Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-11-05 / 45. szám
4 HETI SZEMLE (45-ik szám.) lókéra állami óvónőnek, — a debreczeni kir. Ítélőtábla elnöke Ágoston Gábor huszti lakost és Bretán Sándor végzett joghallgatót a debreczeni kir. ítélőtábla kerületébe dijtálán joggyakornokoknak nevezte ki. Áthelyezett tanár. A vall. és közokt. miniszter Sax Rezső nagybányai főgymn. helyettes tanárt a dévai főgymnasiumhoz helyezte át. A máramarosi tisztogatás. Kaffka László belügyminiszteri osztálytanácsos a Máramarosban megejtett központi vizsgálat alkalmával két főszolgabirót, egy szolgabi- rót, egy városi aljegyzőt, egy rendőrkapitányt, két községi jegyzőt, egy ináramaros- szigeti anyakönyvvezetőt függesztett fel állásától. A kir. ügyész szabadságon. Dénes Lajos kir. ügyész f. hó 2-án városunkból elutazott. Kétheti szabadságát Budapesten fogja tölteni. Uj gátbiztosok. Az ecsedi láp lecsapoló társulatnál elhalálozás és lemondás következtében két gátbiztosi állás üresedett meg. A múlt hó 30 án tartott választmányi ülésen Madarassy Zoltán és Szűcs József választattak meg gatbiztosoknak. Uj doktor. Stoll Tibor nagybányai lakos a napokban a kolozsvári kir. tudományegyetemen a jogtudományokból a tu- dori vizsgálatot letette. Az ujonczok esküje. Közös hadseregbeli helyőrségünk ujonczai Mindenszentek reggelén tették le a Ferencz József laktanyában a hüségi esküt. Az ünnepélyes aktus szent misével kezdődött, melyet Tóth József h. lelkész mondott, melynek végeztével szép beszédben fejtegette az eskü fontosságát, vallásosságra, a haza és király iránt való hűségre lelkesítette a katonákat. Ugyanezt tette román nyelven Házás János főgymn. tanár. Az eskümintát magyarul Chervenka hadnagy, románul Widrigen főhadnagy olvasta fel. Tanítónő választás. Pircsy Mariska okleveles tanítónő s cserepfalusi róm. kath. iskolához “választatott meg rendes tanítónőnek. Állatorvosi kinevezés. A földmivelési miniszter nagysomkuti járási állatorvosnak Szende Sándort nevezte ki. Tanári vizsgálat. Lengyel Endre, jelenleg hajdúnánási gymn. tanár a tanári szakvizsgálatot a kolozsvári tudományegyetemen szép sikerrel letette. Matinék. A Kölcsey-kör irodalmi szakosztálya elhatározta, hogy e hó második felében a szokásos matinékat megkezdi. Áthelyezés. Hoffmann Janos katonai szolgálatból visszatért, volt dévai adótisztet a pénzügyminisztérium a nagy-károlyi kir. adóhivatalhoz helyezte át. Megjelent könyv. Gopcsa Endre képző- intézeti tanár tollából az „Apostol* eztmen kritikai tanulmány jelent meg. A mű részletesebb méltatását lapunk legközelebbi számában fogjuk hozni. A mű ára 2 korona. Megrendelhető a szerzőnél vagy Stein Jánosnál Kolozsvárit. Óriási tűz. Budapesten, — mint onnan tudósítónk értesít — e hó 3-án nagy tűzvész pusztított. A Ferencziek közelében a Nemzeti Salon képkiállitása gyűlt ki. A pusztulás borzasztó botrányt nynjtotl. Hatalmas lángcsóvák repültek a magasban, az ablakok nagy üvegei borzasztó csörömpöléssel hullottak alá. A népáradat tehetetlenül nézte a rettenetes látványt. Amint a tűzoltók, — egy kissé késve — megérkeztek, azonnal hozzáfogták a munkához. Létrákon másztak fel az emeletre, lassankint eltűntek kívül a lángnyelvek, de bent az égő katlanban még igen sok tenni valójok volt. Kardpárbaj. A múlt nap dr. Diósi Adolf