Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-11-12 / 46. szám

„HETI S Z E M L E„ ('46-ik szám.)

Sztáray Sándor grófot igazolt képviselőnek mondotta ki.

Hivatal vizsgálat. Vármegyénk főispánja a napokban a nagykárolyi és a szi- nérváraljai szolgabirói hivatalnál tartott vizsgálatot.

Gyászhir. Somogyi Alajos Kasszián szent Ferenczrendi áldozópap és lelkész, ki- érdemült gymn. tanár életének 45-ik, szerzetességének 30-ik, áldozópapságának 25-ki évében agyszélhüdés következtében Kaplony- ban hirtelen elhunyt. — Mokcsai Molccsay István nyug. körjegyző és 48-as honvéd e hó 6-án életének 77-ik évében hosszú szenvedés után Csicserben elhunyt. Halálát gyermekei és nagyszámú rokonság gyászolják. — Mahay József városi bizottsági tag, temetkezési vállalattulajdonos életének 53-évé- ben Nagykárolyban szivszélhüdés következtében hirtelen elhunyt.

Elnökválasztó gyűlés. Véesey József báró elhunyta folytán a Szatmármegyei Gazdasági Egyesület elnökét vesztette el. Az elnőkválasztó közgyűlés e hó 19-re lett kitűzve. Ma délután 3. órakor ez ügyben a városháznál előértekezlet lesz.

Esküvő. Fényes esküvő volt szombaton Nagykárolyban, Ticsinszhy Lajos m. kir. honvéd főhadnagy Beszterczebányáről vezette oltárhoz Obholczer Margit, kisasszonyt, Obhol- czer Gyula pénzügyi számtanácsos kedves és szép leányát. Tanuk voltak : Szabó János varbói földbirtokos és Szabó Vilmos puszta- nagykereszturi (Nográd megye) földbirtokos.

Előléptetés. Imreh FereDcz, a nagykárolyi csendőrszárny parancsnoka, folyó év nov. hó 1 -jóvei századossá lett előléptetve.

Eljegyzés. Szunyogh László okleveles mérnök jegyet váltott Pongrácz Olga kis- asszonynjral, Szerdahelyi Ágoston vetési föld- birtokos fogadott leányával.

A nagybányai hangverseny. A Köl- csey-kör és a dalegyesület a múlt vasárnap művészi kirándulást rendezett Nagybányára, hol egy igen jól sikerült hangversenynyel gyönyörködtette a közönséget. A bányaiak meleg vendégszeretettel fogadták az érkezetteket. A pályaháznál nagy közönség gyűlt össze, várva a

— mely jövő jan. 1.-től lesz esedékes. Dudás Ferencz erdőőr decz. 1-től 768 korona nyugdíjban fog részesülni.

Az ujoncz létszám felemlitése ellen tiltakozását fejezte ki a közgyűlés s a javaslat elvetése végett felirt az országgyűléshez, s hasonló eljárás végett az ország összes törvényhatóságait átiratban megkeresi.

Hírek.

A püspöki kar akciója. A magyar katholikus püspöki kar legutóbb tartott értekezletén behatóan tárgyalta a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter átiratát, melyben fölhívta a püspöki kar figyelmét a fölvidéki kivándorlás és az Amerikába elszármazott magyar katholikusok lelkigondozásának kérdésére. A püspöki kar bizottságot választott, a melynek hivatása lesz ez ügygyei foglalkozni és a szükséges intézkedéseket megtenni. A bizottság tagjai lettek : Bulks Zsig- mond kassai, Vúlyi János eperjesi, Szmre- csányi Pál szepesi, Eimély Károly besztercebányai, Bende Imre nyitrai és Firczák Gyula munkácsi megyés püspökök. A bizottság mindenekelőtt be fogja kívánni az egyes felsővidéki egyházmegyék jelentéseit a kivándorlás ügyéről, tanulmányozni fogja az Amerikába küldött püspöki vikárius beérkezett s még ezután várható előterjesztéseit és esetleges indítványait; sőt valószínű, hogy ez a vikárius időközben visszjön és személyesen fogja előadni az Amerikában létesítendő magyar katholikus egyházszervezetre vonatkozó javaslatait. Ezek alapján a püspöki kar előterjesztést fog tenni a pápai széknek, hogy az észak-amerikai magyar katholikus vikáriá- tus az ottani hierarkia szervezetébe mint önálló és csak a magyar katholikus egyházzal egybefüggő missió beilleszthető legyeu.

Előléptetett tanfelügyelő. A vallás és közoktatásügyi miniszter Kovács Béla szat- márvármegyei kir. tanfelügyelőt 1902. október 1 tői a VI. fizetési osztály 4400 koronás fokozatába előléptette.

Uj számvevőségi főnök. A ni. kir, pénzügyminiszter Berks Leó alsófernezelyi kohófőmérnököt, kir. pénzügyi tanácsossá nevezte ki, s nagybányai kerületi számvevőségi főnöki állással bizta meg.

Fényes esküvő volt f. hó 5-én Beregszászban. Ekkor esküdött örök hűséget dr. Ember László Bende Jolánka kisasszonynak, özv. Bende Pálné úrnő kedves leányának. Az esketóst Zahoray Pál dr. nagy-szőllősi plébános végezte szép beszéd kisóretében. Násznagyok voltak : Nagy Gyula kir. közjegyző, Czeiner Nándor uradalmi főintéző és Füzesséry Lajos főtiszt Bótrágyról. Nászasszonyok: dr. Kertész Kálmánná Szabadkáról, Nagy Gyuláné és Füzesséri Lajosné. Koszorús- lányok és vőfélyek: Kertész Márta — Gulácsy István dr.-ral, Füzesséry Margit — Romsauer Béla tanárral, Ember Juliska — Bende Pállal, Miksa Ilma — Füzesséry Zoltánnal.

