Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-01-01 / 1. szám

3

HETI SZEMLE“ (l-sfi szám.)

teli földjének szeretőiére, melyen ha küzdeni kell is a megélhetésért, mégis kedvesebb rajta az élet, mint a messze idegenben.

Most magok az amerikai hatóságok riasztják el partjaiktól az idegeneket. Hoztak egy törvényt, mely már életbe is lépett, a legnagyobb brutalitásokra, lelketlenségre, s rendkívüli visszaélésekre szolgáltat okot. A kivándorlók úgyszólván oda vannak dobva az amerikai hatóságok önkényének. Az említett törvény csak annak ad engedélyt bejutni a mesés Eldorádó hazájába, kinek testi épsége ellen kifogás nincs. És itt megkezdődik a zaklatás, megkezdődnek a szive.- rázó jelenetek, valóságos rémregénybe illő tragédiák, melyeknek véghezvitelére csak a szívtelenség tud jogalapot találni. Megvizsgálják a partraszállókat, s a kiket selejteseknek találnak, tyukketreczekhez hasonló zárkákban elkülönítik, kiknek sokszor napokig kell várakozniok a hajóra, mely vissza fogja őket szállítani, ahonnan jöttek. Csekély, múlandó testi hibák is elegendők a könyörtelenség előtt a kiselejtezésre. Mitsem törődnek vele, ha az atyát gyermekeitől, a testvért testvérétől, a vőlegényt a menyasszonyától választják el.

A napokban 500 egyént deportáltak és még mintegy 700-ra tehető azok száma, kiknek zárkáikban várakozni kell az induló hajóra. Nap-nap mellett ismétlődnek ezek az embertelen elbánások. A mull héten egy atyát szakítottak el örökre gyermekeitől. De ez talán egyetlen eset azon ezer meg ezer közül, melynek hire hozzánk eljutott. A gyermekek lótva-futva, kétségbeesve keresték a tömeg közt atyjokat. Nincs sehol. Leírhatatlan az a jelenet, midőn a deportáltak hajóján pillantották meg. ü megy, s a gyermekek elhagyatva, támasz nélkül maradnak az idegen földön, hol rokon, de még ismerős sincsen. Mi lesz velők 1 . . Jajveszéklésöket nem hallgatják meg, az atyát nem adják vissza gyermekeinek, nem a gyermekeket atyjoknak.

Egy ifjú jegyesével ment a menyasszony ott lakó testvéreinek meglátogatására. Keresik a vőlegényt, nincsen sehol. Egyszercsak az épen indulófólben levő hajón pillantják meg. Szerencsétlen jegyesét alig tudták visszatartani, hogy a tengerbe ne vesse magát. Pedig a vőlegénynek úgy szólván semmi baja sem volt, mindössze a jobb karján szenvedett kisebb zuzódásokat.

Légió az áldozatok száma, kiket egész hidegvérrel dobnak oda a nyomor és kétségbeesés karjai közzé. Nincs irgalom, nincsen kegyelem, amint az inquisitorok kimondták a határozatot. Tehát ilyen a kezdet. A folytatás többnyire hasonló a kezdethez. Akiknek sikerül bejutni a tejjel- mézzel folyó Kanaánba, éhezve és elcsigázva gyakran hetekig, hónapokig lézengenek műnk a nélkül, s midőn hazulról hozott pénzecskéjük elfogyott, a kérlelhetlen helyzet a bűn útjára tereli őket. A nők a gyalázat ösvényére lépnek, a férfiak lopnak, rabolnak, mig utói nem éri őket az igazságszolgáltatás keze. Szóval el vannak veszve testileg, lelkileg. A vélt és festett boldogság helyett kinpadra kerülnek, a remény kártyavárai összeomlanak, nem aranymezőkön, hanem a prostituáltak üldözött tömegében, s az utcza sarkában szedi fel a szegény idegen magát.

