzott összeget a jövő évi költségvetésbe illeszsze be. A munkálatok végrehajtásával a tanács bízatott meg. A kertészeti kiállítás czéljaira a következő engedményeket adta a közgyűlés: A Kossuth kert egy részét átengedi s a rendezőség a kiállítás tartamára azt bekerítheti. Megengedi a városi kertész igénybevételét, egy fogatot bocsát a rendezőség szolgálataira; a villamvilágitást esti 9 óráig ingyen adja; juialmi dijra 100 koronát szavazott meg. A közoktatási kormány a 15 éven alóli gyermekeknek nyilvános helyek látogatásától való távoltartása tárgyában szabályrendelet készítésére hívta fel a törvényhatóságot. A jogügyi szakbizottság foglalkozott a leirattal, a tervbe vett szabályrendeletet a szülők és gyámok jogaiba ütközőnek találta s a város speciális viszonyaira való tekintettel nem tartja szükségesnek ily szabályrendelet alkotását. A jogügyi szakbizottság és tisztifőügyész véleményéhez a közgyűlés hozzájárult s a leirat fölött napirendre tért. A németi gör. kath. hitközség a kántori földeknek hitoktatói javadalmazásra való fordítását kérelmezte a közgyűléstől. Hosszas, sokoldalú felszólalás történt e tárgynál s a végeredmény az lett, hogy a közgyűlés a kérelmet elutasította s ismételten kimondotta, hogy az egyházaknak adott kántori javadalmak csakis kántorális czélokra fordíthatók. A hitoktatók javadalmazásáról az állam gondoskodik. Pótor Dániel ev. ref. lelkész abbeli kérelmének, hogy az egyideig megtagadott személyes pótlékát a város visszamenőleg fizesse ki, a közgyűlés nem adott helyet. Bardóly Ferdinánd építési engedélye hosszas vitára adott okot. A tanács méltányossági szempontból megadhatónak véleményezte ez engedélyt, mig többen a mellett érveltek, hogy ragaszkodni kell a szabály- rendelethez, mely Hám János-utczát az első körzetbe sorozza s igy oda csak emeletes ház épithető. Végre is szótöbbséggel a tanács javaslata mellett döntöttek. mise bent tartatik, mig a szent beszéd a kápolna előtti téren fölállított szószékről. E kápolna alatt van a Keglevich grófok családi sírboltja. Ősi czimereik az elhunyt grófok s grófnők neveivel a kápolna falazatán belül körül kifüggesztve szemlélhetők. A Keglevich grófok kegyurai a róm. kath. templomnak. A délutáni istentisztelet végeztével több helyen összegyülekezik a fiatalság tánczra, mit a zene hívogató hangja előre jelez s mig a fiatalság hévvel, tűzzel járja a ropogós csárdást, addig a szomszéd asszonyok az egyes házak előtt mint megszokott gyülhe- lyen csoportokban leülnek barátságos beszélgetésre. Itt tárgyalják egész heti élmé nyűket. A férfiak szintén külön összejönnek, mig az alkonyat véget vet úgy a táncz, mint a barátságos összejövetelnek s nyugodni térnek, hogy másnap frisült erővel s fokozott kedvvel lássanak teendőik végzéséhez. Említésre méltók még a Nagy-Kátát körülvevő községek, névszerint: Alsó-Egres-Káta, Felső Egres-Káta, Szent-Márton Káta, Lő- rinczKáta, Tamás-Káta, Bódog Káta. Egyik délután régi vágyamnak engedve, társaságban kisétáltam a Tápió-tó partján elesett szabadsághősök sírjának megtekintése végett. Menet jobbról-balról a szántóföldek között nyo'cz sirhantot számláltam meg. Egy-egy fakereszttel jelezve. A tulajdonos kegyelete megőrzi s cseréli föl ujjal, ha a keresztfája elkorhad. Másfél órai séta után megérkeztünk a közös sirhanthoz, mely a Tápió hidjánál van az utszélen. Meghatottan állottam e közös sirhant előtt. Elgondoltam, mennyi sok reményt s boldogságot rejt magában e néma hant. Talán özvegy anya egyetlen fiát s támaszát, több árva gyermek a családföntartó apát s fiatal hitves szerető férjét, majd ifjú leány jegyesét veszté el . . . Képzeletemben haliám szivreható jajjaikat. De hagyjuk e szomorú képet, nyugodjanak békében. A halál közös sorsunk, de a hazáért meghalni dicsőség. Legyen áldott emlékük. E közös sirhant előtt egy magasra felnyúló akáczfa mintegy védőleg terjeszti szét lombjait a sirhant fölé. Egy gömbölyű erős emlékfa jelzi fölirásával a közös sirt. 1849. „Küzdve Szabadságért és győzvén hullottatok itt el, hős fiák I Emléktek a haza őrzi, mig él. Csatatér. Az összes sírok jeléül Nagy- Káta, 1888. junius 24.“ A szabadságharcz évfordulóját évenkint ápril 4-én hazafias kegyelettel ünnepli a lakosság, emlékbeszéd kíséretében koszoruz- zák meg úgy Nagy-Kátán a Kossuth-téren levő emlékoszlopot, mint a Tápió partján levő közös sirhantot. Budapest, 1903. szeptember 5. Kúthy Jánosáé..
