Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-07-15 / 29. szám

7 „H E TI SZEMLE* (29ik szám.) volt Girsik Gyula, Pap Márton, Zsigmond Ferencz és Kerekes István által előadott férfi négyes. Elvezettel halgattuk a kolozs­vári úri dalárda ezen kiváló tehetségű tagjainak precíz előadását, melyet a közön­ség általános kívánságára voltak szívesek megismételni. Y. Chouán magyar zeneképek zongorán előadta Ábrahám Mariska k. a., a budapesti zeneiskola nagytehetségü növen­déke. VI. Huber „Kunok. Ábránd“ hegedű kettős. Előadták: Schönherr Sándor és Temesváry János Zongorán kísérte: Áb­rahám Mariska kisasszony. VII. Büvészeti előadást tartott: Elscholtz Gyula nagy- enyedi pénzügyőri főbiztos. Az egész est a jelenvoltaknak kedves emlékül fog szol­gálni. A kellemes estnek szervezője és lelkes vezetője Baltai János kir. erdőmester áll. isk. gondnok, elnök volt, ki úgy erköl­csileg, mint anyagilag kivette részét a ren­dezésben. Az estélyen jegyeiket megváltot­ták : Gróf Teleky Géza 10 kor. Kende Dá­niel 8 kor. Fizély Sándor 5 kor. Gotthárdt 5 kor. Spinetti Sándor 4 kor. Szellemi 4 kor. Hoffmann Árpád 3 kor. Fauszt Elek 2 kor. Kanczvald András 2 kor. Csausz Gyula 2 kor. Novak Ferencz 2 kor. Felül­fizettek : Baltai János 100 kor. Temesváry 10 kor. Bradofka Frigyes 6 kor. Fischer Károly 6 k. Makovszky Mihály 3 k. Schön­herr Antalné 3 k. Liptai Andor 3 k. 40 f. Szőke Béla 3 k. Zagyva József 2 K. 20 f. Balázs Cirjék 2 k. Mikes János 2 k. Már­ton András 2 k. Béres 1 k. 40 f. Stig- lincz János 1 k. Schönherr Sándor 1 k. Áb­rahám Endréné 1 k. Konczvvald Jenő 1 k. Berke9z Lajos 1 k. Fábián József 80 f. Lik- ner Ödön 40 f. Lakner Ernő 40 f. Slevencky János 40 f. Láazló Sámuel 40 f. Gladávszky Ferencz 20 f. Az összes jövedelem 300 kor. Cselédek és munkások jutalma. A földmivelési miniszter a mezőgazdasági cse­lédek és munkások munkakedvének és hűsé­gének fokozása czóljából azt a jó szokást honositotla meg, hogy minden évben jutal­makat oszt ki közöttük. Az idén Szatmár- megye és a város területén hat jutalom vár kiosztásra. A javaslatokat a főszolgabirák, illetve a polgármesterhez minél elébb be kell nyújtani az illető gazdáknak, hogy felterjesz­téseiket augusztus 10 ig megtehessék a mi­niszterhez. Szórakozott csendőrőrmester. A tó­csői csendőrőrmester felvevén a postáról a legénységnek mintegy 300 koronányi pénzét, szórakozottságában nem hazafelé vette útját, hanem a vonatra szállott fel. Eltűnését csak­hamar észrevették, s a hatóságokat rögtön táviratilag értesítették. Két fegyveres társa kisérte Királyházáról Tócsőre, hol a szokatlan látványra összecsődült sokaságnak indigná- lódva mondta: „Hogy bámulnak, mintha loptam volna!“ Tolvaj czigányok. A tél dermesztő hidege — a korgó-bas — munkára kénysze­ríti a legdologtalanabb embert is, hogy minő munkára, az más kérdés. Fehérgyarmaton, mely községet ép úgy ellepték a czigányok, mint akárcsak Galicziát a kaftánosok, 1903. évi deczember 11.