Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-09-17 / 38. szám
HETI SZEMLE“ (38-ik szám.') 3 vezekeltünk, szenvedtünk mi már jövendőbeli bűneinkért., hibáinkért is. Vájjon ezen sok szenvedés mit szült az igazán érző magyar ember szivében? Nemde bút, fájdalmat s nem egyszer könyeket is fakasztott a csapásokkal látogatott hazafiakban. Könyezz különben most is, te ősi erényeidben tündöklő magjarl Sirasdd bajtársaidat 1 Nem látod, mily csapas éri őket? Népünket most is a balszerencse látogatja, nem ugyan itt az édes hazában, hanem messze a távol idegenben, hová egy jobb jövő reményében távoztak s most ott a várva- várt éden helyett temetőre, gyászos mezőre találtak. Ez pedig csak annak tulajdonítható, hogy nincs meg a társadalom minden rétegében az összetartás, mely bennünket, azaz fajunkat biztosítaná. Ennek hiánya okozza társadalmi felbomlásunkat, a kivándorlást. Véreink itt hagyják azt az édes hazát, a mely őt ápolta s egével takargatta. Szét- tópik azokat a kötelékeket, melyek őket egy nemzet testéhez csatolták, megtagadják szülőföldjüket, édes hazájukat. Nagy baj ez! Óriási baj, melynek orvoslásán ideges nyugtalansággal fáradoznak nemzetünk egyes nagyjai. Keresik a védelmi eszközt, hogy a bomlasztó elemmel szemben a nemzetben az összetartás, a hazai föld szeretőiének eszméjét felébreszszék. Azonban hasztalan mindezen védekezés. iNincs ellene az a karhatalom, közigazgatási rendszer, mely meg tudná akadályozni a baj, a kivándorlás tovaterjedését. E téren a legbiztosabb véderő a tanító hazafias szellemű működése. A hazaszeretet szent érzelme nem engedi meg, hogy fiai itt hagyják a hazát. Tehát az iskola lépjen a küzdelem porondjára, állítsa ki a sikra bátor harczosát, a nép nevelőjét, hogy a hazaszeretet érzelmének fegyverével tartsa meg testvéreinket e közös hazának. De mivel fejlesztheti a tanító növendékeiben e nemes érzelmet? Hogy e nemes czéiját elérhesse, nevelnie kell a fiatal nemzedéket a legfontosabbra : a szülőföld iránti szeretetre. Mert a „haza“ eszméjének teljes átérléséhez magasabb műveltség szükséges, nemcsak a saját nemzete, de más nemzetek történelmének bővebb ismerete. más rendőrrel gyakorol. Körülbelül négy hónap alatt egy értelmes rendőrkutya ido- mitása be van végezve. De az említett készségen kivül meg kell még tanulnia önként a vizbe menni, itt a menekülőt megragadni s esetleg a vizbe fulástól megmenteni, — továbbá jó darabon falkeritósen járni és átugrani. Az előbbi a sok csatorna miatt, az utóbbi a kerti falkeritések miatt szükséges. Miután a négylábú rendőr letette a vizsgálatot, azonnal meg kell kezdenie hivatalos működését, melyért, a következő járandóságokat kapja: külön lakás, tudniillik ket- recz a rendőrkutya istállóban, melynek ajtajára neve van fölirva, aztán egyenruha és jó ellátás. Az egyenruha szegekkel ellátott környaköv, hogy meg ne fojthassák ; a nyakövről, fémtábla függ, melyre neve, kora és illetőségi helye van följegyezve, hogy szökés esetén föltalálható legyen. Esős időben még vízhatlan kabátot is kap, végre szájkosarat, mely őt akadályozza az evésben, de nem az ivásban. Ezen óvintézkedés azért szükséges, nehogy megfeledkezvén magáról, valami mérgezett húst egyék. A szájkosár gummi szalaggal van fejére erősítve, hogy egy fogással leránthassák róla. A nép millióiban ól ugyan a haza fogalma, de csak mint valami sejtelem, a melyet bennük érthetővé, tudatossá tenni, többnyire az egész nemzeteket mozgásba hozó események tudják. A legfőbb s egyedüli kapocs, a mely a hazához köti a gyermeket, az a darab föld, melyen bölcsője ringott, hol az első s legtartósabb érzelmek érték lelkü- letót, szivét, a melyet száz meg száz emlék fűz ezen édes otthonhoz, a mely őt éltető erejével táplálja. Ez az a reális alap, melyért a nép egyszerű gyermeke áldoz hazájáért, ez az, melyen legkönnyebben építhető föl a haza ideális fogalma. Neveljék azért a gyermeket tőlük telhetőleg szeretetre minden iránt, a mit a szülőföld magában foglalt. Tegyék képessé arra, hogy küzdeni tudjon azon a téren, melyet az élet számára kijelölt, hogy ismerje és értse meg azokat, a kikkel együtt ól, együtt küzd, tűr és szenved, ismerje, meg a községet, a vidéket, a hazát, melyen életét folytatja, mert csak az ebből merített tapasztalatok erősíthetik és tehetik szívóssá az élet gyökereit. A szülőföld alapos ismeretéből ered a szülőföld iránti ragaszkodás, mely az életben hazaszeretetté érlelődik. A szülőföld iránt való szeretet a gyermek fogékony szivében termő talajra talál, nemes szenvedélylyó lesz a férfiúban és boldogító erónynyé válik a világ zajától