Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-06-24 / 26. szám

6

ratu tendencziával Íródott, mert sem az állvány nem szakadt le, se maga alá nem temette a munkásokat, se mentők nem jelentkeztek, se kórházba szállítás nem történt, így az érdekeltnek nem is volt okuk mit eltussolni. Az a való, hogy az egyik és mindössze alig másfél méter magasságban álló állványnál az egyik tartószeg megtágult, igy az állványnak az a sarka megbillent. Épen ott állott egy férfi és egy nő, akik leestek róla, de semmi olyan bajok nem történt, hogy mentők beavatkozására volt volna szükség, a férfi mindjárt azonnal folytatta a munkát, a nő pedig, ki a kezét ütötte meg, másnap szintén munkába állott. A közönség megtévesztésében utazó Szatmári Hírlap koholmányaival szemben ennek kijelentésével tartoztunk az igazságnak.

Szolgálati idő beszámítás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kir. tanfelü- gyelősóg felterjesztésére Nyisztor Endre szatmári áll. el. iskolai tanítónak 1881. febr.

16-tól kezdve 1895. aug. 31-ig terjedő áll. elemi iskolánál töltött szolgálatát a rangsor szempontjából figyelembe vette.

Tűzoltók gyakorlata. Vasárnap d. u. saját zenekaruk hangjai mellett vonultak ki a tűzoltók a fürészgyárhoz, ahol oltási és mentési gyakorlatokat végeztek. A jól sikerült gyakorlatok után a tűzoltókat Heidelberg Imre fürészgyári igazgató megvendégelte s azután népies tánczmulatság következett, mely reggelig tartott.

Meglopott tolvaj. Pár hónappal ezelőtt történt városunkban a tragikomikus eset, melynek utolsó felvonása a minap játszódott le a kir. törvényszék tárgyalási termében. Kovács András csavargó legény feltörte egy cselédleánynak, Hoda Ilonának egy őrizetlen pillatban a ládáját, melyből az ott talált 130 koronát magához vette és sikerrel végzett hőstette után, mint afféle pénzes gyerek, betért egy utszéli korcsmába mulatni. Csakhamar hozzácsatlakoztak Román József és Gyülvészi Péter czimborái, kik a jóformán elázott pajtásnak kikotorászták a zsebéből a lopott pénzt és ott hagyták a faképnól. Kovács András szomorú valóra ébredt, mikor a pénzét keresni kezdte, hiába forgatta ki a zsebeit, nem volt biz’ abban egy fabatka sem. Rettentő felháborodásának érzetétől űzetve, meg se állott a rendőrségig, ahol bepanaszolta, hogy milyen szeretettel bánt el vele a két ezimbora. A rendőrségnél azonban nagyot fordult a dolog sorja, mert ki is merne ilyen vakmerőségre gondolni, az iránt kezdtek érdeklődni, hogy hát ő mi- képen jutott a pénz birtokába. És mi tűrés- tagadás, addig feszegették a dolgot, mig kisült, hogy a lopott pénz a Hoda Ilona ládájából került. A törvényszék Kovács Andrást hat havi börtönre, a két czimborát egy-egy havi fogházra ítélte.

A vesárnapi munkaszünet ügyében a kereskedelemügyi miniszter uj rendeletel adott ki. A rendelet szerint vidéken úgy az élelmiszerek elárusitásával foglalkozó, valamint egyéb üzletek d. e. 10 óráig lesznek nyitva tarthatók. Nagyobb változás van a pókiparnál. Az uj rendelet szerint az egész ország területén a sütés vasárnapon délelőtt tiz óráig folytatható. 10-től 12 óráig végezhetők a magánosok által átadott tésztane- müek vagy pecsenyefólék kisütése. Ez azonban csak egy erre önként vállalkozó munkás által végezhető. Tehát a pókipari alkal- mazottak munkaszünete 10 órakor kezdődik és tart másnap reggel 6 óráig.

H E T I S Z E M L E. (26-ik szám.)

Műkedvelői előadás Lázáriban. A

községi óvoda javára Lázáriban, 1903. junius hó 28 án az e czélra készült jól fedett tágas helyiségben műkedvelői előadással egybekötött nyári tánczmulatság lesz. Belépés dija: szemólyjegy 2 korona. Családjegy 5 korona. Városi jó zenéről, vendéglősről, fogatok elhelyezéséről gondoskodva lesz. Felülfizetések a jótékonyczél érdekében köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Műkedvelői előadásul Tóth Edének „Falurossza“ czimü népszínművét adják. Kezdete este 8 órakor.

Öngyilkosság az állomásnál. Szombaton este, mikor a Királyháza felől érkező vonat befutott a pályaudvarra, egy harmadik osztályú' kocsiban lövés dördült el, mely óriási rémületet keltett az utazó közönség soraiban. Az első pillanatban mindenki merényletre, vagy őrült ember rómtettóre gondolt, s igyekezett magát biztonságba helyezni, menekülvén a kocsiból és annak közeléből. A rendőrség emberei azonban behatoltak, mire aztán kisült, hogy egy szegény legény számolt le az életével. Szivén lőtte magát és nyomban meg is hált. A zsebében levő iratokból kiderült, hogy a szerencsétlen Fehérgyarmatra való kómenyseprősegéd és Kozma Zsigmondnak hívják, azt azonban nem lehetett megállapítani, miért határozta el magát erre a végzetes tettre. Valószínű, hogy a nyomorúság vitte reá.

