Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-05-13 / 20. szám
2 „HETI SZEMLE* í20-ik szám.) nyezojii kérdésen nem fog csak átsiklani, mikor a katonai czélokra igénybe vett áldozatok oly óriásiak, hogy annak morzsája is ugyancsak számottevő közgazdasági életünkben. Ha azért volna e vámmentesség szükséges, hogy háború esetén az elvámolás késedelmét kikerüljük, ezen segíteni lehet másként, ha t. i. a kormány fentartja magának azt a jogot, hogy ily esetre a birodalmi tanács ideiglenes vámmentességet, illetve fenakadás nélküli szállítást engedélyezzen. Siyma. Városi közgyűlés. Törvényhatóságunk tegnapelőtt! közgyűlésében a kegyelet adóját rótta le városunk egykori polgármestere, Böszörményi Károly iránt, kinek jól sikerült arczképét a közgyűlés dísztermében ünnepélyesen leleplezték. A törvényhatóság ezen tónj’ével mintegy kötelességét teljesítette azon férfiú iránt, ki még az adminisztráció ólén állott, vaskezekkel kormányzott, mindent szigorúan megfontolva, egyengette az utat, hogy városunk a fejlődés felé lassú, de biztos lépésekkel haladhasson. Maradandók voltak alkotásai; a megboldogult emlékéhez méltó az a kegyelet, melylyel törvényhatóságunk érdemeit megörökítette. A közgyűlésen Pap Géza polgármester elnökölt. A főispánt halaszthatatlan hivatalos teendői akadályozták a megjelenésben. A dísztermet szorongásig megtöltő vendégek és bizottsági tagok soraiban ott láttuk püspök ur Onagyméltóságát Hehelein Károly prépostkanonok, Szabó István titkár és Hámon szentszéki jegyző kíséretében ; továbbá a nagy- kiterjedésű Böszörményi-családot, a rokonokat és városunk társadalmának szine-javát. A polgármesteri jelentés, melyet Körös- mezey főjegyző olvasott fel, végig futott Böszörményi munkás pályáján ; majd végül javaslatba hozta, hogy a törvényhatóság Hérmán Mihály volt polgármester emlékét is hasonló módon örökítse meg. A javaslatot egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. Az igazi érdem elismerésének koszorúját Tankóczy Gyula főkapitány tűzte föl Bő szörményi Károly halan*ékaira abban az emelkedett szellemű ernlókbeszédben, melyben a kegyteljes szeretet hangján emlékezett meg sikerekben gazdag életpályájáról. A nagyhatású beszéd elhangzása után a polgármester a gyűlést öt perezre felfüggesztette, mely idő alatt a vendégek eltávozlak a közgyűlési teremből. A folytatólagos közgyűlés első tárgya a közgyámi állás betöltése lőtt volna. Minthogy azonban a főispán nem jelenhetett meg a közgyűlésen, s a polgármestert sem bízta meg a helyettesítéssel, a választást levették a napirendről s azt a junius havi rendes közgyűlésre tűzték ki. A főszámvevő javaslatára az állami iskolák építési költségének részlete gyanánt 1290098 K-t előlegezett a közgyűlés, mely összeget a közoktatásügyi kormány a julius 1.-én esedékes hozzájárulási összegből a közpénztárnak visszatérít. Ez az előlegezés jövőre már nem fog előfordul ni. A Pannónia-száiloda és vigadó építésénél fölmerült többlet munkák kiadásait a belügyminiszter jóváhagyta. Az épület felülvizsgálására kiküldött bizottság az építkezést kifogástalannak s műalkotásnak nyilvánította. Csupán a nagyterem menyezet-festésénél mutatkozott némi hiány, melyet a vállalkozó a még bentlevő 2000 koronából utólagosan tartozik elkészíttetni. Jámbor és Bálint mű építészeket a felelőség alól a közgyűlés felmentette s részükre Vajay Károly indítványára a kifogástalanul végrehajtott munkálalokért elismerést szavazott. Ifjú Vida János zsadányi lakossal kötött szerződés tárgyalását a f. hó 23. án tartandó rendkívüli közgyűlésre tűzték ki. A házi pénztár és különféle alapok, továbbá a nyugdij-alap 1902. évi zárszámadásait elfogadták. A költségvetés egyes fő és alrovataiban kitüntetett összegek ellen csak Törseök bizottsági tagnak volt kifogása. A főszámvevő felszólaló aggályait azonban nyomban eloszlatta. Soós János volt rendőrfogalmazó az iránti kérelmét, hogy a nyugdíj alapra befizetett járulékait a közgyűlés fizesse vissza, nem teljesítették, mert állásáról önként lemondott s a nyugdijszabalyzat ide vonatkozó szakasza* értelmében nincs joga a befizetett járulékot visszakérni. Papp Endre I. osztályú Írnokot évi 581, Kovács József kapuőrt 290, Szász Mihály lovasrendőrt évi 292 koronával nyugdíjazták. Az 1903. évi költségvetés ellen dr. Törseök bizottsági tag által beadott fellebbezés fölött napirendre tértek. A városi kölcsönök konvertálása tárgyában — mint tudvalevő — a Magyar Jelzálog Hitelbank az első ajánlatnál kedvezőbb ajánlatott adott a városnak A feltételeket a közgyűlés elfogadta. Egy magyar iskolahajó felszerelésére 50 koronát szavaztak