Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-12-09 / 50. szám
4 HETI SZEMLE4 I50ik szám.) jezte be; a magnézium fénynél úgy tűnt fel e csoport, mint egy darab leszakított csillagos égbolt, vagy keleti tündérmese, kiemelendő a Fáraó szép leánya (Irsik M.), ki kedves alakításával, csinos termetével híven töltötte be a Dore G. kopéből reá jutott szerepet, kedves volt a kis Papp Leo is, ki mint kisded Mózes, korához s általánosan ismert élénk természetéhez képest bámulatos komolysággal fogadta a mamák elismerő tapsait. — Az összes élőképekben meglepő volt a csíny, szinhatás, ügyes beosztás, melyek mind a e színek mesterét Jenser Mihályt s Cs. Tattay Irént, mint rendezőket dicsérik. A szemek nem győztek betelni a képek szemlélésével, csehül állottak a rövidlátók, volt dolga a manoklinak, jobban járt a binokli, de legjobban, ki ép egészséges két szemmel dicsekedhetett. — Hiányos le ne e tudósítás, ha nem tennénk említést Láng Margit szép zongora játékáról, mely mint kíséret is elismerésre méltó volt s fokozta a darabok hatását. Helyesen játszott Kemény Giziké is. Sajnosán kellett azonban nélkülöznünk Haller Jenő játékát, ki egy gyászesetből kifolyólag nem vehetett részt a hangversenyen. Hogy mily benyomást keltett a hangverseny, elég két szem- és fültanu nyilatkozatára hivatkoznom : Egy szellemes, nagy műveltségű hölgy ezirányu kérdésemre azt felelte: „Képtelen vagyok.... megfelelő elismerő szavakat találni....; egy előkelő politikus pedig: „Ilyen klasszikus program- mot még nem élveztünk Károlyban!“ — Jellemző nyilatkozatok, szép dicséretek a magában is sikereket elért keresztény szellemű estély lefolyásáról. A műsor minden egyes pontja lejátszódott. Még az ünnepi hangulat hatása alatt önkónytelenül feltesszük a kérdést: kinek köszönhetjük a mai élvezetes estét ? felelem: Az Oltáregyesületnek; annak az Oltáregyesületnek, mely ily lelkes, buzgó tagokat képes zászlója alá toborozni. Büszke lehet az Oltáregyesület védőasszonyára, ki előkelő magas állásából leereszkedve mint egyszerű alázatos társulati tag kiveszi részét nemcsak az ájtatossági gyakorlatokból, hanem munkából is, midőn a templom diszitóse azt kívánja, midőn a jótékonyság, vagy bármely nemes czól érdekébeu valamit tehet; — büszke lehet az Oltáregyeaület elnöknőjére, ki bár alapitója a társulatnak, nem tolja magát előtérbe ; ki kedves megnyerő s szelíd modorával toboroz tagokat és gyakorolja az igazi kharitativ cselekedeteket; sok szegény gyermek gondol hálásan reá, kiket ruhával- étellel lát el; — büszke lehet az Oltáregyesület alelnöknőjére, ki fáradhatlan a társulati ügyek intézésében, búzdit, tanácsol, lelkesít, de tgyultal maga is kiveszi részét a dologból úgy a templomban, mint a munkaórák alatt; — büszke lebet végűi az Oltáregyesület ft. igazgatójára, kinek szerénységét s alázatosságát csak minden szépért, nemesért buzgó lelkesedése múlja felül s kinek mélyen vallásos lelke, magas műveltsége, kiváló szónoki képessége, a Bold. Szűz iránt iro- dalmilag is megnyilatkozott, áhítata a legjobb biztosítéka az Oltáregyesület helyes irányban folyó lelki vezetésének ; üdvös hatása már is mutatkozik abban, hogy mind többen vesznek részt a társulat ájtatosságain. A nagykárolyi Oltáregyesület mai hangversenyének fölös jövedelmét egy díszes egyleti zászló beszerzésére szánta ; a jól sikerült estély szép bevétele, a felülfizetósek lehetővé teszik elismerésre méltó óhaja megvalósulását. Ha majd lobogni fog az a zászló