Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-09-16 / 38. szám
POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. ELŐFIZETÉSI ARAK: Egy évre — -— — — — — 6 korona — fillér Félévre — — — — — — — 3 „ — Negyedévre — — — — — 1 „ 50 „ Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 4 korona. Eryes szára ára 20 fillér. Felelős szerkesztő BÁTHORY ENDRE. A lap kiadója: A „PÁZMÁNY SAJTÓ“ / A szerkesztőséget ős kiadóhivatalt -jillető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a’ Pázmány- ezimőro küldendők, (Iskoiaköz 3. sz.) '* f". ''fiiräWfsek jutányos árban vétetnek fel. / -Ns <|yllttér sora 40 fillér. A láp megjelenik minden szerdán. Böstörködések. Siirii sötét éjszaka borítja a politikai láthatárt. Sötét és fertelmes. Csak helylyel-közzel czikázik át rajta egy-egy villámlás, mely bevilágít a böstörködők szennyes lomtárába, ahonnan nap-nap mellett liferálják a hazafiság köntösébe pályázott bombákat. Ma sincsen ott arról szó, miként elégittessenek ki a nemzet jogos kívánságai, hanem az egyik a hálót szövi, a másik a fegyvereket gyártja, a harmadik meg pláne egyenesen aknát ás, — de az a háló, a fegyver, az akna korántsem az ellenség meg- ejtésére, hanem mind kipuczolására csinálódik a nemzeti akaratnak. Ilyen körülmények között aligha lehet reménye a nemzeti nyelvnek, a nemzeti szellemnek nagyobb megrázkódtatások nélkül megtartani bevonulását a magyar hadseregbe. Csürik-csavarják a XII. törvény- czikk betűit, olyan értelmet akarván belemagyarázni, aminőt annak 67- ben sem a törvényhozás, sem a korona nem adott. A felségjog mellett a zérus fokra törekszenek lehűteni a nemzeti jogokat. Erős ma- chináczió fejlődik ki a szabadelvű párt reorganizálása mellett a régi alapon. Szeretnék összehozni ismét azt a fejbólintó többséget, mely a miniszterelnöknek egy szempillantására teljes meghunnyászkodással hull térdeire, s tartja oda a nemzet nyakát az osztrák sakterkés alá. Ezeket azonban ma már mind a múlt idők merő reminiszczenczi- áinak lehet tekinteni, -— olyan ideák, melyeken keresztül száguldott az idők szelleme, megvalósításuk a lehetetlenséggel határos. Sokkal erősebb a nemzeti öntudat, sokkal hatalmasabb a magyar őserő érverése, mintsem gyarló epigonok képesek lennének gátat vetni azon hullámoknak, melyek az állami élet teljes kiépítése felé ellenállhatatlanul ragadják a nemzet Sajkáját. Erősen foglalkoznak azzal az eszmével, hogy módot találjanak a képviselőház feloszlatására és uj választásokat rendeljenek el. Úgy eszelték ki, hogy a szabadelvű pártot a debreczeni határozat alapján kül- denék bele a küzdelembe, de mindenütt olyan jelölteket állítanának fel, akik feltétlen hívei a kormánynak. Mikor aztán ezzel a programmal győzelmet arattak az egész vonalon, s bekerül az óriási többség a képviselőházba, fittyet hánynak programmnak, választónak egyaránt és szavaznak rendületlenül, amint felülről diktálják. Nem első kísérlet ez a lelketlen szabadelvüség részéről, ugyanezt a csúnya játékot játszották el akkor, midőn az önálló vámterületnek törték ki a nyakát. Csakhogy a magyar ember is tanult akkor a maga kárán. Megtanulta, hogy névtelen hősökre, ismeretlen vagy épen kétes értékű pasasokra úgy kell adnia szavazatát, hogy azzal a bizalommal, melyet reá ruháztak, akkor él vissza, amikor neki tetszik. Megtanulta, hogy a szép frázisok csak