-én éjjel Fodor Károly bíró­sági végrehajtótól 8 darab tyúkot elloptak. A kemény tél nemcsak a czigányokra, de más halandónak sincs ép Ínyére. A hűvös szél — e hívatlan vendég — észrevétlenül besurran mindenkinek háza ablakán, de még inkább otthonosan érzi magát a czigányok kunyhójában; mert hisz a czigány nemzedék ahelyett, hogy a szép verőfónyes napon be­csinálná a kunyhó hasadókait, inkább ott sütkérezik kunyhója ajtaja előtt tétlenül, akárcsak mini a krokodilus derült időben a nagy Nilus partján. Gondoltak tehát egyet a fehérgyarmati czigányok, hogy a hideg szelet miként kergessék ki szerény hajlékukból ; a család apraja-nagyja, névszerint Tóth Róza és Dávid Éva, ezek a vezető kolomposok, kik a fogház levegőjében már 5 Ízben hűsöl- tek, továbbá Horváth Erzsi és Varga Zsuzsi, kik még csak most tanulják a lopás művé­szetét, elmentek a falu erdejébe fáért. Alig­hogy hátukon fával jól megrakodtan a faluba visszaértek, gondoltak egy még jobbat és Dávid Évának jött az az ötlete, ha már lesz tűz, legyen hús is. Bementek tehát hárman, mig a negyedik künn az utczán őrt állott, a végrehajtó udvarára, honnan a tyúkólból 8 darab tyúkot összeszedve, boldogan mentek hazafelé. Nagy szerencsétlenségükre azonban ép akkor ért a faluba a csendőrőrjárat s amint egymásmelleit haladnak elfelé, abban a pil­lanatban a zsákban a tyúkok között a kakas elkukorókolja magát. És ez volt vesztük a czigányoknak. A csendőrőrjárat figyelmessé lett a kakas kukorékolására, kérdőre vonta a czigányokat és bekísérte őket a községházába, még mielőtt a zsákmányból édesen falatoz­hattak volna. Most Ítélt felettük a szatmári kir. törvényszék ; Tóth Róza és Dávid Éva fejenkint 6 hónapi börtönre, Varga Zsuzsi 14 napi fogházra és az őrtálló Horváth Erzsi 8 napi fogházra Ítéltettek el. Vádlottak az Ítéletben megnyugodtak, kivéve Évát, ki czinkostársai és a csendőrök terhelő vallo­mása daczára tagadta, hogy része lett volna a lopásban, az Ítélet ellen fellebbezett. A napközi otthon kiállítása. Nagy örömmel tekintettem végiga kis tanulók kézi munkáit egyik fővárosi elemi népiskolában. (Aréna-ut 63. sz.). A fiuk inkább famunká­latokat állítottak elő, a leánykák papírból. A fokozatos haladás rendjében voltak a tár­gyak kiállítva. Kereplők,kerti székek kiválóan csinosak voltak, meg egy taliga, melynél nagyon ügyesen volt felhasználva a czérna- spulni keréknek; egy kicsike irószekrény keménypapírból, a fiókokat gyufaskatulyák szolgáltatták. Elmés találmányu, szép és mégis könnyen készíthető papir karácsonyfa­díszek, színes papírból kivágott ló, gólya és más állatok fehér papirra felragasztva. Kivált a pillangók voltak tökéletesek. A leánykák könyvtáblái remekek. — A tanító urak és hölgyek szíveskedtek felvilágosító igen érde­kes magyarázattal. A kis munkások nagyobb­részt gyári munkások gyermekei. Mig a szülők egész nap távol vannak hazulról, addig gyer­mekeik becses otthont találnak az iskolában. Szellemi munkájokat kézi munka váltja fel, melyben útbaigazítják, vezetik és felügyelnek rájuk. A főváros oly kegyes, hogy még élel­mezésükről is gondoskodik s mint látom, meglehetős jóról, mert kétszer hetenkint pecsenye is kerül az asztalukra. Mily jóté­konyság ezen intézet a nép gyermekeire nézve. A gyermek is olyan, mint milyennek a költő a természetet lenni mondja: „Ront vagy javit, de nem henyél.