A régóta szárnyrakelt hírek mitsem használtak honfiainknak. Ezeren és ezeren rohantak a veszedelembe. Csábító ügynökök mézes szavára elbobták maguktól szülőföldjüket, családjukat. Rábízták életüket a vaksors szeszélyére, kitették magokat az előre nem látható szenvedéseknek.

Hallva azon gaztetteket, melyeket egy pár hete, mióta az uj törvény életbelépett, a hatóság közegei követnek el a védtelen tömegen, ismét óva intünk mindenkit, nehogy elragadja a meggazdagodás utáni vágy. Szeresse hazáját, munkálkodjék annak és magának jólétéért törhetlen erővel, boldog lesz akkor két keze utón, fény és jólét fog derülni az országra is, ha fiai egyesitett erővel törekszenek elhárítani azt a rákfenét, mely ott rágódik hazánk életfájának gyökerén.

A munka kezdetét vette, működjék közre mindenki tehetsége szerint, — min- denbizonynyal nyert perünk lesz.

Hírek.

Mélyentiszielt előfizetőinknek, szives olvasóinknak és munkatársainknak boldog újévet kívánunk.

Újévi istentiszteletek. Újév reggelén 7 órakor Hehelein Károly prépost-kanonok mond misét, utána sz. beszédet Juhász János s. lelkész, 9 órakor a káptalan tart ünnepi szent misét, utána Bagossy Bertalan tanár intéz sz. beszédet a hívekhez. — Ó-év estéjén a székesegyházban este 6 órakor a szent beszédet dr. Kovács Gyula tanitónőképző-in- tézeti tanár fogja tartani.

Bartók Lajos nagybeteg. Pár héttel ezelőtt említettük, hogy vármegyénk jeles költőfia, Bartók Lajos súlyos betegen fekszik Budapesten és kénytelen volt kórházba vi. tetni magát. Újabban roszabb hírek érkeznek a költő betegágy i mellől. Orvosai félnek a katasztrófától, a baj határozottan rosszabbra fordult, a beteg többször önkívületi állapotban van.

A bíróság kóréból. Izsépy Andor ungvári kir. járásbiró a kassai kir. Ítélőtáblához tanácsjegyzőnek lett berendelve.

Húsz éve tanár. Reiser György dr., a kir. kath. főgymn. jeles hittantanára most tölti be tanárságának 20 ik évfordulóját. A nevelésügy terén kifejtett buzgó munkássága, finom bánásmódja, az ifjúsággal szemben tanúsított gyöngéd szeretet méltán kihívják mindnyájunk elismerését és megérdemli, hogy e helyen is megemlékezzünk a derék férfiúról. Azért nyerte meg úgy a szülők, mint általában az egész szatmári társadalom rokonszenvét és nagyrabecsülését. Találjon hivatásában sok örömet és legyen még hosszú időn keresztül gondos atyja az ifjúságnak.

Telekkönyvvezetők változása. Az igazságügyminiszter Oertzen Oszkár törökkanizsai járásbirósági segédtelekkönyvvezetőt a halmii járósbirósághoz telekkönzyvezetőnek nevezte ki, Nemes Árpád nagybereznai já- rásbirósági telekkönyvvezetőt pedig a törökkanizsai járásbírósághoz helyezte át.

: ív" Hymen. Bosnyák Béla dr., nagybereznai járási orvos a napokban esküdött örök hűséget néhai Duchon Sándor volt nagybereznai körjegyző leányának, Ilona kisasszonynak.

— Tárnok József kecskeméti városi mérnök jegyet váltott dr. Diósi Adolf járásorvos, tb. vármegyei főorvos leányával Csengerben. — Bán Kálmán debreczeni kereskedő vasárnap esküdött örök hűséget városunkban özv. Fésös Andrásné leányának, Olga kisasszonynak.

