Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-02-11 / 7. szám

6 ..HETI SZEMLE“ (7-ik szám.) mával arról győződtem meg, hogy a nagyobb kereskedők bezárt ajtók mellett alkalmazott­jaikat vasárnap egész nap foglalkoztatják. Azóta alkalmazottak részéről hozzám névte­len kérelem is intéztetett a vasárnapi munka­szünet megtartása iránt. Ezek a körülmé­nyek indítanak arra, hogy nevek felemlitése nélkül felhívjam e város kereskedőit általá­nosságban, hogy a vasárnapi munkaszü­netre vonatkozó törvény intézkedéseit meg­tartsák, annak megtartását ellenőrizni fogom s a most utoljára történt figyelmeztetésem után előforduló törvényszegések megtorlása iránt esetről esetre megteszem a szükséges intézkedéseket. Szatmárit, 1903 évi február hó 7-én. Tankóczi h. főkapitány. Az iparos ifjak köre vasárnap este fé­nyesen sikerült bált rendezett a Pannóniában. Városunk előkelő köreiből is számosán ke­resték fel a kedélyes mulatságot, mely sokáig emlékezetes marad a jelenvoltak előtt. A közönség rendkívül nagy számmal volt jelen, a négyest mintegy 100 pár tánczolta. Uj postahivatal. A szatmárvármegyei Czégény községben Czégény elnevezéssel 1903 év február hó 16-án postamesteri kezelésben teljes fel- és leadó szolgálattal működő posta- hivatal lép életbe. Ezen postahivatal postai összeköttetését a Czégényről Fehérgyarmatra és vissza naponkint közlekedő gyalogküldöncz- járat utján a fehérgyarmati pt. hivatallal fogja kapni. A postahivatal a postatatakarékpénztár közvetítő hivatala gyanánt is fog működni, A postahivatal kézbesítő kerületébe Czégény, Czégénydányád, Gyügye, Szamosujlak közsé­gek és Nagytanya puszta osztattak be. Ezzel egyidejűleg a zsarolyáni postahivatal 1903 évi február hó 15-vel véglegesen megszűnik és Zsarolyán község a nagyszekeresi postahivatal postai kézbesítési kerületébe kebeleztetik át. A kivándorlásra való csábítás meg­akadályozása. Nagyon fontos rendeletet intézett a kereskedelmi miniszter a posták­hoz, mely rendeletével kivándorlásra való csábítást akarja megszüntetni. Elrendelte ugyanis, hogy az Ausztriából, Németország­ból s egész külföldről nyitott borítékban vagy keresztszalag alatt, szóval mint nyom­tatvány-küldemény érkező, kivándorlásra csá­bitó küldeményeket a királyi hivatalok soha se kézbesítsék, se ne továbbítsák, hanem azokat a kitiltott sajtótermékek módjára ke­zeljék. Hasonló eljárást léptetett életbe a ha­józási és egyáltalában utazási hirdetmények­kel szemben is. Minthogy a kivándorlók ha­jóra szállás előtt külföldi kikötőkből útleve­leiket rokonaik vagy ismerőseiknek újból való használat végett vissza szokták kül­deni, az olyan leveleket, melyekről követ­keztetni lehet, hogy útleveleket tartalmaznak, a posta rendesen kézbesíti ugyan, de az 1890. évi 64981. sz. belügyminiszteri rende­let értelmében a czimzett nevét, a levél fel- adő helyét és a kézbesítés napját azonnal a főszolgabíróval, illetve a polgármesterrel kö­zölni tartoznak. Kimutatás a szatmárnémeti jótékony nőegyesület kiadásáról január hónapban; havi segélyt kiosztott 124 kor. Tiz árva gyer­mek tartására ruházaton kivül 109 kr. — Rögtöni segélyben részesültek, — özv. Beniczkyné. 