Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-02-18 / 8. szám

2 HETI Z E M L E (8-ik szám.) y ben áldozópap lett, már előbb mint végzett theologust érseke a nagyszombati főgymnhoz tanárnak nevezte ki, hol egyúttal mint a kon- viktus tanulmányi felügyelője is működött. A boldogult Scitovszlcy prímás felismer­vén szép kószültségü papjának képességeit, 1857-ben maga mtllé vette a primási udvarba, hol 9 éven át a legnagyobb odaadással mű­ködött hivatalában, napról-napra nagyobb érdemeket szerezvén. A primás mellett elébb mint levéltáros és szertarló, később mint titkár működött, 1862-ben a pápa Ő szent­sége titkos kamarása lett. A komáromi plébániát 18o6. febr. 10 ón nyerte el, hol egészen 1881 ig munkálkodott az Ur szőllőjóben. Hívei valóságos rajongó szeretettel viseltettek iránta, főpásztora tel­jes megelégedéssel tekintett szép működé­sére. Itt szerzett érdemeinek tulajdonítható, hogy lelkószkedósének már a harmadik évé­ben, 1869-ben a szent Mórról nevezett apátság­gal lett kitüntetve. Kötelessógórzete ezután is folytonos tevékenységre buzditá, a lelki élet emelésén, Isten dicsőségének előmozdításán törhetlen erólylyel fáradozott. Eközben az Imaculata Conceptio Aka­démia tagja, a jeruzsálemi szent sir rend lo­vagja, a német lovagrend Marianus kereszt­jének birtokosa és Areas Romanus lett. 1881. november 6 án esztergomi kano­noknak nevezte ki a király, mint kanonok a papnevelőintózet rektora is lett. Eddigi szép haladása azonban nem nyert itt befejezést. Érdemei az egyházi méltóság legmagasabb fokára szólították, midőn 1887. okt. 17-én az isteni gondviselés a szatmári egyházmegye püspöki székébe hivta. Ugyanazon óv novem­ber 25-én lett praekonizálva, püspökké 1888. ápril. 29-én szenteltetett a szatmári székes­egyházban a jelenlegi kalocsai érsek, Csúszka György által. Ez alkalommal városunkban volt szerencsénk tisztelni Bende Imre nyitrai és a boldogult Pável Mihály nagyváradi püs­pököket, kik a konzekratiónál közreműköd­tek. Ezen a napon foglalta el püspöki szókét. Jelszava : diledione d pace. Ennek a jelszó­nak szárnyai alatt és szellemében lépett az egyházmegye főpásztori székébe, ezzel a a jelszóval indult útnak 15 óv előtt megyénk hajója, a legszebb kilátásokkal a jövendő virágzás felé. ismeretes. Pár óv múlva a német vasúttársa­ság 'express vonatán roboghatunk a paradi­csomba, illetőleg Bagdadba, mely a Tigris balpartján épen e környéken fekszik. Az Eufrát jóval kisebb a mi Dunánknál, a Tigris meg épen. Hogy a másik két folyó, — a Fizon és Géhon alatt — minő folyókat kell érteni, teljesen bizonytalan. Eddig nyolcz- vannál több theoria van — én nem fogom szaporítani, -— de mindegyik úgyszólván abban megegyezik, hogy a paradicsom Ázsi­ában, hol az emberiség bölcsője ringott — feküdt. Az újabb magyarázók egy része a pa­radicsomot a Tigris és Eufrat környékén keresi. A két ismeretlen fekvésű folyót, az Eufrát és Tigris két mellékfolyójának tartja. E nézetét azzal is megokolja, hogy minden valószínűség szerint e tájról terjedt el az ember a földön. Mások szerint a paradicsom a mai Ör­ményországban — a Tigris és Eufrat for­rásai körül feküdt. A Fison és Gehon két örmónyországi folyócska. Ez a vélemény is igen valószinü. Örményország ma is olyan, mint egy paradicsom. Óriási hegyektől vé­dett pompás fekvésű völgyek virággal, fák­kal borítva. Sőt nem is nagyon messze van Azóta a főpásztor közöttünk működik. Ismerjük egyéniségét, ismerjük nemes szi­vének jóságos vonásait, ismerjük az egész egyházmegyére kiterjedő áldásos tevékeny­ségét. Ezeknek jutalma a legújabb kitüntetés, mely mindnyájunknak őszinte, igaz örö met hozott. Nevezetesebb alkotásai. Kezdettől fogva, amint az egyházmegye kormányzását átvette, kiváló gondjai közzé tartozott, hogy az Isten dicsőségére és a hí­vek lelki épülésére a templomokban léleke­melő disz és tisztaság honoljon mindenütt, hogy azok Istennek valóban méltó hajlékai legyenek. E végett nem rettent vissza semmi áldozattól és kimondhatlan öröm töltötte el kebelét, ha e téren eredményt érhetett el. Mindenekelőita székesegyházra fordította figyelmét, annak úgy külső falait, mint az alal- talevő kryptát rendbehozatta, a templomku­polát és a fedélzetet vörös rózfedóllel lát­tatta el. Rendkívül sokat áldozott a templom belső felszerelésére is, melyet számos uj és díszes egyházi ruhákkal és egyóbb szerek­kel látott el. Nagy-Somkuton, Kővárvidék központjá­ban és az ungmegyei Csapon plébániákat állított fel. Püspökségének első tiz éve alatt 14 templom lett részint újonnan építve, részint tetemesen átalakítva, melyek közül a lakárti, porubkai, beregsurányi, mátészalkai, halmi, nagysomkuti, fekésházi, viski és székói templomok felépítéséhez tetemes áldozattal járult. A darai templomot kijavíttatta, a má- rokpapi templomot