“ Ily elfoglaltság megmenti őt a rontás vagy romlástól; nagy áldás kÍ9éri őt egész életén át, hogy már itt munkakedvet élesztenek fogékony lelkében. (L. Gy.) Feloldott zárlat. A polgármester a szarvasmarhák közt fellépett ragadós száj- és körömfájás miatt a város területére elrendelt zárlatot feloldotta, marhavásárok azonban további intézkedésig még nem tarthatók Gyilkos oláhok. Talpas János és Lup László avasfelsőfalusi lakosok a múlt szer­dán kukoriczát szállítottak városunkból Diá- mant Salamon kereskedő részére Felsőfalu­ba. Mikor Sárköz-Újlakra értek, valóságos ítélet idő keletkezett. Az oláhok be akartak hajtani az állásba, amely azomban szekerek­kel meg volt telve. Emiatt előbb méltatlan­kodni kezdtek, később hevesen összeszólal­koztak az ott levő utasokkal, végre előkerült a fejsze is. A feldühödt oláhok rá akartak rontani az állásban elhelyezkedett utasokra. Diamánt Salamon, a gazda, rendre utasította őket, meg akarván akadályozni a vérengzést. Erre Talpas a kezében levő fejszével gazdája ellen fordult, akit a két fejszecsapás után azonnal elöntött a vér. A vérszomjas ember elmenekült, de csakhamar elfogták. A budapesti m. kir. állami felső építő ipariskolában (VII. kér. Csömöri-ut 74. sz.) a rendes tanfolyamra a beiratásokat szeptember 1-től 5-ig tartják. A rendes tan­folyamon a tanítás tartama hat félév. Az in­tézetben nyert végbizonyítvány a) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mel­lett jogot ad a kőmives-, a kőfaragó- vagy ácsmesterség önálló űzésáre; b) legalább három évi utólagos gyakorlat igazolása mel­lett jogot ad „az épitőmesteri képzettség meg­vizsgálására szervezett bizottság előtt az építő mesteri vizsgálatra való jelentkezésre. A tanulók a végbizouyitvány alapján az ille­tékes iparhatóság részéről munkakönyv ki­adását igényelhetik. Azok a tanulók, a kik valamely középiskola négy osztályának si­keres elvégzése után lépnek az intézetbe s itt a három félévi tanfolyamot sikeresen el­végzik a katonai szolgálatnál az egyéves ön­kéntesség kedvezményében részesülnek. Az intézetben rendes tanulókul felvétetnek azok a 15 életévét betöltött, ép testi szervezetű, egészséges ifjak, a kik a polgári iskola, gim­názium, vagy reáliskola négy alsó osztályát elvégezték, továbbá, a kik az épitő ipari szakiskolák két első osztályát jeles ered- ménynyel végezték. A jelentkezésnél az ille­tékes első fokú iparhatóság által hitelesített bizonyitványnyal kell igazolni, hogy a tanuló az épitő ipar terén már foglalkozott 9 leg­alább egy nyári szünidőnek megfelelő két hónapot az épitő ipar terén gyakorlati fog­lalkozásban töltött. A jelentkezésnél szükséges iratok : 1. Keresztlevél, születési bizonyítvány. 2. A tanuló által elvégzett összes közéjnskolai osztályokról szóló bizonyítványok. 3. Az első fokú iparhatóság által hitelesítet gyakorlati bizonyítvány. — 4. Községi, városi, vagy megyei orvos hivatalos bizonyítványa arról, hogy a jelenkező védhimlővel másodszor is be van oltva. Azok a jelentkezők, a kik nem közvetlenül a középiskolából szándékoznak az intézetbe lépni s iskolai tanulmányaikat legalább egy félévvel előbb megszakították: erkölcsi bizonyítványt is tartoznak előmutatni. A lefizetendő dijak : felvételi vizsgálat dija 6 korona, beiraiási dij 4 kor., szertári biztositók 6 korona, — a tandíj félévenként 20 korona. Az intézet igazgatósága készséggel ad bő­vebb felvilágosítást. Az igazgatóság. Veszett kutya Sárköz-Újlakon. Egy veszett kutya garázdálkodott a múlt nap Sárköz Újlakon, Midia Mari 18 éves és Kóré Mari 10 éves leányokat megharapta. A sebesülteket a budapesti Pasteur-intézetbe szállították. Megszűnt a sertésvész. Városunk területén megszűnt a sertésvész, sertósvásá- rokat azonban még ezután sem lehet tartani mert a szomszéd községekben a járvány még íolyton tart

Next

/
Thumbnails
Contents