Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-10-21 / 43. szám

5

E___ I SZEMLE“ (43 ik szám.)

szgénységgel semben, de ezzel is sok sebet bekötöztünk, sok kőnyet letöröltünk. — Vannak számosán városunkban munkaképtelen, elaggott, tehetetlen özvegy nők, a kik az emberbaráti könyörületből élnek, vannak a kik valaha jobb napokat láttak, talán jólétben éltek, s most nyomorognak, de a kik inkább szenvednek félrehuzodva szemérmesen, mint hivalkodjanak szerencsétlen sorsukkal s mutogassák a sorsütötte sebeket. Ezeket csak mi látjuk, mi keressük föl. Egyesületünk arra hivatott tagjai mennek el az ilyenekhez, hogy vigasztalják, fölemeljék őket, némi segedelmetnyujtsanak nekik szükségükben. — Árvaházunkban állandóan tiz leányárvát gondozunk, látunk el minden szükségletekkel. Többet gondozni nem tudunk, hiányzik az anyagi erőnk. Ez évben, hogy kiadásainkat fedezhessük, félretett tőkénkhöz .kellett nyúlnunk. )De nem utasíthattuk el szegényeinket, árváinkat, kiknek mi vagyunk gyámolitójuk. Mostan azért, midőn választmányi tagjaink kiindulnak, hogy utczánkint adományokat gyűjtsenek egyletünk részére, tisztelettel és bizalommal fordulunk városunk áldozatkész közönségéhez, kérve kérjük a nemes szivü jól tevőket, jöjjenek segítségünkre a szent és nemes munkában, melyet végezünk. Hozza meg kiki a maga áldozatát a szegények és árvák oltárára! Isten áldása legyen a jószivü adakozókon ! Szatmár, 1903. október 12. Az elnökség.

Wolkenberg Alajos dr., theol. tanár nak „Nagyböjti Szentbeszédek“ czimü könyvét a főtisztelendő papságnak ismételten szives figyelmébe ajánljuk. Kapható a szerzőnél 1 korona 50 fillérért vagy e. ss.

Tolvaj cselédleány. Tóth Piroska Nemes Viktor pusztadaróc2i földbirtokosnál volt szolgálatban. A konyhaművészet mellett azonban rendkívül lelkesült az értéktárgyakért, melyek ha keze ügyében kerültek- menten elvándoroltak az asztalról vagy ennek fiókjából. Egy szép tavaszi verőfényes napon a gazda azon vette észre magát, hogy lába kelt az aranyórájának és a legszorgosabb kutatás daczára sem akart előkerülni. Tóth Piroskát is faggatták mindenképen, sőt a csendőrök is beleártották magokat a dologba, még sem lett az inkvizicziónak semmi foganatja. Ez még nagyobb bátorságot adott, a házi tolvajnak, s alig néhány nap elteltével egy drága arany gyűrűt csent el a gazdája asztaláról. Most azonban a gyanú már egyenesen ő ellene irányult, a csendőrök nem is hagytak neki bókét, mig be nem vallotta a lopásokat. A múlt nap ítélt bűnügyében a kir. törvényszék, mely a tolvaj .cselédet egy havi börtönnel sújtotta.

