Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)

1903-01-14 / 3. szám

..HETI SZEMLE“ (3-ik szám.) 3 343. §-a alapján felmentette, s az e közle­ményre vonatkozó kéziratot tulajdonosának visszaadatni rendelte. Kelt a debreczeni kir. törvényszék, mint esküdtbiróságnak 1902. évi szeptember hó 15-ik napján tartott üléséből. — Szüts Miklós sk. elnök, Szeöke István sk. — előadó. Városi közgyűlés. Tegnapelőtt délután tartotta meg tör­vényhatósági bizottságunk ez évben első közgyűlését gróf Hugonnay Béla főispán el­nöklete alatt. Idegen ember — látva azt a nagy soka- dalmat, mely az első közgyűlésre felvonult, — bizonyára dicsérettel halmozná el a bizott­sági tagokat, hogy a város ügyeinek előbbre- vitelén összefogva, vállat vállhoz vetve mun­kálkodni igyekeznek. Mi, akik a viszonyo­kat ismerjük, máskép vélekedünk a bizottsági tagok buzgóságáról. Teljes számban csak akkor mutatkoznak a képviselők a közgyű­lési teremben, ha valami választásról vagy bizonyos érdekek kielégítéséről van szó. így volt ez a tegnapelőtti közgyűlésen is. Az ott jelenlevő képviselők egy része nem kötelességteljesitésből jött el a gyűlésre, hanem csak azért, hogy az üresedésbe jött állások betöltésénél.valamelyik aspiránsra le­adhassa szavazatát. Közügy, az mellékes. Szavazás után az ilyen képviselők rendesen eltávoznak a teremből. Különben a három rendbeli választás a legnagyobb érdeklődést kölcsönözte a gyű­lésnek. Ezeknek betöltése után a tárgysoro­zat többi ügyei gyors tempóban, de kevés érdeklődés mellett, nyertek elintézést. Rész­letes tudósításunkat a közgyűlés lefolyásáról a következőkben adjuk : A polgármesteri havi jelentést a tör­vényhatóság állapotáról Kőrösmezey főjegyző olvasta fel. Az ügyforgalom az elmúlt évben jóval nagyobb volt, mint az 1901.-ben. A városi hatósághoz elintézés végett 10379 ügydarab érkezett. Ezek mind elintézést nyer­tek s az 1903. évre egyetlen egy ügydarab sem hozatott át. A különböző reformok élet­beléptetésénél sok nehézség fordult ugyan elő, mindazonáltal az átmenet minden ráz- kódtatás nélkül nyert végrehajtást. A szatmár­m.-szálkái vasút kiépítésére a budapesti Gre- gersen czég már megtette ajánlatát. A szat- már-bikszádi vasút kiépítésére is rövid idő alatt meg fog érkezni az ajánlat. A vá­rosi hatóság a volt és jelenlegi képviselő közreműködése mellett mindent megtesz, hogy ezen útvonalok mielőbb kiépíttessenek. A je­lentés még Chorin Ferenez főrendiházi taggá történt kineveztetéséről és a főispán öt éves szolgálati működéséről emlékezett meg. A közgyűlés a főispán érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg. A szeretetnek és ragaszkodás­nak szép nyilvánulása volt ez az elismerés, melyet a törvényhatóság a főispán működése iránt kifejezett. Ezt a váratlanul jött, szives óvácziót a főispán meghatottan köszönte meg s azon óhajának adott kifejezést, hogy azt a bizalmat, melyet eddig tapasztalt, tartsa meg iránta továbbra is a törvényhatóság, mert ezen bizalom lesz az ő becsületes, a város javát czélzó munkálkodásának legszebb jutalmazása. Isten áldását kérve a törvény- hatóságra, fejezte be a főispán beszédét, mely­nek elhangzása után kitört a lelkes éljenzés. A szeptember 25.-én tartott rendkívüli közgyűlés azon határozatát, hogy az óvoda czéljára a Kovács Béla Rákóczy-utczai házát vásárolják meg, a belügyminiszter nem hagyta jóvá, mert a hozott határozatot nem az összes, hanem csak a jelenvolt képviselők többsége mondotta ki. Ez ügyben e hó 24.-én rend­kívüli közgyűlés lesz. Nagy érdeklődés mellett folyt le a tanács­jegyzői, első — és másod aljegyzői állások betöltése. A kijelölő-bizottságba a közgyűlés Veréczy Antal, Kelemen Sámuel, Fejes István bizottsági tagokat választotta meg, a főispán kinevezte Antal Dánielt, Korányi Jánost és Papp Endrét. A tanácsjegyzői állásra megegyezők vol­tak a vélemények, mert az első helyen ki­jelölt Ferenez Ágoston első aljegyzőt egyhan­gúlag választották meg. Az első aljegyzőségre pályáztak dr. Lénárt István és dr. Szepessy Károly. A győzelem 42 szavazattal dr. Lé­nárt Istváné lett. Ellenfele 25 szavazatot kapott. A II. aljegyzőségre egy pályázó akadt — Kriizselyi Barnabás, a kit egyhangúlag meg is választottak. Az 1902. év szeptember havi adó elő- és leírásokról, — a rendőrlegénységnek téli csizmával való ellátásáról s a köz- és gyám­pénztár váratlan megvizsgálásáról beterjesz­tett tanácsi javaslatokat a közgyűlés tudo­másul vette. A városi átiratási dij kezelését a szám­vevői hivatal ügykörébe utalta a közgyűlés és ide napi 3 korona mellett egy szakdijnok felvételét rendelte el. Az erdő-alap tényleges megszüntetését a belügyminiszter jóváhagyta. (A kiapadha- tatlannak látszó pénzforrás ezzel bedugult.) Az avasi bérei erdőség ideiglenes