Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-07-22 / 30. szám
HETI __SZEMLE (80-ik szám.) 3 si tatlan hazafiin karakterre, hogy felfogva a kislelkü gyanúsítás nyilait, előkészítse a talajt a nemzeti követelések győzedelméhez. És Apponyi Albert hatalmasan állotta ki a tüzpróbát. Kitartott Széli Kálmán mellett az utolsó perczig, belement vele az ex-lexbe, ő fogadta Héderváry bánt. Ki is volt téve ellenségei nyilainak. Megvádolták, hogy elhagyta régi zászlóját, hogy odaszegődött a zsarnoki hatalom eszközének. Nyilzáporként repültek fejéhez a hazafiatlanság vádjai. Ő tűrt és várt. Ragyogó tehetségének súlyával odanehezült a helyzet magaslatára, erős kézzel vezette a fejlemények menetét. Tudta, hogy a legnagyobb hatalom az ő kezében van, s érezte, hogy helyzetét épen most feladni nem szabad. Tisztában volt vele, hogy nagy szüksége van reá nemzetének s őt ezen nehéz politikái válság közepeit pótolni senki sem képes. Számítása bevált s Apponyi Albert ma karakterének fenségesebb vonásaiban áll nemzete előtt mint valaha. A vak is láthatja már, hogy áldozatul hozta magát nemzetének. Inkább ő bukik el, de az igaz ügynek győzni kell. Engem csak korhatalommal lehet lesz innen eltávolítani, jelentette ki ellentmondást nem tűrő határozottsággal, midén a miniszterelnök megfenyegette az ellenzéket, hogy ex-lexben fog uj választásokat rendezni. Mi éz? ... Szembeszállás az erőszakkal a legmagasabb helyről, a képviselőház elnöki székéből. Nem engedek helyet zsarnoki önkénynek ebben az országban. Csak karhatalom vethet ki az elnöki székből, ami egyértelmű a forradalommal. A fenyegetésre tehát onnan adták meg a hatalmas választ, ohon- nan legkevésbbé várta Héderváry bán. Ilyen fellépés után szó sem lehet arról, hogy erőszakos eszközökkel törjenek a nemzet igazai ellen. Fordulatnak kell tehát bekövetkezni, fordulatnak a nemzet javára. És ez Apponyi mély politikai bölcse- ségének, határozott jellemének, nagy tudásának, ellenmondást nem tűrő energiájának lesz köszönhető. Valóban az isteni gondviselés rendelte őt oda ezekre a válságos napokra. Mint az iránytű ott lebeg a politikai világ tengerén, megmutatva a helyes utat a bősz szenvedélyek viharai közepett, amelyen haladni kell, hogy hajótörés ne érje a nemzetet. A képviselőházban tegnap elhangzott beszéde olyan hatással volt, mint tikkasztó hőségben az üdítő harmat. A nemzeti érdekek bajnoka ő, karakterében csalódni soha sem fog, aki valaha bizalommal volt iránta. Bármit beszéljenek az irigyek, ellenségei, — erősebb kezekbe a nemzet sorsa nem is lehetne letéve. Bizalom !... Mert Apponyi Albert soha sem fogja engedni, hogy eltemessék a magyar nemzetet. A miniszter a város ellen. Ismeretes olvasóink előtt Szatmár város egymillió kilenczszázezer koronás adósságainak konvertálási ügye, mert ebben az időben bőven tárgyaltuk és különösen városunkban nagy port vert fel a mindenáron ellenzóki- eskedők részéről jött támadások folytán. Pap Géza polgármester ugyanis belátván, hogy eme különböző és magas kamatlábakra elhelyezett kölcsönök rendkívüli teherrel nehezülnek a város vállaira, azon fáradozott, hogy az adózó polgárok érdekében segítsen ezen a helyzeten, mert ha megfelelő olcsó kamatlábra lesz elhelyezhető az a rendkívül nagy adósság, ez a körülmény tetemesen leszállítaná a pótadót. Megkezdte tehát a tárgyalásokat a Magyar Jelzálog Hitelbankkal, ami eredményre is vezetett. Miután maga Hieromny Károly, a város jelenlegi országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott, hogy a Jelzálog- banktól tett ajánlatnál kedvezőbb ez idő szerint nem létezhetik, a közgyűlés el is fogadta azt. Az akták már a minisztériumban voltak, midőn köztudomásra jutott, hogy ugyancsak a Jelzálogbank Pozsony városának jóval kedvezőbb ajánlatot tett, miután e hir igaz voltáról a polgármester sürgősen meggyőződést szerzett, haladéktalanul felutazott Budapestre, keszközölte a minisztériumban az iratok visszaadását, a Jelzálog- bankkal is dűlőre jött, mely hajlandónak nyilatkozott a Pozsonynak tett feltételek szerint kötni meg az ügyletet. A számvevőség pontos számítások után megállapította, hogy az ily értelemben meg- reperált konversio 19900 korona évi megtakarítást jelent a város háztartásában, ami oly tekintélyes summa, hogy méltán illeti érte elismerés azt a férfiút, ki a város jólfelfogott