félrevonult aggban. Hisz minél kedvesebb lesz neki szülőföldje, annál drágábbnak kell, hogy legyen az a hon, a mely a szülőföldet magába- zárja. Hatalmas tényezőül szolgálhat a haza, a nemzet fogalmának megalkotásához a gyermek szivében az együttérzés ápolása. Oltsák be a gyermekek leikébe az egymásra utaltságot s mutassák ki, hogy e nélkül kin az élet s csakis igy élhetünk el boldogan akárhol. A hazaszeretetre való nevelésben rendkívüli fontos szerep jut a nemzeti történelemnek. Megjegyzendő, hogy csakis a helyes történettanítás állja meg' a helyet. Ne tanítsák a történelmet csupán életrajzokban, az események, elbeszéléseknek majdnem teljes mellőzésével. Tagadhatatlan, hogy kort erényeivel, bűneivel érthetőbben lehet bemuSajnos azonban, hogy a rendőrkutya kevés szabadságot élvez, mert vékony láncz- által folyton kollegájához van kötve, ki csak akkor bocsátja őt szabadon, ha a szükség kívánja. A rendőrkutya járandóságához tartozik még a jó koszt, mely leves, hús, rizs és Kueip-kenyér, ■— továbbá, ha szolgálata nincs, kónye-kedve szerinti nyújtózkodás, vagy barangolás a kertben. Kiszolgálására külön ápolónő s egészségének föntartására rendes állatorvosa van. Lakásának bútorzata egy fogas, ezen függ ruházata és fölszerelése, s melyet az ápolónő ad reá. Esti 10 órakor kezdődik a szolgálat. A rendőrkutya oly jól tudja már ezt, hogy mihelyt a közeli toronyóra elütötte a tizet, valamennyi fölugrik s fülsiketítő ugatással nyilvánitja örömét. És valóban a legnagyobb lelkesedéssel teljesitik kötelességöket. Mindegyik a maga kétlábú kollegájával megy szemlére. Mindenekelőtt körül járják a várost s a villákat. Ezután az utak melletti kerteket vizsgálják át. Egyetlen zug vagy bokor sem marad átkutatlanul. Tisztességes embert a rendőrkutya nem tatni egyes emberekben, hogy a hazaszeretet s ennek szolgálatába szegődött hősiességet, hűséget, önfeláldozást az egyénben jobban szemléltethetjük, éppen azért jusson az életrajzoknak is mindenkor hely a történelemben, de nem annyira, hogy az események csak mintegy diszitő keretül szolgáljanak. A magyar történelemmel kapcsolatban tárja föl a tanító növendéke előtt azon kincset is, mely mint nemzeti alkotmányunk, ránk maradt őseinktől, mert csak akkor becsülheti meg ennek értékét, ha tudja, mily áldozatokba került egyes részek megszerzése, megvédése és megtartása. Továbbá ne feledjük ki czólunkat szolgáló eszközök közül nemzeti dalainkat sem. Nincs kedélyünknek rezzenése, szivünknek bánata, vágya s öröme, melyre kifejezést ne találnánk népdalainkban. A magyar dal sziveket hódit s bizonyára már nem egy szivet tartott meg a hazának. Ne legyen ezért gyermek az iskolában, ki a „Hymnuszt“, a „Szózat“-ot, nemzetünk szivével s vérével összeforrt imaszerü dalainkat ne ismerje. Értse meg tartalmukat is, tudja meg, hogy mily kor szülte azokat, hogy valahányszor hallja vagy maga énekli, annál közvetlenebbül hathassanak reá. íme azok a főeszközök, melyek segélyével a népnevelós egyszerű munkása igen alkalmas módon ellensúlyozhatja a kivándorlási viszketeg terjedését. Értsék meg, akiket illet és igyekezzenek latba vetni mi idén képességüket a nemzet megmentésére. G. Magyarország katholikus tanítóihoz I Ismeretes dolog, hogy földművelő népünk ifjúságának erkölcseit, testi kifejlődését, vallás-erkölcsi életét a legtöbb veszély abban az időben fenyegeti, midőn eleget téve iskolakötelezettségének, kikerül az iskola falai közül s meglazulva érzi maga körül a szülői ház, az iskola s az egyház fegyelmező kezét. Ezen veszélyek megakadályozására szolgálnak az ifjúsági egyesületek, melyek helyes vallás-erkölcsi vezetés és irányítás mellett tovább nevelik, fejlesztik az ifjúságot, gondoskodnak hozzávaló, értelmet fejleszlő, szivet képző nemes szórakozásokról, elvonbánt; de velők született ösztönükuél fogva a csavargókat azonnal fölismerik s e tekintetben ritkán tévednek. Mihelyt a legkisebb gyanús nyomra bukkannak, azonnal jelezik a rendőrnek. Szolgálatuk reggeli 6 óráig tart és a legcsekélyebb lankadást sem árulják el ez alatt ; mindössze egy kevés vízzel beérik, mit nem állíthatni a kollégáról, — szóval eszményképei a jó rendőrnek. Gentben a rendőrkutyák annyira beváltak, hogy létszámukat növelik, mert hasznuk sokszorosan felülmúlja a reájok fordított kiadást. Gentben ugyanis teljes ellátásuk óvenkint 1500 frankba kerül, mig 100-szor ennyire rúgna a kár, melynek okozását megakadályozzák. Megfoghatlan, miért nem követi a többi nagyváros Gentnek példáját. Pedig az időn- kint megejtett razziáknál nagyon hasznosak volnának s nem lenne szükség annyi rendőrre. it
