Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-09-09 / 37. szám
4 „HETI S Z E M L E" (37 ik szám.) Mi subscribált kurucz ivadékok pedig fogadjuk az éld Istenre, ki Atya, Fiú és Szent-Lólek egy bizony örök Isten, hogy a nagyságos és fenséges fejedelem, felsővadászi Rákóczi Ferencz Eő Kegyelmessége apotheo- sisára szentelt ezen ünnepünkön tánczbóli tudásunkat igaz hűséggel gyakoroljuk és a Terpsichore istennőnek való áldozás végett megjelenendő úrasszonyok és azok kisasszonyai mellett verejtékünk hullásával is igaz hivséggel kitartunk, őket híven szolgáljuk és semmi olyat nem cselekszünk, hogy akár titokban, akár nyilván a tánczosok hiánya miatt ellenük panasz tétessék: szent fogadalmunk lévén, hogy eme kurucz bál emlékét még a késő unokák előtt is emlékezetessé tegyük. A belépő dijat személyenként 4 korona értékre devalvált „Libertásában kérjük leróni. A tisztajövedelmet a tiszabecsi harcz- mezőn emelt emlékmű alapja javára fordítjuk és a hazafias czélra való tekintettel a Négy Libertáson felül adandó summákat köszönettel fogadjuk és az újságok utján szivbéli űrömmel publikáljuk. Figyelmeztetésül pedig adjuk tudtára mindeneknek, az kiket illet, hogy mindazok, kik jelen meghivó levelünkre ezen ünnepségünkön meg nem jelenhetnek, azonban ezen kiáltványunkra a hadi sarczot leróni hajlandóknak mutatkoznak, azok a meghivó levél megváltására szánt adományaikat küldjék a mi hadi adószedőnkhöz Ferencz Ágoston uramhoz Szatmárnémetibe a városházára. Gondoskodtunk róla, hogy ezen ünnepségünkre táborba szállandó kurucz had, és pedig úgy magok mint hozzátartozóik alkalmas tanyára leljenek és ételben italban is fogyatkozás ne légyen. Mindezeknek utána pedig reprezentáljuk hivséges szolgálatainkat a nagyérdemű közönség szives jóindulatéba, annak a kimondásával, hogy hangversenyünk részletes műsorát későbben publikáljuk, előre is biztosítván mindeneket, hogy azt hivséges kurucz szellemben allitandjuk egybe és a közreműködők elsőrangú művészi erők leendenek. Mi fáradságot és áldozatot nem kiméivé, bizalommal fordulunk a kurucz népekhez, s kérve kérjük őket, hogy ha mi megbízunk Újra előszedtük nótáinkat, minden nóta után a házigazda gyújtott egy szál gyufát, mi az alatt tele töltöttük poharainkat, újra és újra koczintottunk a sötétben, ha ki ürült az üveg, házi gazdánk telehozta sötétben, a Peti és Zsiga pedig húzták sötétben. A kaszás csillag is már végig kaszálta az ég sürü csillagos rétjét, a sötétben. — Talán már haza is mehetnénk gyerekek — in iitványozza a rend és törvény embere, a nótárius ur — mert én attól tartok, hogy majd berúgunk a sötétben s szó éri otthon a ház elejét a sötétben. — He yes — mondja a kasznár ur — de akkor még előbb megigyuk a „szent János áldását“ mialatt egyszerre lobbanik gyufája. Egy perezre néma csend — mialatt kiki tapogatja poharát, hogy merre van, — de ugyan e perezben egy erős csók hangja üti meg a füleinket. Onkénytelenül gyorsan a hang után szimatoltunk s ime látjuk ám, hogy a Nacza és a kasznár ur Miska kocsisa mint valami szerelmes pókok vannak beilleszkedve a szoba egyik sarkába sötétben, a Miska kocsis pedig édesen, átölölve tartja a jóltáplált Nacza karcsú derekát, a sötétben. Eö Kegyelmükben, ők is bízzanak meg mi bennünk, hogy a mit Ígérünk, azt igaz lélekkel megtartjuk és másokkal is megtart- tatjuk. Ha pediglen valakihez eme meghivó levelünk tévedésből el nem jutna, de ahoz jussot formálna, úgy eme meghivó levelünk megküldése iránti instáncziájával forduljon a mi udvari háznagyunkhoz Oalgóczy Árpád uramhoz Nagykárolyba a vármegyeházára. A hangversenyt este 7 órakor kezdjük és a bállal folytatjuk addig, a mig a jó kedv tart. Fel tehát a tiszabecsi harezmezőre 1 A Rákóczi szelleme éljen és lakozzék bennünk ! Datum in Oppido Nostro Nagykároly et in Communitate Nostra Nagy-Szőllős et in Civitate libera regia Nostra Szatmárnémeti die 26 Augusti, Anno Domini 1903. RENDEZŐ BIZOTTSÁG: Dr. Fechtel János, ügyvezető elnök. Uj.Péchy László, Id.Lator István, Jeney Sándor elnökök. DomahidyPÁ], Fogarassy Miklós, Bossin József, Jékey István, Szentpály Miklós, Helmeczy