Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-02-19 / 8. szám
6 HETt SZEMLE“ (8-ik szám.) monogrammal és Lengyel Imre czéggel ellátva, 40 frt értékű tiszta uj télikabát. Kéri a tulajdonos, ki ezen ismertető jegyekkel a téli kabátra ráismer adja tudtára Forsmá- jer Pál tulajdonosnak, a fenti czégnól. A nép konyhának njabban adakoztak Márkusz Mártonná urné ivén 27 K. 70 fill. Márkusz Mártonná, 0. F. 5—5. K. N. N. 2, K. Sz. B., N. N., Mózes, Tóth Rózsi, N. N. Róth Ignátcz, Eigner, Kintzler József, N. S., E. Sz., 1 — 1 koronát. M. J, W. M. H. T.. 50—50 fillér. Többen 4.—koronát. Kaufman Dávid 5 kgr. köles. Weisz Miklós M.-Szal- káról 2 zsák kolompárt. Fischamann Mónié Klein Bella úrhölgyek ivén begyült 71 K. Markovits Mihálynó 6 K. Heidberg Imróné 5 K. Pospisil Antal, Krausz, Illés István, Horváth A., Köpeczi Sámuelné, Jékey Ká- rolynó, Mátyás Frigy esne, Kováts Leone, Varjú Sándornó, Sefteli Janka, Kepes Her- manné, Fischman Mórné, Klein Gyuláné 2—2 K. Koródy Mihálynó 3 K. Mayer Miksa, Preisender, Sehvertasek, Kováts, Grünvald, Mudun Gábor, Kozona Kálmán, Sós János, Lipcsei, Szalavesz József, Mayer Ferenczné, Mayer Ferencz, Ozv. Jurácskóné, Fischer Fáni, Dr. Egrinó, Jászai Jenőnó, Fried Sá- muelné, Oláh Mihály, Szimoniszné, Fisch- bein Sámuel, Gerei Sándorné, M. N., Özv Kaufman Jónásné, 1—1 koronát. Többen 4 koronát. Asztalos József, Kertész, 1 zsák murok, 1 zsák kolompár, 1 véka hagyma. Kaufman Ignácz ; 20 kg. paszuj. Varjú Sándornó, Köpecsinó, Nemesnó zöldséget. Az irgalmasrend működése Krémer Ede házfőnök most adta ki évi jelentését a szerzet kórházában a múlt óv folyamán ápolt betegekről. Látni való ebből is, hogy a szerzet, hol valláskülönbség nélkül nyújtanak segélyt a szerencsétleneknek, mily áldásos működést folytat városunkban. Megérdemli a nagyközönség nagyrabecsülősét és pártolását. Gyógykezeltetett a múlt óv folyamán 5776 ápolási nap alatt 325 beteg, kik közöl 265 gyógyulva, 20 javult állapotban 14|gyó- gyithatatlanul bocsáttatott el, meghalt 15, a folyó évre visszamaradt 11. — A magyarság szaporodása. Az országos statisztika] hivatalnak a múlt évi népszámlálás iránt tett adatai szerint a magyarság a szoros értelemben vett Magyarországon, vagyis a Dráván innét, elérte a lakosságnak 51.5 százalékát. E szerint tehát nemcsak az ország lakossága szaporodott egyáltalán, amennyiben a magyar birodalom népessége jóval meghaladja ma már a 19 milliót, hanem egyszersmind a szaporodás legnagyobb része a magyarság javára esik. A magyarság ekként megtartatta szaporodási régi fölényét a nem-magyarajku lakosság fölött. A magyarság szaporodása az Alföldre esik, mig a felvidéki megyék ez irányban semmi kedvező jelenséget nem igazolnak. A kivándorlók vizsgálati. Az Egyesült- Államok óvröi-évre óvatosabbak a kivándorlókkal szemben, akik innen Európából mennek szerencsét keresni. Törvény máraz Egyesült-Államokban, hogyha kikötői hatóság megvizsgálja a hajókat és partra nem eresztik az olyan kivándorlót, kinek nincs az uj élethez legalább száz dollárja. Most még tovább mennek : partraszállás előtt meg akarják vizs gálni a kivándorlóknak nemcsak a. zsebét hanem — a fejét is. Az Egyesült-Államok szenátusához törvényjavaslatot nyújtottak be, mely szerint ezentúl a bevándorlókat partra szálláskor meg fogják vizsgálni a kellő műveltség igazolása végett. Ha nem állanak a műveltségnek megfelelő fokán, akkor be sem eresztik őket Amerikába. A törvényjavasa- latból még nem lett törvény s részleteit nem ismerjük ennek ; az azonban kétségtelen, hogy a rendszabály élénken érdekli a magyar kivándorlókat, akik tudvalevőleg jobbára a felvidéki szegény népből valók. SZÍNHÁZ. Kedden Vihary Elemér 30 éves jubileum jutalom játékára