Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-08-04 / 32. szám

6 SZEMLE (32-ik szám.) JL ez e szabályrendelet sem végrehajtva, sem kifüggesztve nincs és csak hosszas tudakozó­dás után juto'tunk hozzá a Lővy könyvkeres­kedésében. Erre a Szatmármegyei-Közlöny ve­lünk szemben még eddig nem kultivált tó­nuson czáfol nem mi reánk, hanem — ön­magára : „A Heti Szemle a hol csak szerét teheti, mindig megragadja az alkalmat, hogy üsse a közéletünkben uralgó szabadelvű irány­zatot és különös előszeretettel üti a várme­gyét. Egy előfordult eset alkalmából újra rá ül kedvencz vessző paripájára, s üti a vár­megyét, hogy a 15 éven aluli gyermekeknek a nyilvános mulatságoktól való távol tartása ügyében hozott szabályrendeletét nem hajtja végre. Ez ügyben azonban nincs igaza-, mert hát az alispán és főszolgabíró szeme nem lehet mindenütt ott. Hogy azonban a vármegye kor­mányzóit e tekintetben vád nem érheti, igazolja az, hogy Szatmárvármegye az elsők közt volt, mely még 1895. évben minden felsőbb utasítás nélkü1, saját kezdeményezéséből ily irányban szabályrendeleteket alkotott, s mi­dőn a múlt hó folyamán a vallás és közok­tatásügyi miniszter ily irányú szabályrende­let alkotására hívta fel a vármegyét, a vár­megyei közigazgatási bizottság julius lOiki üléséből az elsőfokú hatóságokat a szabály- rendelet szigorú végrehajtására utasította. — Különben arra nézve is megnyugtatjuk a Heti Szemlét, hogy az alispán a panaszolt batizvasvárii eset megvizsgálása iránt in tézkedett." No hát ehhez nem kell semmi kommentár. Teljes beismerésben van, hogy az alispán és a főszolgabiró szeme nem le­het mindenüt ott. Pedig hát ott kellene ám lenni. Vannak nekik közegeik a községek­ben, tessenek parancsolni velők. Vagy talán Szatmármegyében megfordítva van a dolog ? ... A kupaktanács meg a korcsmárosok rendelkeznek az alispánnal ? . . . Mi azt nem mondtuk, hogy Szatmárvármegyót e tekin­tetben mulasztás terheli, sőt leközöltük az egész szabályrendeletéi, de igenis terheli a végrehajtó közegeket, mert azok a szabály­rendeletek se kifüggesztve nincsenek, se a községek nem tudnak róla semmit. Arra az állításra, hogy mi előszeretettel ütnők a vár­megyét, csak annyi a válaszunk, hogy nem a vármegyét ütjük, hanem a mulasztást, meg akarván korrigálni a hibát. Ha jó em­lékező tehetsége volna laptársunknak, tudnia kellene, hogy mikor igaztalanul érte táma­dás a tisztviselői kart, mi voltunk az elsők, akik védelmére keltünk, holott tisztelt lap­társunk egy árva szót sem hallatott. Ha a „közéletben uralgó szabadelvű irányzatot“ ütjük, mint ahogy laptársunk kifejezi, azt hiszszük, hogy erre bőségesen megvan az ok is, az anyag is. Tisztelt laptársunk is sokkal bölcsebben tenné, ha ütne rajta, még pedig minél nagyobbat, mert látja, az az uralgó irányzat ilyen szép dolgokhoz vezetett, mint aminőket a parlamenti bizottság épen most tárgyal Pesten. Azt jóleső örömmel veszszük tudomásul, hogy az alispán a ba- tizvasvári esetet vizsgálat tárgyává tette. Ezt el is vártuk tőle, kötelessége volt. E tény konstatálásán kívül felesleges volt a laptár­sunk minden paripázása és meg vagyunk győződve, hogy sem az alispán, sem a fő- szolgabirák a jövőben ilyen kemény véde­lemből nem fognak kérni. Csanálos Rákócziért. Elismerés illeti a dicséretre méltó felbuzdulásért a csa- nálo9Í ifjúságot, hogy szabadsághősünk, Rá­kóczi Ferencz emlékművének felállítása