maszlag, melyeket kijátszására eszeltek ki. Karaktert fog keresni a polgárság, karaktert, kiben feltétlen bizalma lehet, aki az eskü erejével bírónak tekinti azt az adott szót, mely ajkairól választóközönsége előtt elhangzott. Ne higyje senki, hogy vakon fog leszavazni arra a jelöltre, TÁBGZA. Nagy-Kata. Az idén Nagy-Kátán kedves szüleim körében nyaraltam ; a főváros zajától távol e nyugodt, csendes helyen igen jól éreztem magamat. Mivel e vidék kezdett érdekelni, amennyiben történelmi emlék is fűződik hozzá, elhatároztam, hogy itt időzósem emlékéül, egyszersmind ismeretközlésül szerény tehetségem szerint megkísérlem leírni az itteni népviselet és e vidék nevezetessége felől szerzett tapasztalatimat. Nagy-Káta mezőváros Pest megyében, Budapesthez két órai távolságra van rendes személyvonattal, mig gyorsvonattal egy órai távolság. Megérkezéskor mindjárt feltűnik az állomással szemben „Hungária szőllőtelep.'1 Gyönyörű hely, érdemes a megtekintésre. Elől park széles sétautaival és szép szökő- tut medenczóvel, virágok és gyümölcsfákkal körítve. Dísznövények között van a nyaraló pavilion, előtte jobbról egy tó, közepén kis szigettel, mely érdekessé teszi. Beljebb uszoda fürdővel, — a tulajdonos használatára. A park mentében láthatók ama pavillonok, melyek az 1896 iki országos kiállításon Budapesten a kiállítás díszét emelték ; végül beláthatlan messzeségben a szőllőtelep. Egy pavilion homlokzatán díszes betűkkel van följegyezve; „Csemege szol 1 ő kivitel.“ Ugyancsak a szőllők között vannak a viharágyuk is elhelyezve, melyekkel a vészes felhőket űzik szét. Az állomástól jobbra Artézi fürdő van, mely egy társulat tulajdona ; balra pedig a Vasut-mcza. Ez a legfőbb és legszebb ut- czája Nagy-Káténak. Az országút mentén két oldalt szép sétaút vezet a város belsejébe árnyas fasorok között. A Vasut-utcza többnyire nyaraló és csinos úri lakokból áll, az utczáról is látható, a szemet gyönyörködtető rendezett kertekkel. Az in tel 1 igen tia nagyobb része itt lakik. Beljebb majdnem a város kellő közepén van a Kossuth Lajos-tér szép négyszög területen. Képzeletemben e helyet remek széppé lehetne átalakítani, ami bizonnyára pár óv múlva a kor haladtával be is következik. E tér közepén van a róm. kath. templom, mely egyetlen temploma Nagy-Kátának, amennyiben 9000 lakos közül alig pár száz | a más felekezetű. E templom körül terülnek el balról a parochta, e mellett a róm. kath. iskolák egyike csinos tornyával. A templom előtti téren a Szentháromság szobra diszlik körülkerítve ; közvetlenül melette a Bold. Szűz Mária szobra, karján a kis Józuskával s a templomajtó előtt szép kőfeszület. Ugyan-e téren feltűnik egy magas emlék kőoszlop, melyet a kegyelet emelt a Nagy- Kátán 1849. évben elesett honvédek emlékének, aranyozott belükkel bevésve négy oldalán eme föliratok olvashatók : I. „Egy fényes lapot örökit ez oszlop a magyar szabadságharcz történetéből. Némán bár, de ékes szónál ékesebben hirdeti a tápió-bicskei csatában 1849.. április 4-én elesett hős honvédek dicsőségét.“ II. „Meghaltatok, de halhatatlanokká lettetek. Véretekkel áztattátok e haza szent földét, De véretekből a szabadság fája kelt ki s tört magasra.“ III. „Nagy-Káta és vidékének hazafias kegyelete a szabadság bajnokai iránt.“ FERENCZ JÓZSEF KESERÜVIZ az egyedül elismert kellemes izü természetes hashajtószer.