Meglinchelt szarka. Mesébe illő rémes gyilkosság történt a minap városunkban, mely eleven példája annak, hogy nemcsak a gonosz emberek törnek egymás élete és vagyona ellen, hogy a kenyeret kivegyék annak a szájából, aki utjokban áll, hanem ez a sárga irigység divatozik az állatvilágban is. A papnevelő-intézetben igen sok a táplált varjuknak a száma, olyan dédelgetett kedvenczek, melyeket pelyhesedő korukban hozlak el a puha fészekből, naponkint pompás morzsalókokkal táplálnak, igyaztán a rikácsoló atyafiak igen kedélyesen töltik napjaikat és megszeretik az otthont, melyben lukullusi mególhetésöket biztosítva látják. A varjak közt ez idén lakója lett a vendéglátó kertnek egy csörgedező szarka, melyre mór kezdettől fogva kaján szemekkel néztek az őslakók, pedig ez is olyan körülmények között került oda, mint valamennyiök. Hétrőlhétre vígan ugrált a házak között, csörge- dezésóvel és farkával jelezvén az érkező vendéget, ki néha napján csakugyan be is köszöntött. Ennél a jósló tehetségnél fogva, vagy mi más okon, elég az hozzá, kezdték a varjak tapasztalni, hogy a szarka sokkal kedvesebb pasasór náloknál, ami előbb méltó felháborodást, később valóságos ellenszenvet ébresztett nálok, végre időhaladtával ördögi gyülölsóggó fajult. Történt a minap, hogy a szarka az ő szokásos módja szerint bejelentette a ház egy kedves vendégének érkezését, ki egy szívesen látott nagybányai tanár személyében csakugyan megjött. Erre aztán dupla adag járt ki neki a napi koilá- czióból. A varjak vérben forgó szemekkel nézték ezt a visszás helyzetet, mely az ő exisztenczájokat teszi koczkára. Nyomban tanácsot ültek és gonosz tervet szőttek ellene, amit azonnal végre is hajtottak, amint észrevették, hogy nincs emberi lény a kert közelében. A szó teljes értelmében darabokra tépték a szegény szarkát. Az egész ház szomorúan értesült a rettentő gyilkosságról. Egy természetbúvárnak megfelelő anyag az elmélkedésre.

Veszett kutya,. Városunkban a múlt csütörtökön egy veszett kutya garázdálkodott, möJy egy katonát és egy leányt megmart. Valószínű, hogy a kutyák közt is osztog .tta mérges harapásait, mi a főkapitányt arra indította, hogy az ebekre 40 napi zárlatot rendelt el. Ez idő alatt szájkosár nélkül sem az utczákon, sem a köztereken megjelenniük nem szabad, mert a gyepmester utasítva van, hogy a kóbor kutyákon kórlelhetlen szigorral hajtsa végre a halálos Ítéletet. JA két megmart egyént Budapestre szállították a Pászteur-intézetbe.

Óvodai záróünnepély. F. hó 18-án tartatott meg Mezőteremen az óvodai záróvizsgálat. Megható dolog volt látni a szent István királyunk képével ékeskedő, virágokkal s lobogókkal csinosan feldíszített óvoda- helyiségben a so izgatottságtól kipirult kedves gyermekarczot; hallani a tiszta magyaros kiejtéssel elszavalt ügyes versikéket,

— a gyermekhang üde csengésével eldalolt kedves énekeket. Főleg a nagyon szépen előadott hiitani társalgás alatt nem egy szülőnek szeméből csalt ki édes örömkönyüket a meghatottság, -- midőn hallotta, hogy sz. vallásunk mindennapi imái, legfőbb hitigazságai gyermekének ajkirólj mily kedvesen csengenek. A minden részben igen sikerült ünnepély után Cziereizer Alajos plébános a jelenlevő megilletődött szülők nevében meleg szavakkal mondott köszönetét Papp Gizella

k. a. óvónőnek fáradhatatlan kitartásáért s teljes elismerését fejezte ki az ernyedetlen, odaadó buzgalommal elért szép siker fölött,

— Isten bőséges áldását kérte jutalmul nemes fáradozásáért, melyet saját körében a magyarosítás szent ügyében kifejtett, —■ oly meglepő sikerrel oktatva a német ajkú gyermekeket édes magyar nyelvünkre.