Eltörte a lábát. A múlt pénteken a fürészgyárban a munkások súlyos gerendák elraktározásával foglalkoztak, mialatt Zele János munkást végzetes szerencsétlenség érte. Amint egy nagy gerenda tovamozditásán fáradozott, a feszitővas kiesett kezéből, mire a gerenda egész súlyával visszazuhant és a lábát összezúzta. A rögtön értesített mentők azonnal a szerencsétlenség színhelyére érkeztek, bekötözték a nagy kínokat szenvedő embe rsebeit és beszállították az irgal- masrend kórházába.

Gazdák figyelmébe. Sertésmegbetegedéseket és egyébb állati elhullásokat a rendőrkapitányi hivatalnál a tulajdonosok minden egyes esetben kötelességöknek tartsák bejelenteni, mert ellenesetben a kihágási eljárás meg fog ellenök indíttatni.

A száj és körömfájás fellépte miatt a rendőrfőkapitány a következő intézkedéseket léptette életbe: 1. Szarvasmarha, sertés és juh a határból ki nem hajtható, takarmány-féle és trágya a határból ki nem szállítható. 2. Marhalevelek (lovak kivételével) ki nem adhatók, ellenben a lakosság birtokában levő marha- sertés és juh marhalevelek hivatalomhoz azonnal beszól- gáltatandók. 3. Mészárosok és marhakereskedők a városbeli istálókbabe nem mehetnek.

4. A marha, sertés és juh vásárt beszüntetem.

5. A város területére vészmentes, szabad területről marhák behozhatók, azonban az a behozataltól számított 12 óra alatt hivatalomhoz bejelentendő, és a marhalevelek ott be szolgáltatandók, a marhák 8 napig külön istállóban megfigyelés alat tartatnak. 6. A megbetegülósek hivatalomhoz azonnal be- jelentendők. 7. Beteg állat tejét közfogyasztásra bocsátani, vagy azt forralatlanul elfo- gyasztatni, szigorú büntetés terhe mellett tilos. Minthogy a városnak kiszámithatatlau érdeke, hogy a betegség minél előbb megszűnjék, elvárom a lakosságtól, hogy ezen rendele- temhez annál inkább is szigorúan alkalmazkodjék, mert a mulasztó ellen a legnagyobb büntetést fogom alkalmazni. Szatmár, 1903. junius hó 22. Pe'chy t. főkapitány.

Vuja János czipő raktára Szatmár Deák-tér Keresztes András ur házában, Merlz József ur mellett. Ajánlom a nagyérdemű közönségnek szives figyelmébe az újonnan érkezett tavaszi és nyári czipő újdonságaimat a legszolidabb árban. 5—10

Mily bajban szenvedő fordul az eredmény legnagyobb kilátásaival a Ferencz József keserüviz természeti gyógyszeréhez ?' Óriási tömege az a dolgozó emberiségnek, akár szellemi vagy kézi munkával foglalt kozzék, melynek visszás reákónyszeritet- életmódja folytán akár az emésztésben, akár egyáltalán a legfontosabb szervekben érzett zavarok miatt panaszra van oka. De azon szegény gazdagok is, a kik az asztal örömeiből nagyon sokat élveztek, s ezért elhá- jasodással fenyegettetnek, mindig a biztos bélürülóseket hatványozó Ferencz József keserüvizhez menekülnek. Ez esetben elődeinknél részben növényi, részben műleges könnyebbítő szerek, s ezek közt nem ritkán igen költségesek voltak kéznél. E- szerek gyakran valamely gonosz következménynyel, káros visszahatással voltak összekötve. A Ferencz József keserüviz e szereket természetes, erőteljes oldó ereje folytán oly zavaroknál, melyek vérbőség és emésztési hib^k folytán jöttek létre, túlszárnyalta már. Mint normális adag elégséges egy boros pohár = 150 grammnyi vízzel, reggel éhgyomorra, a viz hőmérséklete ne haladja meg a 12 PL fokot, de ajánlatos külön kóresetekben az orvos urak tanácsát igénybe venni. Bármilyen különbözők is a szenvedések, melyekkel a természet az ő kedveoczét, az embert, meglátogatja, egyúttal kevés megbetegedésre alkotott olyan könnyű különleges gyógy- eszközt, mint a milyet a Ferencz József ásványvíz képez, mely általános kedveltsége és használata miatt most már mindenütt még távoli világrészeken is könnyen meg szerezhető.

KÉPFESTÉSZETI, SZOBRÁSZATI, OLTÁR ÉPÍTÉSI ÉS- ARANYOZÓ MŰTERME ^ SZATMÁRON, »

Készítek oltárokat, szószékeket szentsirokat, Lurdesi barlangokat és aekonoszt ásókat1. Régi oltárok aranyozását Mtiszti- tom és kijavítom. Továbbá műtermemben készítek szent Sfl50l>i*0- lcat mindenféle nagyságban és kivitelben u. m. fából, műkőből és gypszből. Festek oltárképeketr templommenyezetet, stáezió és zászló képeket művészies kivitelben. Festek mindenféle felekezeti templomokat. Továbbá tevmeketr épületeket, szobákatr elvállalok mindennemű mázoló munkát, tapétázást, czimer és ezégfestést, czégircist, mindenféle aranyozást üveg, ezég, tábla festését és tükörfény ü aranyozását, a legjutá- nyosabb árakban.

Vidéki megrendelések pontosan teljesittetnek.

A munka megtekintésénél utiköl-t séget nem számitok fel.