érdekében sem időt, sem fáradságot nem kiméivé ilyen nagy előnyt vívott ki a város polgárságának. Ellenzői akkor is voltak a határozat meghozatalának, akik azt hajtogatták, hogy még ennél is lehet olcsóbban konvertálni. Hivatkoztak ugyan is idegen bankokra, a többség azonban nagyon helyesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy inkább fizet többet, de a németnek egy fillért sem ad. A közgyűlés tehát a konvertálást másodszor is elhatározta. Ez a határozat jóváhagyás végett a miniszter elé került. Innen azzal a meglepő klauzulával érkezett vissza, hogy a miniszter a közgyűlés határozatához nem járul hozzá. Indokolja pedig azzal a még meglepőbb felfedezéssel, hogy a városra e konversio folytán 552096 korona több kiadás fog hárulni. A dologban tehát tévedés van. Vagy itt tévedtek, vagy odafent. A pénteken megtartott tanácsülés ismét kiadta a számvevőségnek, hogy sürgősen tegye tanulmány tárgyává a miniszteri számításokat s az eredményről minél gyorsabban tegyen jelentést. Senki sincs kétségben affelől, hogy a tévedés odafent történt. A városra nézve azonban mindenesetre kellemetlen dolog ez a huzavona, mert az idővesztés tetemes károsodással jár. A főszámvevő a hétfőn tartott rendkívüli tanácsülésben már meg is tette jelentését, hogy az igazság az ő részükön van. Ezért ismét sürgősen felterjesztették az , iratokat, Hietonitn képviselőt is felkérik, hogy lépjen közbe és siettesse a miniszteri jóváhagyást. Valóban bztrányos, hogy ilyen felületes számításokkal ilyen kellemetlenséget, esetleg anyagi károsodást is okoz a minisztérium a városnak. Posvány a város közepén. Közegészség, köztisztaság, rendezés I .. . Ez a három fogalom dominálja a helyzetet és kell is dominálnia minden fejlődésnek indult városban. Áldozatokat hoznak érettök, hogy a csín, tisztaság és a jótékony üde levegő, mely az egészségre oly annyira nélkülözhetetlenül szükséges, meghonosodjék a város falai között. Időközönkint erélyes rendeleteket bocsát ki a hatóság, ha azt látja, hogy a lakosok saját jól felfogott érdeküket veszélyeztetve, nem törődnek azokkal a rendszabályokkal, melyek a köztisztaság czéljából üdvösek és megtartásuk nélkülözhetetlenül szükséges. Egyes polgárokat keményen büntetnek, ha a szennyes belvizet kiengedik az utczára, vagy ha udvarokon egészségi szempontból kifogásolható helyet találnak. Jól van ez igy, így is kell lennie. De annál megfoghatatlanabb magának a városnak mulasztása, midőn egyes polgáraitól súlyos büntetések árán is megkívánja, hogy rendet tartsanak. Vagy talán a város más paragrafus alá esik? . . Felfogásunk szerint neki magának kell elüljárni a jó példával, mert olyan hibákért joga nincs büntetni, amelyekben első sorban ő maga leledzik. Reá nézve mindenek felett kötelezők azok a szabályrendeletek, melyeket 0 maga alkot, s betartásukat a polgárságtól kívánja. Örök idők óta ott éktelenkedik a város legelőkelőbb helyén az a büzhödt árok, mely az Iskolaköztől kiindulva a róm. kath. elemi iskola és a Morvay-féle telek háta mellett húzódik a Deáktér felé s az Antal-féle telek táján vész el a földalatti csatornában. Benne a legforróbb időszakban is, mint épen mostanság, ott áll a feneketlen pocsolya, mely miazmáival megfertőzteti az egész környék levegőjét. Az ilyet sem a szépészet, sem a köz- tisztaság, sem a közegészség szempontjából megtűrni egy óráig sem volna szabad. És csudálatos módon mégcsak ügyet sem vet reá senkisem. Talán a város csatornázásának az ezeregyedik esztendőre eltett tervére várakoznak? ... Ha azÁrpádutczán sikerült eltüntetni a keresztül húzódott posványos árkot, egy füst alatt ezt is meg kellett volna csinálni, hogy legalább a városnak legelőkelőbb terein ne legyenek olyan abnormis viszonyok, melyekből arra következtethet a lakosság, hogy vele szemben követelőznek, a város azonban magát nagylelkűen a kötelezettség alól felmenti. Ennek a posványnak eltüntetése mellett hatalmas indok az a körülmény is, hogy épen ott van a róm. kath. elemi iskola, hová százával járnak a gyermekek, kik kénytelenek egész éven át azt a romlott levegőt szívni, melyet ez a büzhödt mocsár magából kilök. Felhívjuk tehát reá úgy a tiszti főorvos, mint a polgármester és a rendőrfőkapitány figyelmét, kiknek első sorban feladatuk, hogy s köztisztaságnak és közegészségnek őrei egyenek, tekintsék meg azt a mocsárt, mert