Angol, Olaurville, Giraundin és Köning hatásos operettjét hozták színre. A Vihary művészetét nagyra becsülő közönség egészen megtöltötte a nézőteret, maga a jubiláns Larivandiéret adta. Amint megjelent Vihary a színpadon szűnni nem akaró taps és egy pecsétes levél fogadta, később is gyakran megújult a közöuség rokonszenvó- nek nyilvánítása a meghatóbb jeleneteknél. A czimszerepet Lévay Berta játszta a naiv virágárus leányt jellemző szende kedvességgel, szép énekéért nyílt szinen'megtapsolták. &aúíyizléssel öltözködött, temperamentummal játszott és tisztán intonált. Szilágyi Dezső rendkívül sikerült alakításban mutatta be Pompenet, a fodrászt. A többi szerepről és a zenekarról is dicsérettel kell megemlékeznünk. Csütörtökön Tóth Kálmánnak „A király házaso ik" czimü történelmi színdarabját adták. A ki végignézte, az rögtön észre ve szí, hogy inkább lyrikus mint drámairó volt a szerző. Nincs erősebb szenvedély sőt jellemfestés sem a darabban, iit-ott azonban kedves és érzelmes jelenetek játszódnak le előttünk, de még ezeknek is hatását nagyban csökkentik a valószínűtlen részletek és a sötét tendentia. A történelmünkben fényes szerepet játszott és a nemzetet örök hálára kötelező magyar papság politikai szereplését állítja pellengérre a szerző. A szereplők azonban dicséretes ambitióval játszottak. Első sorban elismeréssel kell nyilatkoznunk Bárdiné Annáról, az anya királyné személyesnőjéről, kinek játékában elegantia, alakításában Ízlés, fellépésében a megkívántam méltóság volt. Raskó Erna gyöngéd, finom Erzsébetet mutatott be, a mi megfelel a történelemi hűségnek. Margittay rokonszenves I-ső Lajos volt. Mészáros élénk, naiv, de a mellett önérzetes Nopjay Imre volt. Úti Gizellában szintén tehetség látszik. Miklósy kissé túlozott. Szombaton Barna Jolán jutalomjátóka volt. Ez alkalommal Herczegh Ferencsnek „A Gyurkov.es lányok“ czimü szellemes életképe került színre. A közönség a zsuffo- lásig megtöltötte a nézőteret s csokrok és ajándékokkal kedveskedett a színen megjelenő Barna Jolánnak, ki vonzó szerepében (Miczi) ez úttal is rászolgált a publikum sympáthiájára. Gyurkvicsné Bárdiné Anna volt, ki komoly tanulmányra való alakítást mulatott be. Raskó Erna élénken, diskrétül játszott. A többi szezeplők is jók voltak. A többi estéken zónaelőadások voltak. Csütörtökön, Solti Paula jutalomjátékául a Szókimondó asszonyság került színre. Közepes közönség, de mely hálás volt Solti Paula iránt. Csokrok, ötpecsétes levél voltak az anyagi sikerek ; de még nagyobb volt a művészi siker. Solty nagy természetességével tűnt fel, a mi ily szerepekben mindig nehéz. Mozdulataiban, arezvonásaiban, szavában egyaránt hű volt. A közönség sűrű tapssal jutalmazta művészi játékát, A többi szereplők közül különösen kiemelendő Margittay (Napoleon), kinek alakítása valóban meglepett; a darab ügyes rendezése is dicséretet érdemel. Egyebbként a többi szereplő is betalálta magát szerepébe. Szombaton Szalag Vilma jutalomjátókául a Nap és Hold. Dicsérjük a választást, mely ezen az estén a bájos hangok birodalmába vezetett be és ringatott édes álomban. Csodálatos, hogy közönség botrányosan kevés volt,, az anyagi elismerés is ugylátszik. csak formális! Még csodálatosabb, hogy máskor gyönge, középszerű tehetség virágerdőben, boszantó taps között lép fel, mig az igazi művészet —- mint ma is — magában, egyszerű köntösben jelenik meg. De Szalay Vilmával együtt vigasztalást nyerünk abban az igazságban : a közvéleményt mindig a feje tetejére kell állítanunk és akkor közelebb állunk az igazsághoz. A kevés közönség nem zavarta őt játékában. Énekelt szépen, odaadással finom technikával; játszott, ügyesen, jó kedvvel. Főleg a Soltyval énekelt duóban ragadta a közönséget