Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-03-11 / 11. szám
4 „H E T I S Z E M L E (11 -ik szám.) pozáns volt látni, mint vonul az illustri3 papságnak oly hosszú sora fölfelé a dombon a Bazilika felé a kereszt jele után, mintha jelképezte volna a keresztnek az égi Jeruzsálembe vezető királyi útját. A dóm nagy harangjának magában való méla kongása és a szép tavaszi napfény szintén emelték a gyászünnep meghatottságát. Láttam a helyet, hová a koporsót helyezték, mellette van még egy üres fülke ; ide kívánja magát a jó fiú az áldott jó anyja mellé örök nyugalomra helyeztetni. — A boldogult még halála utánra is gondoskodott szegényeiről. Boldogok az irgalmasok 1 Rendkívüli közgyűlés. Vármegyénk törvényhatósága e hó 13 án, pénteken délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart Nagykárolyban, mely alkalommal több fontos ügy kerül tárgyalás alá. Délután a közigazgatási bizottság tartja meg rendes havi közgyűlését. Lygeumi előadás. A múlt csütörtökön a Kölcsey-kör szabad lyceumi előadásán Marhó Kálmán villanyvilágitási igazgató tartott tanuságos értekezést. Különféle gépeket mutatott be vetitett képekben, majd a villamos lámpák szerkezetével ismertette meg a jelenvoltakat. A közönség nagy figyelemmel hallgatta az érdekes előadást. Felolvasó estély. A kath. kaszinó e hó 22-én a böjti időben szokásos felolvasó estélyét meg fogja tartani. A felolvasáson kívül szavalat, ének és zeneszám is lesz. Felolvasás után összejövetel lesz a kaszinó helyiségeiben, mely alkalommal a közönség szórakoztatására tombolajátékot fognak rendezni. Gyászhir. Özv. Rudó Györgynó szül. Dier Jozefa, Dier Lajos aranymisós áldozár, ny. főgimnáziumi tanár nővére, m. hó 27-én életének 84. évében elhunyt. Temetése a súlyos betegen fekvő Dier Lajos házából e hó 1-ón történt. Pápai ünnepély. A Budapesti Szent- Imre-Egyesület f. hó 3 án, 0 Szentsége XIII. Leo pápa koronázásának 25 éves jubileumán szépen sikerült ünnenólyt rendezett. A műsor változatos programmszámait 3 beszéd, 1 szavalat, 3 zene és 2 ónekdarab alkotta, — melyek mind nagy tetszésben részesültek. — De legnagyobb tetszést aratott Bakovszky István orsz. képviselőnek lelkes ünnepi beszéde, — melyben a hitnek mindenáron nyilt bevallására és követésére s a Szent Atya tiszteletére buzditá az ifjúságot. — A Budapesti EJath. Kör díszterme, hol az ünnepély lefolyt, szinig megtelt díszes, előkelő közönséggel, melynek soraiban a Kör szerencsés lehetett Csúszka György kalocsai érseket, Apponyi Albert gr, a képviselőház elnökét, Majláth József grófot és egyházi és világi közéletünknek még több kiváló férfiait üdvözölhetni. Márczius 15. A szabadság nagy napjának emlékünnepén mindakót főgymn. ifjúsága hazafias ünnepélyt rendez. A kir. kath. főgymn. ifjúsága e hó 14-én délután 1/2 6 órakor tartja meg az intézet tornacsarnokában a köv. műsorral : 1. „Talpra Magyar“, énekli a vegyeskar, 2. „Nemzeti dal“, Petőfitől szavalja : Anderkó György VIII. o. t. 3. Hattyúdal, Erkeltől, előadja az ifjúsági zenekar. 4. Márczius idusán, óda, itra Imlauer Vilmos VIII. o. t. szavalja Parraghi Barna VIII. o. t. 5. Ábránd, vonós kvintett Schu- manntól, zongora kisórettel. 6. Ünnepi beszéd, tartja Nagy Vincze VIII. 0. t. 7. Har- czidal, Szentirmaytól, énekli a férfikar. 