Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-02-18 / 8. szám
2 HETI Z E M L E (8-ik szám.) y ben áldozópap lett, már előbb mint végzett theologust érseke a nagyszombati főgymnhoz tanárnak nevezte ki, hol egyúttal mint a kon- viktus tanulmányi felügyelője is működött. A boldogult Scitovszlcy prímás felismervén szép kószültségü papjának képességeit, 1857-ben maga mtllé vette a primási udvarba, hol 9 éven át a legnagyobb odaadással működött hivatalában, napról-napra nagyobb érdemeket szerezvén. A primás mellett elébb mint levéltáros és szertarló, később mint titkár működött, 1862-ben a pápa Ő szentsége titkos kamarása lett. A komáromi plébániát 18o6. febr. 10 ón nyerte el, hol egészen 1881 ig munkálkodott az Ur szőllőjóben. Hívei valóságos rajongó szeretettel viseltettek iránta, főpásztora teljes megelégedéssel tekintett szép működésére. Itt szerzett érdemeinek tulajdonítható, hogy lelkószkedósének már a harmadik évében, 1869-ben a szent Mórról nevezett apátsággal lett kitüntetve. Kötelessógórzete ezután is folytonos tevékenységre buzditá, a lelki élet emelésén, Isten dicsőségének előmozdításán törhetlen erólylyel fáradozott. Eközben az Imaculata Conceptio Akadémia tagja, a jeruzsálemi szent sir rend lovagja, a német lovagrend Marianus keresztjének birtokosa és Areas Romanus lett. 1881. november 6 án esztergomi kanonoknak nevezte ki a király, mint kanonok a papnevelőintózet rektora is lett. Eddigi szép haladása azonban nem nyert itt befejezést. Érdemei az egyházi méltóság legmagasabb fokára szólították, midőn 1887. okt. 17-én az isteni gondviselés a szatmári egyházmegye püspöki székébe hivta. Ugyanazon óv november 25-én lett praekonizálva, püspökké 1888. ápril. 29-én szenteltetett a szatmári székesegyházban a jelenlegi kalocsai érsek, Csúszka György által. Ez alkalommal városunkban volt szerencsénk tisztelni Bende Imre nyitrai és a boldogult Pável Mihály nagyváradi püspököket, kik a konzekratiónál közreműködtek. Ezen a napon foglalta el püspöki szókét. Jelszava : diledione d pace. Ennek a jelszónak szárnyai alatt és szellemében lépett az egyházmegye főpásztori székébe, ezzel a a jelszóval indult útnak 15 óv előtt megyénk hajója, a legszebb kilátásokkal a jövendő virágzás felé. ismeretes. Pár óv múlva a német vasúttársaság 'express vonatán roboghatunk a paradicsomba, illetőleg Bagdadba, mely a Tigris balpartján épen e környéken fekszik. Az Eufrát jóval kisebb a mi Dunánknál, a Tigris meg épen. Hogy a másik két folyó, — a Fizon és Géhon alatt — minő folyókat kell érteni, teljesen bizonytalan. Eddig nyolcz- vannál több theoria van — én nem fogom szaporítani, -— de mindegyik úgyszólván abban megegyezik, hogy a paradicsom Ázsiában, hol az emberiség bölcsője ringott — feküdt. Az újabb magyarázók egy része a paradicsomot a Tigris és Eufrat környékén keresi. A két ismeretlen fekvésű folyót, az Eufrát és Tigris két mellékfolyójának tartja. E nézetét azzal is megokolja, hogy minden valószínűség szerint e tájról terjedt el az ember a földön. Mások szerint a paradicsom a mai Örményországban — a Tigris és Eufrat forrásai körül feküdt. A Fison és Gehon két örmónyországi folyócska. Ez a vélemény is igen valószinü. Örményország ma is olyan, mint egy paradicsom. Óriási hegyektől védett pompás fekvésű völgyek virággal, fákkal borítva. Sőt nem is nagyon messze van Azóta a főpásztor közöttünk működik. Ismerjük egyéniségét, ismerjük nemes szivének jóságos vonásait, ismerjük az egész egyházmegyére kiterjedő áldásos tevékenységét. Ezeknek jutalma a legújabb kitüntetés, mely mindnyájunknak őszinte, igaz örö met hozott. Nevezetesebb alkotásai. Kezdettől fogva, amint az egyházmegye kormányzását átvette, kiváló gondjai közzé tartozott, hogy az Isten dicsőségére és a hívek lelki épülésére a templomokban lélekemelő disz és tisztaság honoljon mindenütt, hogy azok Istennek valóban méltó hajlékai legyenek. E végett nem rettent vissza semmi áldozattól és kimondhatlan öröm töltötte el kebelét, ha e téren eredményt érhetett el. Mindenekelőita székesegyházra fordította figyelmét, annak úgy külső falait, mint az alal- talevő kryptát rendbehozatta, a templomkupolát és a fedélzetet vörös rózfedóllel láttatta el. Rendkívül sokat áldozott a templom belső felszerelésére is, melyet számos uj és díszes egyházi ruhákkal és egyóbb szerekkel látott el. Nagy-Somkuton, Kővárvidék központjában és az ungmegyei Csapon plébániákat állított fel. Püspökségének első tiz éve alatt 14 templom lett részint újonnan építve, részint tetemesen átalakítva, melyek közül a lakárti, porubkai, beregsurányi, mátészalkai, halmi, nagysomkuti, fekésházi, viski és székói templomok felépítéséhez tetemes áldozattal járult. A darai templomot kijavíttatta, a