viharos tapsra. Kár, hogy Rédey rekedt hangjától félrevezettettók magukat úgy ő, mint Solty, és a szép triót elhibázták, a melyre pedig igen kiváncsiak voltunk. Szilágyinak is (Pik- ratesz) sok jutott a tapsból, valamint a többi főbb szereplőnek is; a kar éneke is nagyon élvezhető volt. Az összjáték, rendezés nem hagyott hátra kívánni valót. Vasárnap ifj. Bokor Józsefnek 100 aranynyal jutalmazott népszínművét : A Mária Bátyját adták. A darab nemes intentiója mel- lett sok poezist és hatásos jeleneteket jegyezhet a kritika, ámbár itt ott mesterkélt helyek is előfordulnak, színészeink elemükben voltak daczára, hogy a színház félig sem telt meg közönséggel. Gyuri a falubirája szerepét Margittay töltötte be magyaros önérzettel, keresetlen népiességgel, Fauzsia neje Száláig Vilma volt, élénk pergőnyelvü asszony, aki lelke finomságát is nagyon szépen érvényre tudná emelni. Lévai Berta, Erzsiké, mesterien tudta a nép gyermekének naivságát, kedvességét, örömét, bánatát játszani, énekszámait mindig hosszan megtapsolták. Csáky szintén szépen énekelt és sok természetességgel játszott. Raskó bár kis, de rokonszenves szerepében figyelemre méltó alakítást nyuj^ tott Mészárosról, Gyüréről, Bekéről, Vihariról is csak elösmeréssel szólhatunk. Irodalom. Segneri beszédei. A legnagyobb, olasz jezsuita szónok beszédeinek II. kötetére hivja föl a főt. papság figyelmét a fordító Szokolszky Bertalan, plébános. E beszédek a XVII. században valóságos forradalmat idéztek elő. Segneri a romlott olasz társadalmat egészen regenerálta velők. A tudomány majdnem minden ágából vett hatalmas fegyverekkel harcolt a bűn ellen a szónoklat történetében' csaknem páratlan hatással. 10—15000 ember is hallgatta a szabadban, mert Olaszország nagyobb templomai is szükeknek bizonyultak, amidőn Segneri prédikálni készült. E beszédeket már majdnem minden műveltebb európai nyelvre lefordították. Mint forrásmüvek megbecsülhetlenek, Az I. kötet már elfogyott. Ha megfelelő számú előfizető jelentkezik, a fordító az I. kötetet hajlandó- utánnyomatni. A II. kötet, mely külön is használható, mert minden beszéd más tárgyról szól, kötve 4 kor. 60 fillérért, fűzve 4 koronáért kapható Szokolszky Bertalan, plébánosnál Szilvásujfalván, u. p. Korma, Zemplén m. Husvét czim alatt két kötetes történeti és- filozófiai regény jelent meg Barang tollából a Pallas Írod. és nyomdai r.-t. kiadásában. Szép- irodalmunk egyik régi munkása itta ezt az érdekes könyvet, mely ismerelten világot tár fel: a magyar katholikus klérus belső életét. Ezt rajzolja a maga valóságában s egy szent- életű főpapot kisér végig keserves pályáján. Ha a hős költött alak is, az igazság erejével hat, mert typusa a múlt századbeli magyar püspököknek s bár nem asceta, bizonyára az Isten szive szerinti főpapok közül való. A modern realismussal megirt regény elvezeti az olvasót a seminariumba,a káplánszobába a káptalandombra a püspöki aulába, a Vatikánba; nyílt szemmel néz, nem rejteget semmit, sőt nyomon kiséri az örök küzdelmet az ember és a pap között, annak az igazolására, hogy a papi állapot nem is olyan boldog állapot, mint általában hiszik, sőt a méltatlan szenvedésnek iskolája az, mert a legtisztább erkölcs sem véd a rágalmak ellen- s a legnemesebb érzésekhez is gyanú fér. Fölveti e mellett szerző a „törvénytelen születés“ problémáját s a boldogtalan házasélet nyomorát. Van a regényben história is a szabadságharc, az absolutizmus és az alkotmányosság első idejéből. Két kézzel markolt Barang az eleven, életbe, úgy látszik, nagy gonddal és a gondolkozó elmék számára irta ezt a könyvet, mely a maga nemében egészen uj s mint ilyen bizonyára a legolvasottabb munkák egyike lesz. Ára. a két kötetnek öt korona.