Pál. Dr. Vetzák Ede, Újhelyi Vitkay Sándor, Vere'czy Ernő, alelnökök. Dr. Lénárd István, Ferencz Ágoston jegyző. pénztáros. Buttykay Menyhért, Oalgóczy Árpád, ellenőr. háznagy. Kérelem aközönséghez. Ismeretes a közönség előtt, hogy egy nagy ünnepséggel járó közebéd rendezése mily óriási nehézségekkel van egybekötve legfőképen a miatt, hogy a közönség nagy része rendesen nem jelentkezik idejében a közebédre, a minek a természetes következménye aztán, hogy a rendezőség és a vendéglős nem lévén tájékozva a közebéden részt vevők számáról, és a közönség legnagyobb része csak is az utolsó napon jelentkezvén, rendesen panaszok merülnek fel a miatt, hogy a vendégek nem részesülnek kellő ellátásban. Nehogy tehát a tiszabecsi harezmezőn emelt Rákóczi emlékmű szept— Ejnye a lelketek házát, hát ti mit kerestek idebenn? Bújtok elő most mindjárt onnét a szegletből! — förmed reájuk mérgesen a házi gazdánk. —- Hadd csak barátom, majd előveszem én mindjárt ezeket, — mondja a kasznár ur. — Állj ide Miska elejbem 1 Te is Nacza egy, kettő mert . . . Gondolom oda állottak, azt hiszem Miska félve, Nacza pedig bokáig pirulva. Én ugyan nem láttam, mert sötét volt, hanem igy lehetett. A mulatságosan kezdődő statáriális eljárás elején, dehogy jutott volna eszünkbe újra gyufát gyújtani. — Hát Miska, de igazán beszélj ám, hogyan is kerültél ide ? — Kérdi a kasznár ur. — Hát úgy kérem átosaággal, hogy én eljöttem a nemzetes kasznár uram elébe ide, hogy haza kisérjem. A Naczának meg be kellett mennie a Rubensteinhoz gyertyáért. És könyörgött, hogy kisérjem el, mert fél a sötétben. Én tehát elkisértem és vissza is kisértem a sötétben és most itt vagyok a sötétben. — És te Nacza mit szólsz ehhez ? — Kérem, kérem, nem egészen igy volt. — Hát hogyan volt ? ember hó 20 iki leleplezésével kapcsolatosan rendezendő közebéden egy nagy fejetlenség álljon elő és bekövetkezzék az, hogy a nem jelentkezők egyáltalában ne juthassanak ebédhez, avagy az idejében jelentkezettek jelentkezésükkel szerzett jogaikban károsodjanak, felkérem a közebéden rósztvenni óhajtókat, hogy a vármegyei bizottsági közgyűlés határozata értelmében az iránti bejelentéseiket szeptember hó 14-ig akár hozzám, akái Ugocsa vármegye alispánjához, akárSzatmár Németi szab. kir. város polgármesteróhe okvetlenül tegyék meg, mert a későbbi be jelentések figyelembe vehetők nem lesznel A közebéden való részvételre a hölgj közönséget is felkérjük. Saját érdekében kérem a közönség« hogy jelen kérelmemet figyelmére méltat szíveskedjék, miután ez intézkedéssel ép a óhajtjuk elérni, hogy a közönségnek a le csekélyebb oka se lehessen a panaszra, s ebéd kifogástalansága biztositiassék. Nagykároly, 1903. szeptember 2. NAGY LÁSZLÓ Szatmár várm. alispánj; H I R E K. Személyi hir. ő nagyméltósága a \ pök ur szombaton délelőtt Tankóczy Gj főkapitány, Szabó István püspöki titkár Hámon Róbert szentszéki jegyző kiséreté a Szatmárhegyre utazott, hol ha az idő gedi, huzamosabb ideig fog tartózkodni. ' kóczy főkapitány és Szabó titkár még a; este visszajöttek, csupán Hámon Róbert rad a püspök ur környezetében. Erzsébet királyné. Holnap lesz 5 tendeje, hogy gyilkos kezek kioltották ki nőnk életét. Szomorú emlékezetű ez a minden magyar emberre, szomorú az * hazára. A gyász hangjai szólalnak m templomokban, siratja a nemzet védő r gát. A zárdatemplomban ez alkalomból p istentisztelet lesz. Deák Ferencz emlékezete. Or 17-én lesz a haza bölcse, Deák Ferenc- letósének 100-ik évfordulója. A mozgaJ országban sokkal jelentéktelenebb e'— A Miska találkozott velem i*. ban s ő kért, hogy hadd kisérjen bs ón beleegyeztem. így volt kérem, Íjászén. — És igy a gyertya a kisórgeZ- ben elmaradt? — Igen, mert a közben Rubi'k lefeküdtek. No hát én most csak ann&- dok neked Miska, — mondja ki a>st a kasznár ur, —hogy ezt a leánjo- vább nem bolonditod, hanem Miin- tekkor konvenczióra fogsz menni és*d. — Hallottad ? — Igen is nemzetes kasznár díszen már meg is kértem az atyját az időtájbeli napra. — És oda Ígérte ? — Igenis. — No akkor jól van. — Te pedig Nacza hozzá fonni a Miskához. —- Értetted ? — Igen. Neni(l-
