Heti Szemle, 1903. (12. évfolyam, 1-51. szám)
1903-04-01 / 14. szám
4 HETI S Z E M L E“ (14 ik szám.) hű tükre a léleknek, a szó nem mindig őszinte tolmácsa a gondolatnak, a cselekedetek pedig nem fel tét len ü 1 bizlos jelei az ember erkölcsi értékének : nagyon természetes, hogy a társadalom végzetes tévedéseknek van kitéve az egyes ember erkölcsi értékének megbirálásában. Az uzsorás p. kinek vagyonához a jogtalanul kifosztottak átka tapad, nem becsületes ! És mégis, kortársainak szemében általánosan tisztelt alak lehet, ha uzsorakamatjának parányi részével jótékonyságot fhogtat. — Aztán meg a társadalom ítélete nagyon változó; a mit ma nemesnek tart, holnap ugyanazt megbélyegzi. Az ó-korban a munka megbecstelenítő vo t, ma nemesit; a más családi szentélyébe betolakodó csábitól régen megbélyegzettnek tartották, ma egyéb fogyatkozások híján kifogástalan gentleman lehet 1 íme, m. I. Hallgatók, az a külső becsület, mely az emberek kedvező Ítéletében áll 1 Változó és bizonytalan, mint az időjárás 1 És a mai kor felfogása szerint mégis ez a legfőbb ékesség, ez a legdrágább kincs 1 Helyes, sőt szükséges, hogy kortársaink Ítéletére is tartsunk valamit; de erre helyezni minden súlyt, óriási tévedés ! Már pedig a modern párbajok 90 °'o-a eme külső becsületért vivatik. Az emberek kedvezőtlen Ítéletétől való félelem adja a párbajozók kezébe a fegyvert; attól a beteg közvéleménytől rettegnek, mely nem a sértő felet, hanem a megsértettél bélyegzi meg, ha lovagias utón nem szerez magának elégtételt; attól a rettenetes elvtől riadnak vissza, mely szerint a férfiút nem cselekedetet teszik becstelenné, hanem a szenvedett sérelem 1 — Voltaire csípős gúnynyal ostrozza a párbajt; vívni sem tud. De midőn de Rohan lovag megsérti őt, sietve vivni tanul s kihívja, nehogy hírnevén, becsületén csorba essék. — így zsarnokoskodik a kortársak Ítélete, vagyis a közvélemény az egyesek felett, igy viszi az emberek fölületes Ítéletén alapuló külső becsület a főszerepet az ember valódi, belső becsülete, erkölcsi értéke fölött. Ezek után megadhatom a feleletet arra nézve, hogy mely ügyek azon becsületbeli dolgok, melleknek elintézése korunk felfogása és szája ize szerint csakis párbajban történhetik ? Minden külső jel, szó, vagy cselekedet, mely a férfiú értékét embertársai szemében csökkkentheti, alapjául szolgálhat a becsületbeli eljárásnak, okául a párbajnak. Egy ártatlan mosoly, melyből gúnyt olvasnak ki; egy elhamarkodott szó, melyből sértést magyaráznak ; egy különösebb tekintet vagy mozdulat, melyet félreértenek, elégséges ok lehet a mai felfogás szerint arra, hogy gyermekkori barátok, közeli rokonok is párbajt vívjanak, s széttépve a közöttük fennálló szeretet összes kötelékeit, véres drámákat rendezzenek. Nézzük meg már most, lehet-e a párbaj a józan ész szerint az, a minek manapság tartják, a megsértett becsület helyreállítója ? Folyt, következik. mentő tanfolyam városunkban. Dr. Atzél Károly, az orsz. mentőegye- sület orvosa, szombaton délután 6 órakor a városháza nagy tanácstermében tartá meg szakszerű előadását az első segélynyújtásról. Az előadáson ott voltak a torna- és vivó- egylet tagjai, a szatmári mentő-egyesület tagjai, a szatmári gőzmalom-társulat, a Neuschlosz féle fűrésztelep, a szatmári első téglagyár, a villamos gépház s több más ipartársulat vezetői és kiküldöttei, a hivatásos tűzoltók, a rendőrség létszámából 12-en és sok érdeklődő. Az első előadás tárgya a vérző sebek kezelése volt. Az előadó orvos urnák nemcsak a tárgyban való kiváló szakértelme, de a mentő intézmény iránt való véghetetlen lelkesedése kiérzett minden szaván. Az egyszerű, szabatos nyelv, a tárgynak bő ismerete s az előadás közvetlensége voltak azok, a mik valósággal lebilincselték a hallgatóság figyelmét. A második előadást vasárnap délelőtt 11 órakor tartá meg Dr. Atzél ur a csonttörésekről s az ájulásról, valamint az ily betegeknél az első segély nyújtásáról. A harmadik előadás vasárnap délután 5 órakor volt, melynek tárgya a tetszhalottaknál alkalmazandó óleszlési eljárások, mesterséges légzés alkalmazása ; a mérgezéseknél követendő eljárás, az égett sebek kezelése s a vitriollal okozott sérülések kezelése. A külső sérülések bekötése, valamint a tetszhalottnál mesterséges légzés alkalmazását előadó ur gyakorlatilag is bemutatta s a jelenlevőkkel gyakoroltatta is. A három előadás közönsége nem fogyott, de sőt gyarapodott; daczára annak, hogy egész polgárságunk a vasárnapi nép- gyülós izgalmainak hatása alatt állott. S bogy ez igy történt, az pusztán dr. Atzél Károly orsz. mentőegyesületi orvos ur érdeme,. ki fáradságot nem ismerő ügybuzgó- ságával, nyájas, megnyerő modorával, a mentés körül szerzett bő