Előléptetések. A kir. pénzügyminiszter a helybeli 2. felmérési felügyelőségnél Glück Ferencz kataszteri mérnökségedet a XI. fiz, osztály első (1400 K), s Mudris Antal és Joó Endre kataszteri mérnöksegédeket a XI. fiz. osztály második (1200 K) fokozatába 1902. október 1-től kezdődő érvénynyel előléptette.

Eljegyzés. Prihradny Kálmán vasúti osztálymórnök, a múlt napokban jegyezte el Stoll Gábor nagybányai kir. közjegyző kedves leányát, Editet.

Három esküvő. Az ungvári kir. pánz- ügyigazgatóság három fiatal tisztviselője váltja fel a legónyéletet Hymen rózsaláncza- ival e hó folyamán ; és pedig : Dr. Herman Antal pü. fogalmazó, aki november 19-én tartja esküvőjét Sepsiszentgyörgyön székely- keresztúri Simo Erzsébettel. — Moldt Károly pü. számtiszt, a ki november 18-án esküszik örök hűséget Ungváron Erdei Saroltának és Kováts Antal kir. kataszteri tiszt, a ki november 19 én vezeti oltárhoz Székesfehérváron Kokály Erzsébetet.

Igazolt mandátum. Említettük volt, hogy Sztáray Sándor gróf képviselő megválasztatását formai hiányok miatt nem igazolták. Minthogy e hiányok utólag pótolva lettek, a képviselőház első bíráló bizottsága

Forrón sütött le az augusztusi nap. És a mint letekintett erre a szép fővárosra, hol kinn a szabadban üdült, frisült, hüsölt a nép, megakadt szemsugára a Gellérthegyen, melynek kopár, aszott szikláin egy lakkczi- pős, F’erencz József kabátos, czilinderes és fekete glace keztyüs űri ember kapaszkodik felfelé. —Liheg-piheg, kipked-kapkod ; csu- szik-mászik; esik-rogyik; ugrik-bugrik.

„Da schauher — jegyzó meg egy kirándult budai sváb — da schau den Narrinl“

„Te, az nem holdkóros, hanem napkóros!“ — jegyzó meg társának egy szellemes IV. gymnazista.

Fölértem, jaj I Lerogytam a fűbe. Be- húnytam szememet és mikor kinyitottam, tánczoltak körülöttem a czitadella, a Duna, a budai hegyek és az egész város. Gőzfürdőben éreztem magam.

Félórába telt, mig magamhoz térhettem. — Eszmélni kezdtem. Igazán, a fejemen nem volt semmi. Fájdalom úgy történt. A drága uj czilinderemet a legnagyobb kapaszkodás közepette egy szélroham lefújta a fejemről ős vitte mind messzebbre és mesz- szebbre.

Megnéztem a fekete ruhámat, össze volt az szakítva, a drága lakkczipőm össze- tópveI

Óh ! el szerettem volna bújni valamerre és megvárni az éj homályát, de eszembe jutott, hogy a túlsó oldalon várnak.

Leindultam rongyosan és szakadtán, lassan és óvatosan, mert térdeim inogtak, szemeim kápráztak.

Leértem; milyen kedves kép fogadott engem 1 — Ott pihent az egész tisztelt társaság a puha fűben és „Haragszom rád-“ot játszottak.

Huh, milyen rivalgás fogadott : „Itt van I Hol a föveg? ! Jaj de szép 1“

Én azonban mitsem törődve a zajjal, eléktelenitve bár, de azért büszkén, elcsigázva bár, de azért emelt fővel léptem Elvira kisasszony elé és igy szónokoltam :

„Édes Nagysád, ón megtettem azt, a mit Ön tőlem kívánt. Felmentem a Gellérthegy szikláin olyan kellékekkel, mint Nagysád azt óhajtotta: czipő, ruha, föveg, keztyü megfelelt kivánatának. Kérem a rózsát!“ — „Hol jött le ön, — szólt nevetve Elvira — hiszen ön a csinált utón jött le!“ „Igen is, mert csak úgy volt mondva, ha jól emlékszem, hogy a Gellérthegyre fölmenjek a sziklákon, a lejövésről nem volt szó.“

„Az magától értetődött, hogy ott is kell lejönnie, a hol fölment.“

„Természetesen!“ jegyző meg az a bizonyos kerekszemü és hegyes orrú fiatal ember, ki úgy látszik, kezd udvarolgatni az Elvirának és ez nem is fiaragszik ezért. — Oh azok a jogászok 1

„Tiltakozom kérem ez ellen !“

„Csak félig oldotta meg feladatát“ szólt komolyan Elvira.

„Hát akkor kérem a fólrózsát!"

„Itt van“ — s letépett egy rózsát a kebléről és arról leszakitá a szárát és ezt a puszta tövises szárát úgy a kezembe nyomta, hogy ujjaimból kiserkent egy pár vórcsepp.

Meg voltam semmisülve.

„Uraim és hölgyeim, - szólott most az a múltkor hallott háziasszony — mamai hang — menjünk egy kis csokoládéra! Kérem, uzsonnára 1“

Oh, a csokoládé édes gőze most nem fogá el szivemet. — „Elvira, — gondoltam magamban — a rózsád is, meg te is, Elvira, elviritottál már számomra. — Nem meleg csokoládé, de hideg zuhany kell nekem.

Meghajtottam magam a tisztelt társaság előtt, mondva hogy a Rudas-fürdőbe megyek. Alászolgája I

Letámolyogtam imbolygó léptekkel — el nem folytható hahota kisórt engem felülről, melyből csak ekét szót bírtam megérteni:

„A legifjabb Titurel!“