fönnen, díszesen, szabadon, ne tekintsék azt a társulat végczéljának, mintha csak annak megszerzéséért kellett volna annyit fáradniok s most már felhagyhatnak a további iparkodással, hanem nézzék intőeszköznek, melyre ha föltekintenek, újabb buzdítást olvassanak le róla az Oltáriszentségben 'elrejtett örök szeretet s Jóság imádására ! Lápmenti. H I R E K. Főtisztek változása. Ő felsége a király f. év nov. 29-ón kelt legfelsőbb rendeletével szentmihályi Clair Gyula altábornagyot saját kérelmére nyugállományba helyezte. — Lem Győző ezredest, a helybeli 12. honvéd gyalog ezred parancsnokát a szegedi 45. honvéd gyalog dandár parancsnokság vezetésével bizta meg. Helyébe a 12. ezred parancsnokává Csanády Frigyes ezredest a honvédelmi minisztérium állományából nevezte ki. Lenz ezredes a szatmári társadalomban kiváló helyet foglal el, kinek működése a polgárság körében is a legnagyobb elismeréssel találkozott, épen azért veszteségszámba megy távozása s noha előléptetésének örvend, nem szívesen vesz tőle búcsút Szatmár város közönsége. Tegnap mondott Isten hozzádot a tisztikarnak, mely alkalommal rendkívül meleg óvácziókban részesítették. Általános tisztujitás. Néha egyetlenegy állásnak a betöltése is felkavarja a szenvedélyeket, van lótás-futás a bizottsági tagokhoz, hogy ki-ki a maga jelöltjét juttassa diadalra, most az általános tisztujitás, midőn 6 évre töltik be az állásokat, egész csendben, úgyszólván minden mozgalom nélkül fog lefolyni. A pályázati határidő már a múlt szombaton lejárt, a választás a legközelebbi közgyűlésen, e hó 14-én lesz. Egyedül Bartha Kálmánnak nkadt ellenjelöltje, még pedig kettő is: Mika Ottokár kir. al- járásbiró Sepsi-Szent-Györgyről és Tamássy Lajos zirczi lakos. Ha küzdelem lesz is, a győzelem Bartha Kálmán részére biztosítva van. A többi állásokra csak az illető hivatalban levő egyének pályáztak. A polgár- mesterségre Pap Géza, a főjegyzőségre Kőrös- mezey Antal, az árvaszéki ülnöksógre Békéssy Géza, a közigazgatási tanácsosságra Raáb Sándor, a főügyészi állásra dr. Vajay Károly, a községi bíróságra Árokháti Vilmos, a tanács- jegyzősógre Ferencz Ágoston, az I. aljegy- zőségre Pap Zoltán, a II. aljegyzőségre Demkö Sándor, a pénztárnokságra Kertészffy Gábor, az ellenőri állásra Ferenczy János, a közgyátnságra dr. Lénárd István. Kacsa. Egyik helyi lap azzal a szén zácziós hírrel állott elő a minap, hogy a főispánunk, gróf Hugonnai Béla megválik állásától, sőt már az utódról is gondoskodott Nagy László alispán személyében. Ez a hir teljesen légből kapott, úgy nevezik : kacsa. Napről-napra száz meg ezer lát ityeD napvilágot nemcsak a zsurnalisztikában, hanem a közéletben is. Az ad hoc esetre hivatkozva látván a tömeges főispáni felmentéseket, valaki kifejezhette véleményét például ilyen formában : hátha a miénket is ez a sors éri, mire ez a találós mese a tizedik emberhez jutott, már a „valószinüsóg“ köntösébe lett bujtatva, a huszadik pasasnál már mint „tény“ jelenik meg, sőt az aggodalmasabbak az utódról is kezdenek gondoskodni, s mire a nagy karriért tett pletyka visszakerült az eredeti forráshoz, ez maga sem tudja tájékozni magát, hogy hát tulajdonkópen az ő zsenge csemetéjével van dolga, mely hihetetlen gyorsasággal ilyen nagygyá nőtte ki magát. S mikor veszi, nagy applauzussal üt tenyerébe : ugye — megmondtam ! . . . Csakis ilyen lehet a szatmári főispán változásról szóló mese, mert igazság benne egy betű sincsen. A beregi főispán. Említettük