ér­dekében ilyen szép akczióba léptek. Bált rendez az ifjúság a költségek fedezésére. | E T I Az ilyen nemes elhatározásból indított moz­galom bizonyára megtenni a maga szép gyü­mölcseit. Hiszszük, hogy a bál fényesen fog sikerülni és kívánjuk, hogy sikerüljön is. A kibocsátott meghívó köv. szól : A Csaná- losi ifjúság 1903. évi augusztus hó 9-én csa- náloson Tempfli Sándor vendéglőjében a a tiszabecsi Rákóczi-emlék javára zártkörű táncz-mulatságot rendez, melyre a t. közön­séget tisztelettel meghívja a rendezőség. Belópti-dij szemólyenkint 1 korona. Kezdete este 8 órakor. Felülfizetéseket köszönettel fogadunk és hirlapilag nyugtázunk. Jó zené­ről gondoskodva van. A bikszádi Anna bált az idén is meg­tartják, s az eddigi ősi díjmentes szokástól ez alkalommal eltér a rendezőség, amennyi­ben azt most kivételesen belépti díjjal ren­dezik, de hazafias czélra, a tiszabecsi Rákóczi emlékre. Reméljük, hogy a bikszádi Anna bálok régi jó hírneve ez idén sem fog csor­bát szenvedni, s fényesen fog sikerülni és a hazafias czélra szép összeget fog juttatni. A kibocsátott meghivó következőleg szól: Meghívó. A bikszádi fürdőben 1903. évi augusztus hó 8-án a tiszabecsi Rákóczi em­lékoszlop javára rendezendő Anna bálra, melyre czimzettet és családját tisztelettel meghívjuk. Kezdete este 8 órakor. Belépti- dij: személyjegy 2 korona, családjegy 6 ko­rona. Rendezőség. Ilosvay Gusztáv elnök. Bay Miklós, Galgóczy Árpád, Helmeczy Jó­zsef, Helmeczy Pál, Ilosvay Lajos, Jakó Endre, Jakó Pál, Jékey István, B. Kováts Béla, Kölcsey Ferencz, Keresztszeghy Sán­dor, ifj. Papolczy Béla, ifj. Péchy Sándor, Rhédy István, Szentiványi László, Ujfalussy Lajos, rendező bizottsági tagok. Honvédeink itthon. Honvédőink pén­teken érkeziek vissza Mátészalkáról, mely­nek vidékén az ezredgyakorlatokat tartották. Három heti pihenő után kezdetűket veszik a hadgyakorlatok, melyekre honvédeink e hó 22-ke körül utaznak el Szerencs vidékére, hol az összpontosítások lesznek. Tánczmulatság Kis-Peleskén. Vasár­nap este Kis-Peleske községben rendezett tánczmulatság fényesen sikerült, várakozá­son felül megfelelt a hozzá fűzött remények­nek. A fáradhatlan rendezőség Molnár Lajos elnökkel élén mindent elkövetett a mulatság sikere érdekében, az ő érdeme főkép, hogy a jótékonyczólu mulatság ily fényes ered­ménynyel zárult. A környék szépei is nagy­számban voltak képviselve. A tiszta jövede­lem 100 koronát meghaladja. A jelen volt hölgyek nevét a következőkben sikerült fői­jegyeznünk : Selevér Melánia (M.-Sziget), Lengyel Hedvig és Margit (Csenger), Ka- nizsay Etelka, Melegh Mariska (P.-Darócz), Molnár Berta, Mariska és Ida (Kis-Peleske), Kovács Vilma és Erzsiké (Nagy-Bánya), Szatbmáry Vilma és Mariska (Nagy-Kolcs), Barkász Jolán, Vilma és Etelka, Fehér Antó­nia és Piroska, Szilágyi Ida (Mételek), Kosa Etelka és Ilonka (Olcsva-Apáti), Laskay Mariska és Oroszlán Eszti (Szárazberek), Horváth Ilonka, Emma, Vilma és Bella (Garbolcz), Zolnay Lidiké és Csűri Boriska (Lázári), Paragh Szeréna és Ibolyka (Száraz- Berek), Gacsályi Zsuzsika (Nagy-Ar). Öngyilkosság. Bacsinszky Ödön sze- rednyei földbirtokos múlt hó 28-án reggeli 2 órakor az udvarán lévő kútba vetette magát; hulláját hajnal tájban találták meg s húzták ki a kutból. Az előnyomozás és a hullabonczolás igazolták, hogy az öngyilkos tettét pillanatnyi elmezavarban követte el. Különben rajta máj pár évvel ezelőtt