üzem­tervét jóváhagyták. Az erdők 1902. évi állapotáról, kezelé­séről és védelméről beterjesztett jelentés, valamint a városi perekről a tiszti főügyész által beterjesztett jelentés tudomásul szolgált. Az árvaszéki ügyek előadója a közigaz­gatási bizottságban eddig a polgármester volt. Minthogy az ujrend életbeléptetésével a pol­gármesteri teendők jóval nagyobbak lettek, a beterjesztett javaslat szerint árvaszéki elő­adóvá a közgyűlés Békéssy Géza árvaszéki ülnököt választotta meg. Az igazoló-választ­mány Biki Károly törvényhatósági bizottsági tag megválasztását igazoltnak jelentette ki s ezen igazolást a közgyűlés tudomásul vette. A szinügyi bizottság a jövő idényre a szín­házat Krémer Sándor mostani igazgatónak adta ki, melyhez a közgyűlés is hozzájárult. A biráló-választmány az 1903. évi legtöbb adót fizetők névjegyzékét összeállította. Tu­domásul szolgált. A városi állatorvos teendőinek egy részét a helybeli m. kir. állatorvosra bízta a köz­gyűlés és ezen munkálatok teljesítéséért évi 800 korona tiszteletdijat szavaztak meg részére oly kikötéssel, hogy a kijelölt teendők nem megfelelő végzése esetén a megadott tiszte- letdij visszavonható. A nagyberki birtokos­ságnak hídépítésre kért faanyagokat 50% en­gedménynyel fogja adni a város. A vámőrök tűzifa-járandóságát 4 m.3-ről 8 m.8-re emelték fel. A városi szőllőtelepek eladására vonatkozó előterjesztéshez a köz­gyűlés hozzájárult s az eladás ügyében rend­kívüli közgyűlésen fog határozatot hozni. A szatmármegyei lóversenyegyletnek verseny- dijra mint eddig, úgy most is 800 koronát szavaztak meg. A tűzifa egységárának meg­állapítására vonatkozó javaslatot elfogadták s azt, mint közérdekűt, közszemlére kitétetni rendelték. A tagosítás következtében a mos­tani legelőterület helyett más alkalmas helyen fognak gondoskodni. A tenyészállatok takar­mányának előállítására egy-egy állat után 3 hold területet állapítottak meg. Nyitra vármegye közönségének átiratát a nemzetiségi mozgalmak korlátozása ügyé­ben, továbbá Somogy vármegye átiratát a magyar földnek magyar kézen való megtar­tása tárgyában a közgyűlés pártolólag tudo­másul vette s hasonszellemü felirattal támo­gatja. Az utkaparók jutalmazására 44 korona megtakarított összeget utalványozott ki a közgyűlés. Ezzel a tárgysorozat le volt tárgyalva — s közgyűlés a főispán éltetésével véget ért. A nőegylet bálja. Minden tekintetben sikerült volt a hely­beli jótékony nőegylet f. hó 10-iki bálja, mely kedélyességével és fényével méltó beve­zetése volt az idei szezonnak. A mulatság nemcsak erkölcsileg sikerült, de a nőegylet jótékony rendelkezési alapját is szépen gya­rapította. A Pannónia táneztermében folyt le a mulatság. 8 óra után kezdődött a nagyszabású programm zsúfolt karzat s a tárezteremben elhelyezkedett nagyszámú hallgalóság előtt. A programm összes számai kitünően sikerül­tek, az egyetlen hiba a nagyméretű terem akusztikája volt, mely a kedves előadásokat nem tudta oly érvényre juttatni, amint azt a műsor kitűnő összeállítása, az ügyes ren­dezés és a szereplők művészete, gondos ké­születe megérdemelte volna. A programm első száma Márton Lázár Mondik Endre, Orosz Alajos és Glück Ferenez nagy gonddal betanult négyese volt. Ezután Bankos Jozefin k. a. szavalta el mély érzéssel Szabados Ede ez alkalomra irt remek költe­ményét. Majd Markó Kálmánná ő nagysága nagy anyagú, terjedelmes, hatalmas kolora- turával rendelkező, magas technikájú ónek- müvószetében gyönyörködtünk. Dr. Havas Miklós, Benkő Miksa zongora kísérete mellett nehány hegedű számot adott elő ismert mesteri játékával. A programm utolsó nagyszabású száma az élő naptár volt. Csomay Imre mint 100 esztendős jövendőmondó ügyes maszkjával, az egyes hónapokat személyesítő Wodianer Margit, Gödé Erzsiké, Biki Kornél, Nagy Adél, Lengyel Angela, Asztalos Esztike, Leit­ón nem követtem tanácsát s bizony olvas­tam én, de nappal. Este másféle szórakoztató könyvet ol­vastam s szépen el is aludtam. Ámde a mit az orvos megsejtett, csakugyan bekövet­kezett. Mert alig alhattam néhány óráig, már is fölriadtam. Ismét megjelent előttem a szürke asszony. Szerencsére volt most kéznél gyer­tyám s hamarosan meggyujtottam. „Hála Istennek ! nem volt semmi s megnyugodva pihentem egy kevés ideig, mig újra elalud­tam. Következő napon az orvos ismét meg­látogatott. Ugyanaz a kérdés, ugyanaz a felelet. De nekem sokszor megjelent álmomban a szürke asszony. Végié is az orvos azt ajánlotta, hogy más vidékre menvén, felejtsem ezt az ese­ményt. A tanács használt. Olyan helyre mentem, hol a regényt elfelejtette velem a szép ter­mészet. — Most hála Istennek 1 a nyugalom s a felejtés erre is ráborította jótékony fátyolét.“ Eddig barátom története.

Next

/
Thumbnails
Contents