1 kor. Szabó Istvánná 6 kor. özv. Veres Józsefné 6 kor. özv. Illésy Lajosné 6 kor. özv. Csedrekinó 6 kor. özv. Veszpréminó 1 kor. Robné 6 kor. Rendkívüli segélyben ré­szesült özv. Némethi Mihályné, ki szülészeti tanfolyamra ment két leányát felvette az egyesület 5 hónapra, fizetett értük 100 kor. és felruházta. A tanító sorsjáték igazgatósága most bocsátotta ki a sorsjáték tervezetét. A ter­vezet szerint a sorsjáték tiszta haszna taní­tói jótékony intézmények gyámolitására és az Újságíró Egyesületek Segítő Alapja se­gélyezésére fog fordittatni. Összesen 300000 sorsjegyet bocsátanak ki. A sorsjegy ára 1 korona lesz. A nyeremények összértéke 9000. — korona, a főnyeremény 3000 ko­rona. A nyereméDytárgyak hazai, ipari- iparművészeti tárgyak és a képzőművészet, alkotásai lehetnek. Az igazgatóság már ed­dig is több ezer koronáért vett képeket a Keleti — Taahi hagyatékból. A sorsjegyek nagy részének eladása máris biztosítva van, a mennyiben úgy a fővárosi-, mint a vidéki tanítóság nagy lelkesedéssel igyekszik a sors­jegyek elhelyezésén. A sorsolás folyó évi deczember hó 25 re van tervezve. 300 gyermek kitüntetése. Érdekes mozgalom indult meg tavaly Budapesten, hogy az iskolás gyermekek szabad óráikban a vi­rágneveléssel foglalkozhassanak. — Ezen nagy jelentőségű eszme lelkes előharczosa Mauth- ner Ödön cs. és kir. udvari magkereskedő, ki már 1901-ben több ezer növényt osztott ki továbbnevelésre gyermekek közt, most pedig díszes éremmel díjazta mindazokat, kik a leg­jobban nevelt és ápolt virágokat mutatták be. — Mint értesülünk, e héten ismét 5000 cserép jáczintot osztott ki közöttük Mauthner Ödön, kinek a kertészet terén már annyi áldásos és szép közhasznú intézmény létrejöttét köszön­hetjük. — Mauthner nemcsak az ő ismert ál­dozatkézségével, hanem magvainak kitűnő mi­nősége révén is rászolgált az általános elisme­résre és büszkén vallhatjuk, hogy Európa há­rom elsőrangú és legnagyobb magkereskedő­inek egyike Mauthner Ödön. — T. olvasóink b. figyelmébe ajánljuk legújabban megjelent igen gazdag tartalmú képes magárjegyzékét, melyet szívesen ingyen küld az érdeklődőknek. Hirdetmény. Miután a f. 1903. évi el­ső negyed második havába léptünk, mindenki az 1883. évi 44. t.-cz. 55. §-a értelmében fel- hivatik, miszerint úgy az állami, mint községi adó és útadójának első negyedrészét a múlt évi adókivetéshez arányitva folyó évi február hó 15-ig a városi pénztárba annál is inkább fizesse be, mivel ezen időn túl a folyó évi adók után késedelmi kamat fog számíttatni és márczius 1-ső napjától a hivatolt törvény 56. §-a szerint a végrehajtási eljárás fog alkalmaz­tatni. Egyúttal értesittetik a t. közönség, hogy úgy az állami, mint a községi adóhátralékokat valamint az útadó, iparkamarai illeték, had mentességi dij, jog- és bélyegilleték, ipartanodái tandíj, illeték egyenérték, mügyalogjárda, keres­kedelmi iskolai tandíj, betegápolási adó, villany vagy bármi néven nevezendő hátralékot 8 nap alatt annál inkább fizesse be, mivel ezen idő eltelte után a városi pénztár ezen követeléseit végrehajtás utján fogja behajtatni. Szatmár- Németi, 1903. február 1. Pap Géza polgármes tér. A jutalomjátókok közötti közöket foly­ton silány előkészülettel, gyenge összjátók- kal, sokszor szinte boszantó kezdetlegesség­gel előadott régi ismert darabok töltik ki, s közönség aránylag mégis van, legalább minden héten van nehány zsúfolt ház. A színigazgató panaszkodik, a várostól elen­gedéseket kér, a drága személyzetre hivat­kozik, s amellett nem látjuk, hogy a kö­zönség igényeinek eleget tenni igyekeznék. Azt a