8. Márczius 15-ike, óda irta Nagy Vincze VIII. 0. t., szavalja Miksa Rezső VII. 0. t. 9. Induló az „Eleven ördögiből, előadja az ifjúsági zenekar. — Az ev. ref. református fő- gymnasium ünnepélye márczius 15-én kezdődik az ev. ref. templomban, ahol reggel 9 órakor ünnepélyes istentisztelet lesz, mely alkalommal az egyházi beszédet Osváth Elemér tanár mondja. Istentisztelet után az ifjúság a főgymnásium tornacsarnokába vonul. Az itt rendezendő ünnepély műsora a következő: 1) Emlókbeszéd, tartja: Kiss Endre VII. 0. t. 2) „Márczius“ költemény, irta: Borgida József VIII. 0. t. szavalja; Ka- nizsay Imre VII. 0. t. 3) Alkalmi felolvasás. 4) «Egy gondolat bánt engemet“ moledráma, szavalja Borgida József Vili. 0. t. zongorán kiséri Nyárády László VII. 0. t. 5) Ének, előadja az ifjúsági énekkar. A felsőbányái vasút. Régi terv, hogy a két bányavárost, Nagybányát és Felsőbányát vasúttal kössék össze. A múlt hetekben azonban az a hir járta be a vármegyét, hogy ez az óhajtás nem fog teljesedésbe menni, mert a szatmár-nagybányai vasút részvénytársaság a bikszádi vasút kiépítése miatt eláll ettől a szándékától. Felsőbánya agilis polgármestere, Farkas Jenő, kinek nevéhez a kezdeményezés dicsősége is fűződik, mindent elkövetett, hogy az ügyet a megvalósulás stádiumába terelje. Kitartását a kivánt kedvező siker koronázta. Már meg is kötötte a szerződést Hollós Jakab nyug. máv. felügyelővel, melyet e hó 5-én tartott városi közgyűlés elfogadott. így tehát remélihető, hogy bányavárosaink régi óhajtása minél előbb teljesülni fog. Gyászhir. Komoróezy Jenő györteleki körjegyzőt súlyos csapás érte. Örökbe fogadott leányuk, Komoróezy Edith, kit két éves korában vettek magukhoz s azóta szülei szeretettel nevelnek, a múlt nap 14 éves korában meghalt. Monstre küldöttségek. Pénteken délelőtt 9 órakor fogadta gróf Apponyi Albert a képviselőház elnöke a nagykárolyi és zilahi kerület 300 tagból álló küldöttségét, kik feljöttek az ország színe elé, hogy tiltakozzanak a katonai javaslatok törvényerőre emelése ellen. A nagykárolyiakat dr. Boóz Samu ügyvéd, a szabadelvű párt elnöke és dr. Adler Adolf, a függetlenségi párt elnöke, a zilahiakat Cselnek Pál vezette. Az. állomásnál Je'key László joghallgató vezetése alatt mintegy kétszáz tagból álló egyetemi hallgató fogadta a küldöttségeket, kikhez Luby Géza és dr. Lengyel Zoltán országgyűlési képviselők is csatlakoztak. Zászlók alatt vonult át az impozáns menet a főváros utczáin, mindenütt lelkesen éljenezte őket a nagyszámmal összeverődött néptömeg. Gróf Apponyi a delegációs teremben fogadta őket. A nagykárolyiak nevében Luby Géza, a zilahiak nevében dr. Lengyel Zoltán üdvözölte a képviselőház elnökét, s ők nyújtották áta kerület kérvényeit. Gróf Apponyi a küldöttséghez következőleg válaszolt : Tisztelt Uraim! A kérvényeket, melyeket a képviselő urak nekem átadtak, alkotmányos kötelességem szerint a Ház elé fogom terjeszteni, melynek bölcsesége ez ügyben dönteni fog. Jól méltóztatnak tudni, amint azt már előzőleg megjelent küldöttségnek elmondani szerencsés voltam, hogy elnöki állásom tartózkodást parancsol minden érdemleges nyilatkozattól. Ez állás kötelessége, amelyet gyenge erőmhöz képest teljesíteni fogok, abból áll,'hogy a tárgyalásokat pártatlanul vezessem, hogy úgy a szólásszabadságot mint a szólásszabadságnak alkotmányosan és házszabályilag létező korlátáit megőrizzem és hogy tőlem telhetőleg előmozdítsam a törvényhozás döntését. Önök alkotmányos jogukat gyakorolják, midőn kívánságaiknak törvényes formában kifejezést adnak ; kérem Önöket, hogy hasonló alkotmányos szellemben, bizalommal várják a törvényhozás döntését. Köszönöm, hogy idejöttükön engem Dec. 18. Az ördögbe is! Holnapután meglesz a születésnap és én szivem forró érzelmeit mégsem tudom versbe önteni. Mit csináljak