Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-08-12 / 33. szám

6

HETI SZEMLE (33 ik szám.)

Gyászhir. Részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Unger István, az Osztrák- Magyar Bank szatmárnémetii fiók intézetének főnök-helyettese és neje született Pirkler Margit, valamint gyermekei Ilonka, lrénke és Pistiiket az összes rokonság nevében is fájdalmas szívvel tudatják a forrón szeretett testvérnek, sógornő, illetve nagynénjének Unger Júliának 8 évi hosszas és fájdalmas betegség után életének 35 évében, 1903. augusztus hó 3 ón, Budapesten történt gyászos elkunytát. A kedves halott hült tetemei folyó hó 4-én tétettek örök nyugalomra 1 A lelki üdvéért tartandó engesztelő szent mise- áldozat. Szatmár Németiben folyó évi augusztus hó 25-én reggel 7 órakor fog az apácza zárda templomban bemutattatni. Szatmár- Németi, 1903. augu-ztus hó 5. Béke lengjen drága hamvai felett 1

Isteni tiszteletek sorrendje. Mindaddig, mig a szatmári székesegyház belső megújításának munkálata tart, a róm. kath. hivek a következő helyeken végezhetik áj- tatosságaikat s hallgathatnak sz. misét : 1.) a Cecil-egylet (Széchenyi u. 15. szám alatt) nagytermében hétköznapokon (nyitva reggel 6 órától 8-ig) reggel 7 órakor, vasárnapokon (nyitva egész délelőtt) reggel 7-kor, 9 kor és 11 órakor csöndes mise. 2.) a zárdái templomban (nyitva reggel 7 órától) aug. 16-tól kezdve hétköznapokon fél 8 kor csöndes mise, vasár és ünnepnapokon fél 8 kor plébániai nagy mise és sz. beszéd, 9 órakor káptalani nagy mise és sz. beszéd, d. u. 4 órakor litánia 3 ) a kálvária templomban (nyitva reggel Va 6 órától) csöndes misék minden reggel. 4.) a temetői kápolnában kedd és péntek napokon reggel 8 órakor csöndes mise.

Jutalomdij. A vallás és közoktatás- ügyi miniszter a szatmárnémeti kir. kath. főgymnasiumnál a 1092—93. tanév folyamán tartott játékdélutánok vezetéséért Lehóczky József és Sándor Venczel tanároknak egyen- kint 88 kor., Erdélyi Imre tornatanitónak 264 kor., s Hozás János gör. kath. hitoktatónak a múlt tanévben teljesített hitoktatásért 240 korona jutalomdijat utalványozott.

A Dónát-bucsú. Vasárnap tartatott meg a Szatmárhegyen a Dónát-bucsu, melyre úgy városunkból, mint Erdődről és a közeli falvakból ezeren és ezeren rándult fel a közönség. A hegy valósággal be volt népesedve e kellemes látványt, nyújtott az ide-oda to longó sokaság. A kápolnában mise és pre- dikáczió volt. A mulatni vágyó ifjúság szombaton este tartotta meg tánczmulatságát, melyre a hegyen időzök úgyszólván valamennyien eljöttek s kellemes időtöltésben volt része a megjelent közönségnek. Vasárnap öt helyen volt népmulatság, ami eléggé bizonyítja, hogy jó kedv is, közönség is volt bőven. A kirándulásnak pompás idő kedvezett.

Hymen. Visnyovszky Károly kudsiri vasgyári mérnök jegyet váltott Pap Lóra kisasszonynyal, Pap Gyula kir. állampénztári pénztárnok leányával. — Kölcsey Zsigmond udvari földbirtokos leányát Margitot eljegyezte Somogyi Sándor galgóczi szolgabiró. — Joó József a Szatmár—erdődi h. ó. vasút gépgyárában vasesztergályos eljegyezte Mikó Ilonát, özv. Mikó Lajosné leányát. — Morváig Gyula könyvnyomdatulajdonos, a nagybányai Morvay és Undi könyvnyomtató intézet beltagja hétfőn délután tartotta esküvőjét Nagybányán Karnis Ilonka kisasszonynyal, Kornis Ernő malomtulajdonos leányával. —Szilágyi József debreczeni fodrászüzlet tulajdonos vasárnap tartotta esküvőjét Czégényi Mariskával, Czégényi Elek polgártársunk leányával.