Ellopott pénztárosa. Kovács István lázári születésű csavargó a múlt szerdán beállított Franki Mihály terménykereskedő irodájába, ahol egyik-másik falusi gazda után tudakozódott. Sokan voltak a kereskedőnél, aki nagyon el lévén foglalva, nem sokat törődött a jövevónynyel, sőt pénztárczájáról is megfeledkezett, mely ott hevert az Íróasztalán. A szemfüles tolvajnak a tárcza egy pillanat alatt a zsebében, ő pedig a másik pillanatban az utczán volt és nyomtalanul tűnt el az emberek között. Franki ijjedve vette észre, hogy a tárczaja, melyben 1700

korona értékű váltó és 110 korona készpénz volt elhelyezve, menthetetlenül elveszett. Kiforgatta minden zsebét, felkutatta az egész szobát, de a tárcza csak nem került elő. A rendőrségre futott, mely a gyanús ember személyleirása után megindította a hajszát, melyet alig egy pár óra lefolyása alatt meglepő eredmény koronázott. Az ügyes tolvaj kézre került az említett Kovács István személyében, kinél a pénz kevés híjával meg volt. Rövid utón bevallotta, hogy ő lopta el a tárczát, melyet a városháza udvarán dobott el egy félreeső helyen. Itt meg is találták. A rendőrség a tolvajt átadta a kir. ügyészségnek.

A szerető boszuja. Bakos Sándor kőmüveslegény gyöngéd vonzalmat érzett Lázin Eszter cselédleány iránt, akit sokáig hitegetett, sőt egy szép napon esküvel Ígérte, hogy nőül fogja venui. A leány tulboldog- nak érezte magát s már mint mennyasszony mutatkozott be ismerősei között. Nemsokára azonban szörnyű csalódás érte, mert Bakos lassankint kezdett elmaradozni a háztól, egyszer aztán, hiába várakozott reá, nem tért többé vissza. Lázin Eszter ekkor azt a szomorú hirt vette, hogy Bakos Sándort elhódította egy másik leány, neki nincs is kilátása, hogy többé visszaszerezze. Felkereste a hütelent, emlékeztette esküjére, ez azonban hajthatatlan maradt. A leány távozáskor keserűségében megfenyegette, hogy kegyetlen bosszút fog állani. Tettét a múlt szerdán este végre is hajtotta. Megleste Bakos Sándort s egy vitriollal telt üveg tartalmát arczába öntötte. Borzasztó sikoltás követte e rettentő fájdalmat, mire a közeli házakból kifutottak az emberek, a mentők is gyorsan segítségére siettek. Most a közkórházban fekszik súlyos sebeivel, támadója pedig megszökött, nem is tért vissza többé lakására. A rendőrség szorgosan kutatja hollétét.

A czigányok garázdálkodnak. A kóbor czigányokban annyira nagyra növekedett a vakmerőség, hogy uton-utfólen veszélyeztetik a békés polgárok életét és vagyonát. Rablásoktól, betörésektől, utonállástól sem riadnak vissza már. Rendszerint tömegesen járnak, fel vannak szerelve revolverekkel, melyeknek gyilkos csöveit nem egyszer irányítják a megtámadott védekező emberek ellen. Csak a napokban adtunk hirt arról, hogy a sárközi vásárról haza térő utasokat támadták meg az országúton, most Halmiban garázdálkodtak. Egy éjjel több betörést követtek el, s a szerzett zsákmánynyal megugrottak. .A csendőrség azonban hamarosan kézrekeritette őket, s beszolgáltatta rendeltetésűk helyére.

Hamis aranyak. Annyi hamis ötkoronás forog közkézen, hogy az ember szinte fél már ezektől a pénzdaraboktól. Most meg az aranypénzeket is kezdik már hamisítani, a mit pedig uem könnyű dolognak mondanak a szakértők. A fémek királya igen kiismerszik pénzformájában a hamisítványok közül, azért nagyon nehéz utánozni. A szóban forgó hamis tizkoronások azonban valósággal művészettel vannak készítve s igen nehezen különböztethetők meg a valódiaktól. Szakasztott olyan a veretök, a figurácziójuk, sőt még a csengésük is, a színük pedig az a szép mosolygó sárga, a mely legjobban jellemzi az aranyat. Ez azonban csak igen vékony futtatás, a mely gyönge dörzsölésre lekopik s igazi értéktelenségben mutatja az alatta rejtőző hitvány öntvényt. Mivel azonban az ember nem igen dörzsölgeti a kézbe kapott aranyat, hanem