meg. Lórencz Pál városi kertész javadalmazását 800 koronáról 1000 koronára emelték fel. A munkácsi gör. kath. egyházmegye főpásztora azon kérelemmel járult a városhoz, hogy a szatmári egyház részére megszavazott évi segélyt emelje fel 1200 koronára, hogy egy segódlelkészt is javadalmazhasson az egyház. E kérelemnek a közgyűlés nem tett eleget, hanem kimondotta, hogy előbb hozott határozatát fentartja s az egyház a már megszavazott 800 korona évi segélyt kizárólag a kántor javadalmazására fordíthatja. A Homoródon két uj hidra lévén szükség, ennek haladéktalanul való elkészíttetését a közgyűlést elrendelte. A zeneiskola czóljaira évi segélyül 1200 koronát szavaztak meg azzal a kikötéssel, hogy az iskola igazgatóságában a város 1—2 taggal képviselve legyen s 4, arra érdemes tanuló, kiket a város majd ajánlani fog, ingyenes oktatásban részesüljön. A közkórház 1902. évi szárszámadását és 1903. évi költségelőirányzatát jóváhagyólag tudomásul vették. A Kossuth-kert melletti földek kisajátítását a biróilag megítélt egységárban a város a törzsaiap terhére végre fogja hajtani. A város területén közlekedő villamos vasutat közelebb gőzmotorra fogják átalakítani. Épp ezért a szatmár—erdődi h. é. v. r. társasággal a villamáram-fogyasztásra kötött szerződés felbontását mondották ki. Arad város átiratát a házbéradó mentesség idejének kiterjesztése s Kassa város átiratát a 30 koronát meg nem haladó kézi- zálogkölcsön bélyegmentessége tárgyában pártolólag tudomásul vették. Jurácskó Dánielnének néhai Jurácskó Gyula vámhivatali pénztáros 3 havi fizetését segélyképen megszavazták. Évzáró vizsgalatok. A polgári, elemi iskolai és kisdedóvónőképző intézetben a tanképesitő és évzáró vizsgálatok a következő sorrendben fognak megtartatni, ______________________________ Ra blógyilkos herczegf. (Történeti esemény.) 1696 április 13-án tartotta ünnepélyes bevonulását Becsbe Portugália követe, Károly József Prokop, Lygni herczege. A nagy pompát, melyet ez alkalomból kifejtett, fél Becs bámulta meg. Hat hatlovas kocsiból és 80 főnyi kíséretből állott a menet. A herczeg, kinek neje Arrenches márkinő, a portugáli ministerelnök egyetlenjleánya volt, a legelőkelőbb németalföldi családból származott; mert atyja spanyol grand és Milánó kormányzója, anyja pedig nassaui herczeg- nő volt. A fényes bevonulásnak megfelelt az uj követ háztartása is. Palotája Bécs legszebb terén pazar fényűzéssel volt berendezve és fényes estélyeket adott. Minden, de különösen hazard játéka mórhetlen gazdaságra látszott mutatni. Egy estén 13,000 drb. aranyat veszített, oly összeget, hogy a nyertes fél, Hallweil Ferdind gróf maga sem követelte tőle, hogy azt azonnal kifizesse, hanem megelégedett bünbánatról, — a 28—29-lapon Péter és Judásról, — a 95. lapon a gonosz lélek és bűnösről stb. egyenesen magukkal ragadnak. Hogy egyéb részleteket is említsek, valóban meghatóan Írja le, hogyan megy Jézus szenvedésének útjára (8. 9. lap.), vagy Judás árulását és Péter- tagadását (23. 24. 25. lap), avagy h megostorozás kegyetlenségét (a 61. ).). Egyátalában a Jézus szenvedésének elbeszélésében nemcsak tollal, hanem vésővel és ecsettel is dolgozik, — szóval igazi mester. A különböző lelkiállapotok ecsetelése is erős oldala. így : remek az a rész, melyben azt bizonyítja, hogy a bűnnek büntetése már magában a bűnben benfoglaltatik (16. lap); avagy az a rósz, ahol a bűn által megzavart egyensúlyról s a bünbánat szerepéről szól (21. 22. 1.); nemkevósbbé meggyőzően érvel a gyóntatószék hatalma (51. 1.) és az oltári- szentség csodája felől (69. 1.) s megrendítő képet nyújt a megátalkodott bűnösről, ref- rónszerüleg menydörögvén a próféta intő szózatát : „A vég eljön, eljön a vég, adj számot! (82. 83.) Nyomban ez után pedig gyönyörű párbeszédszerü antitesisben állítja elénk a földi léttől válni készülő bűnös mentegetőzését és az isteni kegyelem szózatát (84. 1.) Mindezeknek a koronája pedig a Pilátus sikerült jellem-festése. (41. 1.) Ennyi előnynyel szemben — ha valamit kifogásolnunk lehetne, az az anyagnak nem mindenütt arányos beosztása, ami azonban a párhuzamos tárgyalásnak tulajdonítható; na meg talán a nagypénteki beszéd bevezetésének végén a lándzsás katonának kissé erőltetett aposztrofálása elmaradhatott volna. De elég legyen most ennyi. Többet máskor. Talán egy legközelebb megjelenendő újabb szentbeszód-gyüjteménye alkalmával. Mert, hogy Wolkenberg dr. nevével a sz. beszéd irodalom mezején még találkoznunk kell, az bizonyos. Ehhez a sikeréhez fogadja őszinte gratulácziónkat — a jö.endőhöz jó- kivánatainkat. A visszontlátásra. Rónai István.