Ajándék a vármegyei múzeumnak.

A tiszabec-i győzelem emlékére állítandó Rákóczi emlékjel kivitelre elfogadott tervezetét Kepes Sándor szinyérváraljai andezit kőgyáros egy tized nagyságban elkészíttetvén, az az augusztus 5-én Szatmáron tartott Rákóczi bizottsági értekezleten általános köz- tetszést i eltett. Keyes Sándor ezen mintát a vármegyei múzeumnak ajándékozta, mely hazafias cselekedetét örömmel adjuk közhírré.

Zászlószentelés Nag'ybocskón. E hó 2-án magasztos ünnepély közepette szenteltetett fel a kincstári szegődött munkások templomi zászlója. E zászló nem mai keletű, még 1820. évben született, mely idő óta most kapott másodszor uj köntöst megyés püspök ur ü nagyméltósága kegyességéből. Az ünnepély, milynek sikeréhez Ormosi Ipoly egyházgondnok fáradhatatlan munkásága nagyban járult, általánosságban a következőleg folyt le: Ormosi Mariska 111. éves végzett képezdei növendék, mint koszorús leány az ünnepély megkezdése előtt a többi koszorús leányok kíséretében a zászlóanya lakásán a következő beszéddel kérte meg a zászlóanyai tisztség betöltésére Kostenszky Béláné, szül : Szaplonczay Margit úrnőt: Nagyságos asszonyom ! Eljöttünk megkérni nagyságos asszonyunkat, hogy a már elvállalt zászlóanyai méltóságot betölteni kegyeskedjék. A zászlót nemsokára felszentelik, hogy Isten dicsőségéhez ezzel is hozzájáruljunk. Ily magasztos eszme szolgálatában álló zászlóanyának lenni nem közönséges, nem mindennapi megtiszteltetés. Nem fogunk ugyan karddal harczolni ama zászló alatt, de kitűzünk egy czélt, t. i. ájtatosan fogunk imádkozni, hogy minél elébb jöjjön el Isten országa. ígérjük, hogy imáinkba zászlóanyánkat is bele fogjuk foglalni, hogy az Isten zászlóanyánkat családja s a társadalom örömére minél tovább éltesse 1 E szép bevezetés után a jóságos zászlóanya csókkal jutalmazta meg a bátor szónokot. Taraczklövések hirdették a nap ünnepélyét. A róm. kath. templom hajója zöld ágakkal feldiszitetten alig vol’ képes befogadni az ünneplő közönséget. Kozma Béla c. kanonok szolgáltatott szent, misét, mely után a kék szinü zászló felavattatott igen szép szónoki beszéd kíséretében, a melyet Kursinszky Zsigmond segódlelkósz mondott e jeligéből kiindulva: „Imádkozzál és dolgozzál!“ Maradandó emlékeztetőül a zászlószegek be- verései következtek. Az első szeget Püspök ur U nagyméltósága nevében Kozma Béla c. kanonok verte be, melyet a saját nevében bevert szeg követett e jeligével : „Isten áldása legyen édes hazánkon és felséges királyunk minden működésén 1“ A zászlóanya e beszéd közben kalapálta be a szeget: „E kék szinü zászló hűséget jelképez 1 Legyenek hűek a valláshoz, hazához, munkához, mert ez megelégedést, egyetértést és jólétet teremt!“ Tomcsányi Gusztáv kincstári erdőigazgató után hevenyészett sorrendben következtek a kincstári erdészet, a vidéki s helybeli tanügy és egyébb foglalkozási ágak személyes képviselői, kik szebbnél-szebb mondatok közben hagyták emléküket, különösen Szabó Endre lonkai gör. kath. lelkész, ki a királyhoz és független Magyarországhoz való hű ragaszkodás nevében ütött szeget. Olós László m. kir. főerdész, ki betegsége miatt gátolva lóvén a megjelenésben, a szeget a következő beszéd kíséretében küldte : „Kincstári munkások dicsérjétek Istent Hogy zászlótok itt diszelg ez ünnepélyen.

Felszentelésre gyűlve hálát mondjatok

Püspök urnák, ki felujitá zászlótok.