— Barkász Sándor dr., máramaros-szigeti kincstári alügyész szombaton esküdött örök hűséget néhai György Béla abauj-szántói ügyvéd özvegyének, Szmetány Anna úrnőnek. ■— Szende Sándor dr., fővárosi ügyvéd a napokban tartotta esküvőjét Nagykárolyban dr. Czukor Lajos járásorvos leányával, Irén kisasszonynyal. -— Hudopkó János munkácsi kir. járásbirósági aljegyző szombaton esküdött örök hűséget Sárkány Gábor állami iskolai igazgató leányának, Sárkány Boriska munkócs- városi óvónőnek. — Palatinszky István nyíregyházai vasúti raktárnok január 3 ón vezeti oltárhoz városunkban özv. Illyés Bálintné, szül. Polonyi Irma úrnőt. — Piskolti Ferencz kir. járásbirósági aljegyző hétfőn tartotta esküvőjét városunkban Gecsey Etelka sárospataki tanítónővel, özv. Gecsey Istvánná úrnő leányával.

Egyházmegyei liir. Ő méltósága a püspök ur ideiglenesen Nagy-Zalacskára Vojtkó János tibai segédlelkészt küldötte ad- ministratornak.

Mérnöki kinevezések. A m. kir földmi velésügyi miniszter Nagy Sándor segéd- mérnököt a folyam- és kul urmórnöki hivatalok egyesített létszámában kir. mérnökké; — Kofranek Vendel okleveles mérnököt végleges minőségi fizetéses segédmérnökké nevezte ki.

Gyászhir. Alulírottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják úgy a maguk, mint a széleskörű rokonság nevében is a legjobb anya, nagyanya, anyós és rokonnak cserneki és tarkeöi Dessewffy Anna előbb püspöki Keresztszeghy Albertné, utóbb nagyik- lódi Iklódy Mártonnénak folyó évi deczember hó 27-én d. e. fél 12 órakor életének 71-ik évében hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét. A megboldogult hült teteme folyó hó 29 én délután fél 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartásai szerint a helybeli mesterrészi sirkertben levő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldozat pedig 1903. évi január hó h án reggeli 9 órakor fog a helybeli róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Nagykároly, 1902. deczember 27. Áldás legyen emlékén ! Keresztszeghy Paula férjezett Nemestóihi Szabó Antalné, Keresztszeghy Etelka férjezett Bartholy Edéné, gyermekei. Nemestóihi Szabó Antal, felső-eöri Rába László, Bartholy Ede. vejei. Nemestóthi Szabó Albert, Nemestóthi Szabó Hedvig, Nemestóthi Szabó Melanie, felső-eöri Rába István, felső-eöri Rába Gabriella, Bartholy Frigyes, unokái.

Katonai áthelyezések. Kálnay Géza honvédszázadost Iglóról Nagykárolyba, dr, Gaál Sándor ezredorvost Nagykárolyból Jászberénybe, dr. Widder Sándor segédorvost a tábori vadászzászlóaljtól a munkácsi honvéd- gyalogezred orvosi tisztikara állományába helyezték át.

Szerkesztőváltozás. Papp Béla ügyvéd 1903. január 1-től megválik a „Nagykároly és Vidéke“ szerkesztésétől. Utódja dr. Adler Adolf ügyvéd lesz.

Fögondnokválasztás. A németi ref. hitközség \asárnap tartotta meg főgondnok választását, minthogy a nemrég megválasztott főgondnok, Jákó Mihály lemondott. Uray Károly kir. járásbiró lett a győztes 67 szavazattal. Tanácsosok Kondor Sándor és Dómján János lettek.

A hadsereg kövéből. Az ezred parancsnokság héthalmi Chorlé Miklós helyben állomásozó 5. gy. ezredbeli főhadnagyot a III. zászlóalj segédtiszti állásától saját kérelmére fölmentette s helyére kászonyi és és jak abfal vi László Imre főhadnagyot nevezte ki.

Uj segédlelkész. Szabó János szamos- ujvári g. k. püspök Anderkó Viktor végzet