befedette, a szolyvai templomépitéshez 2000 koronát adott, az er- dődi apáczáiT kápolnáját oltárral és teljes felszereléssel látta el, a kaplyoni templom­nak uj monstrantiát, több templomnak uj kazulákat, kelyheket és misekönyveket aján­dékozott. A mezőkaszonyi templom tetőze­tét megujittatta és külsőleg renováltatta. A székesegyházban két oltárra fémből készült uj ereklyetartó koporsókat készítte­tett. Csak nemrég emlékeztünk meg a szat­mári kir. kalb, tanítóképző mellett épült igazán szép kivitelű templomról, mely szín az előbbi nézet paradicsomától. Ettől északra lógtávlatban körül belől kétszer annyira van, mint hozzánk Bécs-Wten. Más tudósok szerint a paradicsom In­diában, vagy Chinában vagy Arabiában fe­küdt volna. Azon ne csodálkozzunk, hogy annyi helyen keresik a paradicsomot. Hisz nekünk — magyaroknak mindössze 1000 éves törté­netünk van — mégis hogy tapogatóznak a magyarok eredeti lahóhelyének kikutatását illetőleg. A paradicsom leírása pedig körül­belül tízszer oly régi. Az ts lehet, hogy a vízözön úgy át­alakította azon vidéket — mert nem világ­rész /olt a paradicsom — hogy az Éden helyének meghatározásáról örökre le kell mondani. Mielőtt e kérdést befejeznék, még egy kis személyes ügyet is el kell intéznünk. A szentirás ellenségei szerint a paradicsom­ról szóló egész történetet a zsidók a babiloni fogság idejében Kr. e. a 6. században — vagy később a perzsáktól — kiknek régi hagyo­mányát az imént hallottuk — kölcsönözték volna. Főérvűk a paradicsomot őrző angya­lok neve, a kend) szó, mely szerintük azo nes volna a görög hitregék griff (grüff) ma­tón a főpásztor és dr. Kádár Ambrus pré­post-kanonok bőkezűségét hirdeti. Nevetlenfaluban és Csapon uj templo­mokat építtetett. A nagyszőllősi templom re noválásához tetemes összeggel járult. Kiváló gondot fordított arra, hogy az iskolákban a kaih. szellem és a keresztény erkölcsök ápoltassanak. Szívesen hozia azért meg mindig az áldozatot, hol az iskolafen- tartók a kellő anyagi eszközök hiányával voltak. Midőn a tanítók fizetési mininuma 300 forintban állapíttatott- meg, magára vállalta a tanítói fizetések kiegószitósót, ami évente 2184 forint kiadást igényelt. A 400 forintos mininum életbelépte után e terhen könnyítve lett, mert több helyen államsegély utján egószittettek ki a tanítói fizetések, de most is jókora azon összeg, mely ezen a czimen évenkint a püspöki pénztárra nehezül. Felső-Vissón 3. tanítói állási szervező tt a tanító fizetésére 600 koronát ad évenkint, a hosszumezői taniiónak évi 400 koronát, a nagybógányi tanítónak és a nagysomkuti kántornak évi 200—200 koronát, a nagyká­rolyi és a beregszászi iskoláknál működő tanítónők fizetése gyanánt évi 600—600 ko rónát. Vinnán óvodát állíttatott a saját költ­ségén, az óvónő díjazását, évi 720 koronát, magára vállalta. Tetemes segélyt adott az erdődi iskola felépítéséhez, Fekósházán uj iskolát építtetett. Tibán az iskola czóljaira 3000 koronáért telket vásárolt, ^z ungvári Gizellaház nevet viselő leányiskola és nevelőintézet, uj épü­letéhez jelentékeny sególylyel járult. Amit legelőször kellett volna e helyen említeni, ami örök hálára kötelezi a szatmári katholikus híveket, ama ténye volt, hogy a katholikus elemi iskolákat rendkívüli ál dozatok árán megmentette az államosítástól. Adakozásai mesés összegre rúgnak. A jótékonyság szivének egyik nemes vonása volt, annak oltárára nap-nap mellett örömmel hozta meg áldozatát. Sajnáljuk, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy adakozásairól teljes képet tudnánk adni, mert rendszeres nyíl vámartás csak 1893. óta vezettetett, igy tehát az alábbiak csak a legutóbbi 10 év ese­ményei. darával. — Masok szerint a bibliai „para­dicsom-monda“ babyloni termék ; a babyloni őslakosság — az akkadok — mondáiból ment át Babylon későbbi — sémita — lakóihoz, ezektől pedig a fogság idején átvették a zsidók. Miként tehát a babyioni monda, úgy a szentirási elbeszélés is egyszerűen hit­rege. A perzsáktól való kölcsönzésre nem ér­demes sok szót vesztegetni. A kerub szó nem perzsa eredetű, hanem sémita szó; perzsa szók a paradictom történeté­ben épen nincsenek. Ma bizonyos, hogy ha kölcsönzés történt, inkább kölcsönöztek a perzsák a szemitáktól, mint megfordítva. E tekintetben tehát a tudomány a szentirás- nak fényes elégtételt adott. Komolyabbnak látszik a második vád, a Babylonból való kölcsönzés. Tény az, hogy a babyloni, — a káld mondákban ott találjuk a paradicsom emlékét. Az asszyr emlékeken kivált a khorszabadi és nimrudi paloták bejáratánál, nemcsak hogy a szentirási kerubokhoz hasonló ala­kokat találunk, hanem magát a kirubu szót is. Maga e szó is asszyr szó, mely annyit jelent mint, nagy, fönséges, hatalmas. Egy igen régi akkadi hymnus forgó kardról vagy

Next

/
Thumbnails
Contents