lapunk múlt számában, hogy dr. Hagara Viktor, be- regvármegye főispánja lemondott állásáról. Tisza gróf id. Lónyay Sándor beregmegyei árvaszéki elnököt kínálta meg a főispánság- gal, aki azonban nem fogadta el, kombiná- , czióban vannak dr. Ferenczy Elek sátoraljaújhelyi anyakönyvi felügyelő és Lónyay Géza, a mezőkaszonyi kerület országgyűlési képviselője. A zárda tegnapi ünnepének jelentőségéről mai számunk más helyén számolunk be, itt csak azt jelentjük, hogy az ünnep csendességben, de annál bensőségesebben folyt le a zárda templomában. A sz. Ambrus éneke visszhangzott lelkűnkben, „hogy megzenghessük dicsőséged, Isten hűségűnk im korább kél, mint a nap,“ mikor reggeli fél 6 órakor Binder András dr. tb. kanonok az oltárhoz lépett, hogy sz. misét mondjon; ő előtte újította meg evangélium után fogadalmát, a jubiláns Cunegundis nővér. Bátor, hangos szava, a miséző kanonok urnák szívig ható beszéde, a legteljesebb meghatottságig fokozta mindazoknak örömét, akik a nevezett ünnepeu jelen voltak. Úgy éreztük e rövid pillanatokban, a tiszta örömök és hálaadás perczeiben, hogy most miden imádság, könycsepp, tiszta óhajtás a jó sr. Cunegundis számára esd az Urnái még hosszú évekre boldog, békés megelégedést és örömöket. Úgy legyen ! Hirtelen halál. A múlt nap Schlauch Lajos máramarosszigeti mérnököt, dr. Schlauch Lőrincz volt nagyváradi bíboros püspök uno- kaöcscsót épen ebéd közben szivszélhüdés érte és azonnal meghalt. A katasztrófát közvetlen környezete sem sejtette, mert teljesen jó egészségben volt. Felavatási ünnepély. Szép ünnepély folyt le tegnap délután 5 órakor a Józustár- sasági atyák konviktusában. Ekkor vették fel az ifjúság Mária-kongregácziójába az újonnan belépett tagokat, kik lélekemelő szertartások között tették le a fogadalmat, hogy Máriának hü gyermekei lesznek. A szertartást Bagossy Bertalan főgimnáziumi tanár végezte, ki élénken körvonalazta a kongregá- czió czélját s azon kötelmeket, melyek az uj harczosokra várakoznak. A felavatottak névsora a következő : Szilvássy Miklós VII. oszt. tanuló, Czauner János és Vári Emil V. oszt., Czumbil István és Müller Ferencz IV. oszt., erdődi Bakács János, Czumbil Lajos, Dán Antal, Déri Pál, Emi Ferencz, Heringer Mihály, Láng Ferencz és Szaplonczay Pál III. oszt. tanulók. Hivatalvizsgálat. Hugonnai Béla gróf, főispán a múlt csütörtökön városunkban időzött, mely alkalommal a szolgabirói hivatal ügyvitelét és pénzkezelését vizsgálta meg. Mindent a legszebb rendben talált. A főpásztor a szegényekért. A püspök ur Őnagyméltósága minden évben jótékonyságának különös jeleivel halmazta el a szegényeket, az év folyamán többször is jelentékeny segélyt osztatván ki közöttük. Főleg karácsonykor szokta őket jótékonyságának áldásaiban részesíteni, tudva azt, hogy a kietlen téli idő leginkább megviseli a szegényeket, s ez évszakban kétszeresen rá vannak szorulva a könyörületes szivek ala mizsnájára. Az idén nagyobb mérvben óhajtván segíteni, elhatározta, hogy deczember 1-ig tiz korona értéken alul zálogházba tett ruhanemüeket kiváltja és visszaadja tulajdonosaiknak. Akik e jótéteményben részesülni akarnak, jelentkezzenek Tankóczy Gyula főkapitánynál. Gyászhir. Egy sok szenvedést kiállott férfiú végórája következett el pénteken a reggeli órákban. Qünthner Kálmán halmii nyugalmazott aljárásbiró költözött el az élők sorából. Még csak 38 éves volt most és már évek óta .élő halott, valóságos jótétemény volt úgy reá, mint özvegy édes anyjára, hogy