és Kondor Sándor kereskedő közt véres kardpárbaj folyt le a honvédlaktanyában. Mindkét fél sebet kapott. Diósi segédei Szuhányi Ferencz földbirtokos és Böszörményi Endre főszolgabíró, Kondor segé dei Kossuth István és Kun Elemér földbirtokosok voltak. Orvosok gyanánt dr Gobi Alajos és dr. Török István szerepeltek. A máramarosi ínség. Máramaros vármegyében a korai tél roppant károkat okozott. Az egész termés elpusztult, a nép éhínség előtt áll. A főispán Budapestre értekezletet hivott össze, a melyen a megye országgyűlési képviselőivel megbeszélték a szükségesnek mutatkozó óvintézkedéseket. Egyelőre a kormánytól nagyobb segélyt kérnek. Miniszteri döntés kegyúri szolgál- tatmányok ügyében. Máramarosban a Schró- ter, Hillmann és társai ezég megvette a kir. kincstártól a ferenezvölgyi birtokot, melylyel kegyúri kötelezettségek vannak egybekötve. A ezég azonban e kötelezettségek teljesítését megtagadta, minek folytán perre került a dolog. Az alispán, mint elsőfokú hatóság a ezéget elmarasztalta a járandóságok megfizetésében. Fellebbezés következtében az ügy a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé került, ki indokainál fogva helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát. A miniszter döntése köv. szól : Másolat. M. kir. vallás- 03 közoktatásügyi miniszter ur 46555—1902. sz. Máramaros vármegye tek. alispáni hivatalának. A Schréter, Hillman és társai ferenevölgyi ezégnek kegyúri szolgáltatmányai tárgyában f. évi március 31-ón 7051. sz. a. kelt jelentésére vonatkozólag az összes közlemények V. alatt való visszazárása mellett annak előrebocsátásával, hogy a nevezett ezéget felülvizsgálati kérelmével elutasitandónak találtam, a következőkről értesítem a tekintetes alispáni hivatalt. Nem forog fenn ugyanis a szóban levő esetben az 1901. évi XX. t.-c. 3-ik §-ában a felülvizsgálati kérelem meg- engedlietősége tekintetében felállított egyik jogalap sem, mert az ügyben eljárt alsófoku hatóság illetékességéhez szó sem férhet s erre a felülvizsgálati alapra folyamodó maga sem helyezkedik, — de nem sértett az eljárt alsófoku hatóság anyagi jogszabályt sem, minélfogva folyamodó erre az alapra sem fektetheti felülvizsgálati kérelmét. — Amit kérvényező cég felülvizsgálati kérelmében előad, az nem bir olyan jelentőséggel, hogy ennek alapján az alsófoku hatóságok határozatait megsemmisíthetném s uj eljárást rendelhetnék el. Tarthatatlan ugyanis folyamodónak azon érvelése, hogy a kérdéses kötelezettség nem olyan természetű, hogy az a mindenkori birtokost terhelné s hogy a kir. kincstár mint volt kegyur s a római katholikus egyház között ex consensu létre jött s a gyakorlat révén érvényre jutott ezen kötelezettség a birtokváltozás folytán a kir. kincstár jogutódát ne terhelné. Folyamodó ezen kijelentéssel maga elismeri, hogy itt dologbeli kegyúri jogról van szó, tehát birtokkal van az összekötve, mely tehát a birtok jogi sorsában osztozik, azaz elidegenítés esetében átmegy az uj tulajdonosra már a dolog természeténél fogva még akkor is, ha ez határozottau kikötve nem lenne. Ezt különben kifejezetten kimondja az 1864. évi augusztus 24-iki 15104. szám alatt kelt s nálunk ma is hatályban levő udvari rendelet. Egyóbbkónt annak bizonyítása, hogy a szóban levő kegyúri jog azon birtokkal, melyet folyamodó ezég