erős idegbaj jelenségei mutatkoztak s azóta ez a baj kinozta, a mi az utóbbi napokban, úgy látszik, rajta erősen kifejlett s agyát támadta meg. Fiatal éveiben Oroszországba ment kir ahol előkelő helyütt sok éven át, nevelő volt,, később pedig ugyanott jószágigazgató. Ki­váló társadalmi műveltséget s kitűnő gaz­dasági ismeretet sajátított ott el. Néhány évvel ezelőtt Oroszországot elhagyta, hazajött családbelieihez, ahol a gazdaságnak szen­telte napjait. Előbb Lyután az ottani, dús hegylegelökön oroszfaju lovak tenyésztését kísérletté meg, azonban ebben teljes sikert nem tudott elérni. Újabban a szőllőtenyész- tésre fordította tevékenységét s Szerednyére tette át állandó lakását, a hol nagyköltség­gel és nagy területen valóságos mintául szolgáló szőllőmüvelést űzött. Halálát, özve­gyén kivül kiterjedt rokonság gyászolja. Elfogott szélhámos. Egy Sipos József nevű kivándorlási ügynök járt pár hónappal ezelőtt városunkban, aki három németi gaz­dát fejenkint 200 koronáig csapott be, azt ígérvén nekik, hogy útlevél nélkül kiszál­lítja őket Amerikába. Az illetők mikor ész­revették, hogy lóprementek, feljelentést tet­tek ellene a rendőrségnél, mely el is ren­delte a nyomozást. Sípost azonban kézreke- riteni nem lehetett. A múlt nap arra a vak­merőségre szánta magát, hogy ismét váro­sunkba jött szerencsét próbálni. Vállalkozása azonban balul ütött ki, mert a vasúti állo­másnál a rendőrség közegei felismerték, s alig tette szatmári talajra a lábát, nyomban letartóztatták. Töredelmesen vallotta be a csalásokat, sőt más helyeken végbevitt ope- ráczióit is. Most a kir. ügyészség börtöné­ben ül. Megrendítő szerencsétlenség. Kiss Endre badalói áll. el. iskolai igazg.-tanító felesége, született Karabélyos Gizella és gyer­mekei: Irén és Margit többed magukkal f. évi julius hó 30 án délután 6 órakor a Ti­szába mentek fürödni és a 12 éves Irén leánya hirtelen beleugrott a vízbe, de az ár magával ragadta. A mikor ezt az édes anya észrevette, leánya segítségére a vizbe ugrott, de őt is elragadta a mély viz, a mit látva Margit leánya, édes anyja után bevetette magát a Tiszába, de szintén belefult a vizbe. Az irtózatos jajveszélykelésre Szabó Gusztáv volt községi biró Mariska nevű leánya a szerencsétlenül jártak segítségére sietett, de vesztére, mert szintén elkapta a mély Tisza pillanat múlva. Országos tüzbiztositó-szövetkezet. A magyar országos tűzoltó-szövetségnek a napokban tartott rendkívüli közgyűlése el­határozta, hogy országos tüzbiztositó-szövet- kezetet létesít, melynek valamennyi hazai tűzoltó testület tagja lesz. E határozat foly­tán bizalmas értekezlet, volt Óváry Ferencz dr. országos képviselő elnöklete alatt és ez az alakulóközgyülésnek augusztus 8-ára való egybehivását határozta el. Humánus katonai rendelet. Beava­tott katonai forrásból jelentik : A közös had­ügyi és a magyar honvédelmi kormány egyet- órtőleg fontos rendelkezést tett a legénységgel- való emberséges bánásmódra uézve. A ren­delet kiadására a bileki katasztrófa szolgál­tatta a közvetlen impulzust. Pitreich hadügy­miniszter és Kolozsváry honvédelmi miniszter,, úgyszintén Walsersheimb osztrák honvédelmi miniszter bizalmas rendeletben utasították a hadtestparancsnokságokat, illetve a honvédke­rületi parancsnokságokat, hogy a nyári for­róság idején a katonaságnak minden kényel­met biztosítsanak. Figyelmezteti a rendelet

Next

/
Thumbnails
Contents