Zászlótok kék színe jelentse hűségtek,

Melylyel a magas kincstárnak viseltettek.

Hűségtekért pedig azt kívánom nektek ;

Áldja meg az Isten a dolgos, munkás kezet 1 Abból a számításból, hogy tudósításom csak úgy tökéletes, ha a vége jó, hagytam a végére azt, a mit előbbre kellett volna tennem ; tudniillik a zászló koszorús lányai a következő koszorút képezték : A már említett bátor szónokon kívül Munkácsi Ellak. a., Munkácsi Irma k. a., Franki Hilda k. a., Imlauer Jolán

k. a., Véber Margit k. a., Sztász Mariska k. a., Zadránszky Erzsi k. a., Tamás Mariska k. a., Gingoid Tónika k. a.

Működési jutalom. A földmi velésügyi miniszter Pethö György gazdasági tanácsosnak, a gazdasági munkás közvetítés érdekében kifejtett működés jutalmául 100 kor. jutalmat engedélyezett.

Öngyilkos orvostanhallgató. Szarka Géza II. éves osvostanhallgató, Papp Gyula adótárnok és neje, szül. Tamáskó Erzsébet fia tegnapelőtt sajátkezüleg vetett véget életének. Nem tudni, mi oka a fiatal gyermekember végzetes tettének, ki ily szerencsétlen elhatározásával gyászba borította családját. Temetése Egriben történt, hol fegyverével kioltotta életét. A gyászoló család a köv. gyászjelentést bocsátotta ki: Alulírottak fájdalommal tudatják Szarka Géza Il-od évet végzett orvostanhallgatónak, folyó hó 10-én délelőtti órákban történt váratlan elhunytát. A meghaltnak földi részei folyó hó ll-én délután fognak a róm. kath. vallás szertartásai szerint Egriben örök nyugalomra helyeztetni. A szentmise-áldozat, pedig folyó hó

12-én reggel 7 órakor fog a helybeli zárdatemplomban az egek Urának bemutattatni. Szatmár Németi, 1903. augusztus 11. N>u- godj békében oly korán elhunyt ifjú! Szülei, testvérei és rokonai.

A Rákóczi-bál. Vasárnap este pompás idő mellett tartották meg a vármegyei és városi ifjúság áj tál Mikolában rendezett táncz- mulatságot, hol találkozója volt városunk és a vidék intelligentiájának. Valóságos sokada- lom volt ott jelen, mely eljött áldozatát meghozni Rákóczi emlékének. A siker a legvór- mesebb reményeket is meghaladja, méltán lehet tehát büszke reá a rendező ifjúság melynek akczióját ilyen fenomenális eredménye koronázta. A tánezot műsor előzte meg, melyet Fehér Jancsi zenekara vezetetett be egy nyitánynyal. Erre Csengeri Gusztáv eperjesi tanár olvasott fel hazafias hangon» a Rákóczy korból. Szentiványi Sándor sok érzéssel szavalt, Hadady Erzsiké kisasszony czimbalomjátéka nagy tetszést aratott, végül Kiirthy József adta elő „Rákóczi Rodostón“ czimű melodrámát. A közönség a szereplők iránt megelégedésének zajos tapsokban adott kifejezést. A jelenvolthölgyek oóvsora a következő: Asszonyok: SzászLajosné,ReichMiksáné, Altman Lajosné, Spiegel Ferenczné, Széli Györgyné, Bencsik Istvánné, Melegh Gyu- lánó, Ürge Imréné, Zolnay Elekné, Hronyecz Antalné, Orosz Árpádné, Zeke Vinczéné, Kovács Zsigmondné, Szentgyörgyi Zsig- mondné, Ilyés Sándorné, Barkász Albertné, Bónizs Károlyné, Dócse Bálintné, Szepesy Endrénó, Kondor Bálintné, Dómján Lajosné, Polity Jánosné, Horváth Károlyné, Bus Ferenczné, Bólteky Gyuláné, Császy Antalné, Osztroviczky Istvánné, Göblyös Péterné, Kádár Jánosné, Hübéry Pálné, Hadady Gedeonná, Lengyel Sándorné, Lengyel Istvánné, Kondor Sándorné, Nagy Istvánné, Nagy