megvett, nincs összekötve, folyamodót terhelte, de ő az eljárás folyamán — a jegyzőkönyv tanúsága szerint — semmi olyat fel nem hozott, mi állítása igazolásaként megállhatott volna. Meg nem állhat az a kifogás sem, hogy ő mint Mőzes- hitü kegyúri jogokat nem gyakorolhat s igy kötelezettségei sem lehetnek, — mert jog- gyakorlatunk értelmében a Mózesvallásu állampolgárok is gyakorolnak kegyúri jogokat, de nem személyesen, hanem keresztény megbízott, meghatalmazott által. — A kegyúri jognak megfelelő kötelezettségeket természetesen joggyakorlás következtében ők is viselni tartoznak. — Mindezek figyelembe vételével a benyújtott felülvizsgálati kérelmet elutasítom. Budapest, 1902. évi szeptember 3 Wlassics, s, k. Államsegély. Az 1903-iki költségvetésben a kormány az egyházak államsegélyét fölemeli. Az egyházak segítsége 600.000 koronával emelkedik, vagyis 2,949.344 koronáról 3,549.344 koronára. Az ágostai evangélikusok segélye 226.000 korona, ami a múlt évihez képest 74.000 koronával való emelkedés. A reformátusok államsegélyének előirányzata 330.500 kor. 119. 000 korouával több, mint az 1902-iki költségvetésben. Az unitáriusok államsegélye 20.000 koronáról 30.000 koronára gyarapszik. Az erdélyi r. katholikusstátusegyházaink segélye 30.000-ről 40.000- re, a görög katholikus egyházé 198.000- röl 234.000-re (ami 36.000 korona emelkedés), az itraeliták állami segélye 28.000- ről 38.500-ra növekszik. Közszemlére kitett névjegyzék. Az iparhatósági megbízottak választására és a megválaszthatásra joggal biró iparosok és kereskedők névjegyzéke e hó 8-ig közszemlére van kitéve a főkapitányi hivatal hirdetményi táblájára. Az esetleges felszólamlások e hó 10-ig Írásban nynjtandók be az első fokú iparhatósághoz. Záróvizsgálat. Zelinger Adolf táncz- mester f. hó 8-án szombaton a Vigadó nagytermében tartja az ev. ref. felső leányiskola növendékeivel a következő műsorral záróvizsgálatát : 1) A leánynövendékekbol összeállított élőkép. 2). Négyes magyar táncz, lejtik : Juszkó Jolán, Király Irma, Király Lenke és Markos Jolán. 3) Kettős tót táncz, jelmezben lejtik : Bakcsy Liliké és Zelinger Irénke. 4) Spanyol néptáncz (Chachuka :) előadják: Dörner Hedvig, Mándy Ilonka, Hájtá- jer Mariska és Szaleczky Irma. 5) Szerpentin táncz szólóban, előadja a kis 4 éves Mándy Margitka. 6) Spauyol-Boleró, bemutatják : Zelinger Ilonka és Demjén Sándorka. 1) Kettős magyar táncz, előadják : Hájtájer Mariska és Szaleczky Irma. Belépő dij sze- mélyenkint 2 koroua, diák- és táncztanuló- jegy 1 korona. Karzatjegy, mely a terembe lépésre nem jogosít, 60 fii. Kezdete pont 7 órakor. A szinpadi műsort a földszinten követi : a) Lince négyes (Les Lanciers a la coure) bemutatja 8 pár. b) Japán legyező táncz (a „Gésák“ ez. operettéből alakítva) bemutatja 16 leánynövendók. c) Magyar palotás táncz és körcsárdás, bemutatják az összes növendékek, d) Sesessiós franczia négyes, bemutatják az össes növendékek, e) Körmagyar, a legszebb régi daliás időkből való magyar társas táncz; lejtik az összes növendékek. f) Magyar körtáncz egészen uj; bemutatják az összes növendékek, g) Graziana, boston keringő, sétapolka stb. körtánezok; bemutatják az összes növendékek. A műsor után általános táncz. Ösztöndíjad,omány ozás. Vármegyónk főispáuja a Szatmármegyei nőiparegylet