szakismeretével, előadásának közvetlenségével nemcsak élvezhetővé tette a száraz anyagot, de fogókonynyá is a mi sziveinket az intézmény iránt, ter- mékenynyé agyunkat a tanultak gyümölcsöz- tetésóre. Ha mindnyájunkat is érhet baleset, a minthogy érhet is, igen nagy megnyugtatásunkra szolgálhat az, hogy az első segély nyújtásának olyan apostolai vannak hazánkban, mint dr. Atzél Károly, ki fáradságot, áldozatot nem kiméivé, szedi össze az emberszeretet bajnokait s maholnap nem lesz hazánknak olyan nagyobb városa, hol a mentő- egyesület közszükséggó nem válnék. Midőn dr. Atzél Károly urnák ezúton is kifejezzük hálánkat, elismerésünket és kö- szöneiünket, kérve őt, hogy ügybuzgóságát tartsa meg továbbra is s a nemes misszióhoz, mit magára vállalt, adjon az Ég neki elég fizikai erőt és kitartást, — nagy elismeréssel kell adóznunk a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnák is, ki a mentő-tanfolyamok szükségét belátván, anyagi áldozatokat hoz az eszme érdekében. Az előadó urnák pedig saját belső megnyugtatásán kivül szolgáljon jutalmul a mi egyszerű elismerésünk babérága, melyet a polgárok a polgárerónyek kitüntetéséül adnak s az a biztosítás, hogy az itt elvetett mag termő földre talált. A viszontlátásra I Thurner Albert. HIRE k. Személyi hir. Ő Jnagyméltósága, a püspök ur, hétfőn délután Hámon Róbert szentszéki jegyző kíséretében Budapestre utazott, hogy részt vegyen a tegnap tartott püspöki konferenczián. O nagyméltósága valószínűleg holnap visszaérkezik székhelyére. Gyászhir. E hó 26 án törvényszékünk bírói karából egy munkás tagot ragadott ki a kérlelhette» halál. Teperczer Kálmán központi vizsgálóbíró adta vissza lelkét Terem- tőjének. A köztiszteletben álló férfiú halála mély részvétet keltett az egész városban, noha nem jött a katasztrófa váratlanul. Körülbelül egy éve már. hogy kisebbfoku szélülés érte, beiegségéből azonban a gondos ápolás és orvosi kezelés folytán annyira kiépült, hogy hivatalos teendőit zavartalanul végezhette. A múlt vasárnap délután kezdett terjedni a hír, hogy Toperczemek vége van. Szomorúan jelentették egymásnak az emberek, a hir vételére mindenkinek az arczán a megdöbbenés és részvét jelei voltak láthatók. Ettől az időtől fogva teljesen eszméletlen állapotban volt. Szerető családi köre mindent elkövetett megmentésére, hogy visszaadja őt az életnek és szeretteinek. Sikertelennek bizonyult minden, csütörtökön beköszöntött a halál angyala, s megváltotta a nagybeteget szenvedéseitől. Temetése szom- baton“délután 3 órakor történt. Ott volt ravatalánál az egész város intelligencziája. A gyászszeriartást Hehelein Károly plébános, prépost-kanonok végezte. Az engesztelő szent miseáldozat szombaton reggel 8 órakor mu- tattaiott be lelkiüdvéért az egek urának. — Földváry Sándor ügyvéd, vármegyénk tiszteletbeli főszolgabirája és törvényhatóságának bizottsági tagja múlt hó 28-áu Mátészalkán elhunyt. — Özv. Farkas Jánosné, szül. Hegedűs Juliánná vasárnap délután fél 4orakor életének 82. évében városunkban elhunyt. Földi részeit tegnap délután helyezték örök nyugalomra. Uj erdőfelügyelő. Ő felsége a király Pető Lajos debreczeni alerdőfelügyelőt kir. érd. felügyelővé nevezte ki s nevezettet a földmivelésügyi miniszter a debreczeni kir. erdőfelügyelőség vezetésével megbízta, mely felügyelőséghez erdőfelügyeleti tekintetben városunk is tartozik. Előléptetett tanárok. A vallás és közokt. miniszter Nagy József és Orosz Alajos kir. kalh. főgymn. tanárokat a VIII. fiz. osztály 3. fokozatába léptette elő. Polgármesterek kongresszusa. Néhány evvel ezelőtt honosították meg az ország polgármesterei azon üdvös szokást, hogy évenkint találkozót adnak egymásnak hol egyik, hol másik városban, s megbeszélik azon fontos ügyeket, melyek zsinórmértékül szolgálnak, hogy a városok fejlődése a kívánt helyes irányba tereitessék. Az idén Debte- czenben lesz a kongresszus május 18-án, melyre a debreczeni polgármester már össze is hívta kartársait. Az apáczák gyásza. Az irgalmas nővérek helybeli anyazárdájának ismét gyásza v»n. A rend egyik kiváló és példás buzgalom tagja, Jáger Ludovika, győrszentmártoni főnöknő múlt hó 28 án, életének 69-ik, fogadalmának 50-ik évében Győrszenunárton- ban elhunyt. Tiltakozó népgyülés. A polgárságnak százakra menő tömege vonult ki vasárnap délután nemzeti zászlók alatt lovasbandériummal a Budapest felől érkező vonathoz, hogy az országgyűlési képviselőket fogidja. Bakonyi Samu dr., Benedek János és dr. Lovász Márton, a függetlenségi pártnak eme vezérférfiai jöttek városunkba, engedve a lelkes meghívásnak, melyet a pártkülönbség nélkül szervezett népgyülés vezetősége intézett hozzájok. Jékey Zsigmond és Lengyel Zoltán képviselők táviratban mentették ki