szimpathiát, amivel a társulatot a direktor személye miatt fogadtuk, lassan­ként teljesen eljátszsza azzal a közönynyel, amit az egész közönség tapasztal s mind hangosabb kifejezéssel kifogásol. Egy egy héten át alig van 1—2 előadás, ami a leg­enyhébb kritikát is kiáltaná 1 Hangoztatjuk már hetek óta, hogy több figyelmet kérünk a játékra, több gondot a betanulásra, s a panaszok alatt az előadások színvonala még mindig sülyed. Az ilyen indolencziát a sajtó jóindulata többé nem takargathatja s ha közönségünk igényével épen nem tö­rődik a társulat, jóindulatot a hírlapoktól ne várjon ; nekünk is vannak kötelessége­ink, s e kötelességet, nem rendelhetjük a végletekig alá a jó indulatnak. A héten olyan előadásokban volt részünk, ami türel­münket végkép kimentette. Csütörtökön Utolsó szerelem nehány jobb alakja mellett csupa gyenge szavalat volt, a szombat és vasárnapi Postás fiú teljesen ké­születien előadásban került színre, gyenge tán- czokkal, a hétfői Kétárva pedig absolute nem volt betanulva. Ha ez igy megy tovább, a publikum fog súgni. Ily körülmények közt kritikába nem is bocsátkozunk. Többek felhívására szóvá kell ezúttal tennünk még nehány körülményt. A kar­mester előtti villanylámpa éles fénye a kö­zép sorokban ülőkre alkalmatlan ; erre er­nyőt kell tenni, amely a fényt csakis a hangjegyekre vesse. A parterr-közönsógre a lóghuzam szinte kiállhatatlan ; ezt már többször említettük, anélkül, hogy segitve volna rajta; pedig ha az ajtók elé megfelelő függönyök alkalmaz­tatnának, meg volna mentve a színházláto­gató közönség a folytonos meghűléstől. Még egyet. Abban az irányban már rendelkezés történt, hogy az álló helyek első sorban diákoknak tartassanak fenn, hogy Ízléstelen zavarok elő ne forduljanak. —Vi­szont azonban az ezekkel való bánásmódnak is olyannak kell lenni, ami illedelmes tanuló ifjúsághoz méltó. A diákság színházba pénzért megy, tehát az illem határain belül kifeje­zést is adhat tetszésének. Ha lelkesül, és kissé forsirozva tapsol, ez még nem illetlen s azért a rendőri beavatkozásnak még helye nincs, s az oknélküli megszólitgatás nem jó vért csinál náluk. Közgazdaság. A gyümölcsfák ápolása télen. Most, midőn minden gazdálkodónak elég ideje van, érdemes a gyümölcsfák tör­zseinek tisztítására, a fák trágyázására és koronáinak kimetszósére is gondolni. Hogy szép, jó, egézséges és termékeny gyümölcs­fákkal bírjunk, szükséges, hogy mindeD öv őszén ezek körül nagyobb körben a talaj megásva legyen, hogy a gyökérzethez levegő, nedvesség és tápanyag könnyebben hatol­hasson. így téli időben végzendő a fákkoroná- inak kimetszése, kitisztítása. A korona bel­sejéből minden, továbbá az egymást keresz­tező és az egymást dörzsölő ágak mind el- távolitandók ugyannyira, hogy a korona bel­sejébe világosság és levegő akadálytalanul behatolhasson; mert azon gyümölcsök, me­lyek a korona belsejében nőnek, sohasem lesznek Ízletesek, nem fejlődnek szépen ki és a korona külsőbb részeiben levő gyümöl­csöktől sok tápanyagot vonnak el. A koronának kimetszése (kitisztítása) fiatalabb fáknál minden második, idősebb fáknál azonban minden negyedik évben kel­lene történnie. A korona kimetszése után a törzs és vastagabb ágak mohától és a régi felpatto­gott holt héjtól, héjkaparó-vas és aczélsod- rony-keféve) vagy más kemény ércznemü eszközzel megiisztitandók. Színház.

Next

/
Thumbnails
Contents