má- rokpapi templomot befedette, a szolyvai templomépitéshez 2000 koronát adott, az er- dődi apáczáiT kápolnáját oltárral és teljes felszereléssel látta el, a kaplyoni templomnak uj monstrantiát, több templomnak uj kazulákat, kelyheket és misekönyveket ajándékozott. A mezőkaszonyi templom tetőzetét megujittatta és külsőleg renováltatta. A székesegyházban két oltárra fémből készült uj ereklyetartó koporsókat készíttetett. Csak nemrég emlékeztünk meg a szatmári kir. kalb, tanítóképző mellett épült igazán szép kivitelű templomról, mely szín az előbbi nézet paradicsomától. Ettől északra lógtávlatban körül belől kétszer annyira van, mint hozzánk Bécs-Wten. Más tudósok szerint a paradicsom Indiában, vagy Chinában vagy Arabiában feküdt volna. Azon ne csodálkozzunk, hogy annyi helyen keresik a paradicsomot. Hisz nekünk — magyaroknak mindössze 1000 éves történetünk van — mégis hogy tapogatóznak a magyarok eredeti lahóhelyének kikutatását illetőleg. A paradicsom leírása pedig körülbelül tízszer oly régi. Az ts lehet, hogy a vízözön úgy átalakította azon vidéket — mert nem világrész /olt a paradicsom — hogy az Éden helyének meghatározásáról örökre le kell mondani. Mielőtt e kérdést befejeznék, még egy kis személyes ügyet is el kell intéznünk. A szentirás ellenségei szerint a paradicsomról szóló egész történetet a zsidók a babiloni fogság idejében Kr. e. a 6. században — vagy később a perzsáktól — kiknek régi hagyományát az imént hallottuk — kölcsönözték volna. Főérvűk a paradicsomot őrző angyalok neve, a kend) szó, mely szerintük azo nes volna a görög hitregék griff (grüff) matón a főpásztor és dr. Kádár Ambrus prépost-kanonok bőkezűségét hirdeti. Nevetlenfaluban és Csapon uj templomokat építtetett. A nagyszőllősi templom re noválásához tetemes összeggel járult. Kiváló gondot fordított arra, hogy az iskolákban a kaih. szellem és a keresztény erkölcsök ápoltassanak. Szívesen hozia azért meg mindig az áldozatot, hol az iskolafen- tartók a kellő anyagi eszközök hiányával voltak. Midőn a tanítók fizetési mininuma 300 forintban állapíttatott- meg, magára vállalta a tanítói fizetések kiegószitósót, ami évente 2184 forint kiadást igényelt. A 400 forintos mininum életbelépte után e terhen könnyítve lett, mert több helyen államsegély utján egószittettek ki a tanítói fizetések, de most is jókora azon összeg, mely ezen a czimen évenkint a püspöki pénztárra nehezül. Felső-Vissón 3. tanítói állási szervező tt a tanító fizetésére 600 koronát ad évenkint, a hosszumezői taniiónak évi 400 koronát, a nagybógányi tanítónak és a nagysomkuti kántornak évi 200—200 koronát, a nagykárolyi és a beregszászi iskoláknál működő tanítónők fizetése gyanánt évi 600—600 ko rónát. Vinnán óvodát állíttatott a saját költségén, az óvónő díjazását, évi 720 koronát, magára vállalta. Tetemes segélyt adott az erdődi iskola felépítéséhez, Fekósházán uj iskolát építtetett. Tibán az iskola czóljaira 3000 koronáért telket vásárolt, ^z ungvári Gizellaház nevet viselő leányiskola és nevelőintézet, uj épületéhez jelentékeny sególylyel járult. Amit legelőször kellett volna e helyen említeni, ami örök hálára kötelezi a szatmári katholikus híveket, ama ténye volt, hogy a katholikus elemi iskolákat rendkívüli ál dozatok árán megmentette az államosítástól. Adakozásai mesés összegre rúgnak. A jótékonyság szivének egyik nemes vonása volt, annak oltárára nap-nap mellett örömmel hozta meg áldozatát. Sajnáljuk, nem vagyunk abban a helyzetben, hogy adakozásairól teljes képet tudnánk adni, mert rendszeres nyíl vámartás csak 1893. óta vezettetett, igy tehát az alábbiak csak a legutóbbi 10 év eseményei. darával. — Masok szerint a bibliai „paradicsom-monda“ babyloni termék ; a babyloni őslakosság — az akkadok — mondáiból ment át Babylon későbbi — sémita — lakóihoz, ezektől pedig a fogság idején átvették a zsidók. Miként tehát a babyioni monda, úgy a szentirási elbeszélés is egyszerűen hitrege. A perzsáktól való kölcsönzésre nem érdemes sok szót vesztegetni. A kerub szó nem perzsa eredetű, hanem sémita szó; perzsa szók a paradictom történetében épen nincsenek. Ma bizonyos, hogy ha kölcsönzés történt, inkább kölcsönöztek a perzsák a szemitáktól, mint megfordítva. E tekintetben tehát a tudomány a szentirás- nak fényes elégtételt adott. Komolyabbnak látszik a második vád, a Babylonból való kölcsönzés. Tény az, hogy a babyloni, — a káld mondákban ott találjuk a paradicsom emlékét. Az asszyr emlékeken kivált a khorszabadi és nimrudi paloták bejáratánál, nemcsak hogy a szentirási kerubokhoz hasonló alakokat találunk, hanem magát a kirubu szót is. Maga e szó is asszyr szó, mely annyit jelent mint, nagy, fönséges, hatalmas. Egy igen régi akkadi hymnus forgó kardról vagy