hát? Azt hiszem, az eszme átvétele még nem plagizálás. Meg kell próbálnom, mert Isten látja lelkemet másként nem tehetek. Külöm- ben is ez poétika litentia, hiszen Petőfi, Arany, Tompa és Vörösmarty is sokszor vettek át idegen eszmét s mégis lám, milyen nagy költők. Vau nekem egy régi könyvem. Olyan régi, hogy nem is tudom, ki irta. ügy gondolom, nem lesz bűn. Plane ilyen szorult helyzetben. (Az a jogász rettentő módon csapja a szelet Böskének. No ugyan csaphatja. A születésnapon meglátjuk, ki lesz a győztes. Hogy a vers megteszi a hatást, az bizonyos. Dec. 20. Ördög és pokol 1 Hát van még igaz szép, jó és nemes ezen a világon ? Nincs. A mai naptól fogva nincs. Mit is tettek a szivemmel ? Összetörték, semmi mást, csak összetörték. Oh, kiábrándulás, te a fájdalmak legnagyobbika 1 Most már tudom milyen vagy ......... Gy űlölöm az egész világot, talán még -önmagamat is. De legjobban téged te első ■éves jogász, ki közibünk furakodva feldúltad két szerető szív békéjét s konkolyt hintettél a tiszta búza közé. Mily epedve is vártam a napot. A vers dolga is rendben volt; elhatároztam hát, hogy ezen a napon fogom kitárni szivemet „0“ előtte, mert már tovább nem birom ki. .........Egész éjjel nem tudtam lehunyni a szemem s hajnalban már fent voltam. Nem is csuda. A verset gondosan leírva a szép virágcsokorba rejtettem (dec. 20.) Egész hónapi zsebpénzemet felemésztette ez a csokor. Aztán beküldtem hozzá a szobalánynyal. Én pedig szivszorongva vártam a reggelit. A reggelit 1 Mai naptól fogva gyűlölök minden reggelit .... Már együtt voltunk valamennyien az ebédlőben. Valami ünnepélyes hangulat uralkodott a légben. Én fáztam is, meg izzadtam is. A torkom is olyan furcsa volt ma. A jogász meg olyan szemtelenül vigyorgott rám. .... Egyszerre megnyillott a szoba ajtó és mosolyogva lépett be rajta. Még sohse találtam őt ilyen szépnek, mint ma. No most itt van a nagy pillanat. Sablonos gratulációk között telt el az idő. A professor ur, a néni, a kosztostársaim meg a jogász egymásután elmondták az elmon- dandókat. Én ezalatt tűkön álltam ; csurgott rólam az izzadság. Mikor aztán rám került a sor — olyan voltam mint a halál. Nem tudom már, mit motyogtam neki, csak arra emlékszem, mi ezután történt. — Köszönöm, mondta Böske édes mo- solylyal. A vers nagyon szép. Meglássa magából valaha nagy költő lesz. — Az ám, szólt közbe a jogász. Mondhatom remek költemény, tudom könyv nélkül az egészet. Még az édes mamám tanított reá, a ki kis leány korában sokszor szavalta el ezt névnapi, születésnapi ünnepélyeken....... Re ám nézett azzal a gúnyos tekintettel, melylyel itt léte óta folyton üldöz engem. Aztán mosolyogva folytatta : — Csak azt nem tudom már, ki irta, Tompa-e vagy Arany ? Ugyan kérem, nagyon lekötelezne, ha eloszlatná ezt a kétségemet ......... Le voltam forrázva, meg voltam semmisítve. Oh Nemezis 1 eddig nem hittem létezésedben s most lám ilyen kézzelfogható- lag magyarázod meg, hogy csakugyan vagy, létezel I Forgott velem az egész szoba. És éktelen düh fogott el minden iránt, mi csak e világon van, mikor láttam a gúnyos, mosolygó arezokat s hallottam az elfojtott nevetést. Mert még a professor ur is nevetett — nem, oh nem — kaczagott . . . * Dec. 21 én. Ma elégettem összes verseimet. Olyan máglya kerekedett belőlük, hogy tüzénól meglehetett volna égetni a világ összes jogászait és azt a sok bakfist, libát........... Ki kaptuk a karácsonyi értesítőt. Csak háromból buktam. Nem is olyan sok, ha elgondolom, hogy lehetett volna több is......... Go dányi Zoltán.
