Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-09-10 / 37. szám

I

közönyös, mis-más meggyőződésű nemzedékek jönnek-e vagy erős meggyőződésű, fed- hetlen erkölcsű, öntudatosan keresztény polgárokat kap-e a keresztény haza, a keresztény társadalom? Nem rekriminálunk és nein jövendölünk az állami iskolák ellen, de a magunkéinak, a kifejezetten hitvallásosaknak ma már elismert feltétlen érdemét ismét hangsúlyozzuk azok felett. Úgy van szerte a világon mindenütt, Magyarországon is, igy lesz nálunk is : fegyelem, hazafiasság, tanítási eredmény tekintetében a hitvallásos iskolák mindig mérkőznek az államiakkal, erkölcsösség, vallásosság tekintetében pedig messze magasan állanak felettök.

íme, hogy a szülők milyen hamar felismerték ezt az igazságot, ezt is a hitvallásosnak megmaradt iskola jelen képe beszéli. Túl van tömve. A jelentkezőknek, gör. katholikusoknak és más vallásuaknak, egy részét el kellett utasítani. Az iskola Yeni Sandájára, jóllehet annak ünnepies volta nem volt előre hirdetve, tömegekben jöttek a szülők mély hálával szivökben azért, hogy hitvallásos iskolákba járathatják továbbra is gyermekeiket és olyan tanítók, nevelők elé, akiknek személye jótálló biztosítéka a jövő üdvös sikereinek. Nekik is szól a szülők, a katholikusok elismerése nemcsak eddigi működéseikért, hanem a katholikus ügy mellett mutatott hűségűkért is, melyet ugyancsak próbára tett az államosítás ügye.

Adja Isten, hogy a szülők legjobb reményeit valóra váltsa a jövő, hogy tanítóinknak megsokasodott gondjait és kötelesség- tudását nagy sikerek koronázzák, hogy virágozzék, még népesüljön, nagyobbodjék az az iskola, mindnyájunk megnyugvására, nagylelkű főpásztorunknak, akinek létezését most már egyedül köszöni, büszkeségére és örömére!

A Jézus keresztjének pedig dicsőségére! Ennek a keresztnek szerete te mentette meg, ennek a szeretető töltse be 09 virágoz- tassa ezt az iskolát I O.

Városi közgyűlés.

Törvényhatósági bizottságunk tegnap délután tartotta meg szeptember havi rendes közgyűlését. A szabadságon levő főispán hevan a szobája. A viszontlátásra. Azután jöjj vissza.

— Föltétlenül 1

II.

— Oh, kedves uram, minek köszönhetem szives látogatását?

Cailles, a folytonos éjszakázástól fakó arczu újságíró, egyszerűen és minden hangsúlyozás nélkül felelte :

— Felvilágosítást szeretnék, igazgató ur, az uj zálogkölcsönről a lapom számára.

— Oh, a legnagyobb készséggel. Tessék, foglaljon helyet. Ne, ne oda, az kényelmetlen. Ide móltóztassék a karosszékbe. Milyen szivart parancsol? Erőset? Gyengét?

Az újságíró száraz maradt:

— Megtisztel, igazgató ur, de nem vagyok dohányos.

Vidard megkoczkáztatott egy kis szellemes kérdést:

— Hisz akkor vagyont gyűjthet . . .

Az újságíró tekintetébe fanyar mosoly

telepedett:

— No nem vagyok tőkepénzes. De kérem szépen az ügy . . .

A másik kézzel-lábbal igyekezett, hogy kedves legyen.

— Ugyan, az Isten áldja, ön úgy is

lyett Papp Géza polgármester elnökölt. A bizottsági tagok feltűnő kis számban vettek részt a közgyűlésen. A tárgyalás simán, nyugodt mederben indult meg, a vége felé azonban csaknem a szenvedélyességig kiélésedé». A polgármesteri havi jelentést Kőrös- mezey főjegyző olvasta fel. A jelentés tudomására hozta a közgyűlésnek, hogy az Ar- pád-utczai árok betömésére és betoncsatornával való kiépítésére hirdeiett árlejtés kedvező eredménynyel végződött, mert a munkálatok végzésére több vállalkozó jelentkezett. Ezek közül a legelőnyösebb, a legolcsóbb ajánlatot a Schefteü czég tette, miért is a közgyűlés őt bizta meg a munkálat végrehajtásával. A Deák-tér fel töltése, melyet egy régebbi közgyűlési határozatból kifolyólag foganatosítottak, 68&1 koronát emésztett föl. Ezen esztethikai és rendészeti szempontból nagyon is szükséges munkálatnál még pár száz korona megtakarítás mutatkozik. A dohánybeváltó hivatalnak városunkban leendő elhelyezése czéljából Ilavácsek László pénzügyi főtanácsos közelebb helyszíni szemlét tartott, de a város által kijelölt régi honvódlaktanyát a dohánybeváltó helyéül nem találta megfelelőnek. Rozoga is, szűk is. De meg a M. A. V.-tól elágazó sin- pár kiépítése odáig nagy költséget vonna maga utón.

A dohánybeváltó hivatal helyéül a kiküldött főtanácsos legalkalmasabbnak találta a gazdasági egyesület szőlőtelepe mellett elterülő térséget, az úgynevezett városi lu- czernást, mely teljesen megfelelő volna az említett czélra. Az ez ügyben megindult tárgyalások remélni engedik, hogy a dohánybeváltó hivatal ott fog felépülni.

Budapest székes-főváros az általa rendezendő Kossuth-ünnepre meghívta törvény- hatóságunkat is, mely az ünnepélyen képviseltetni fogja magát egy küldöttség által.

A városunkban rendezendő Ko9suth-ün- nepély programmját, melyet lapunkban már közöltünk, a közgyűlés minden pontjában magáévá tette. Dr. Keresztszeghy bizottsági tag az olasz borvám klauzula eltörlése tárgyában egy részletesen megokolt indítványt nyújtott be, melyet a közgyűlés olfogadott. Ily értelemben feliratot küld a törvényhatóannyit dolgozik. Pihenjen egy kicsit. Egyébiránt van egy eszmém.

Szelid, alig észrevehető, finom irónia ugrált Cailles szavából:

— Móltóztassék.

— Kérem minek vesződjék ön most? A titkárom majd a legrészletesebben megírja a zálogkölcsön ügyét, estére benn lesz már a jelentés az ön szerkesztőségi asztalán.

—- O, kérem, — nagyon szívesen . . .

Csak úgy dűlt a meleg készség a bank- igazgatóból :

— Szót sem érdemel. Ön pedig itt marad egy kicsit csevegni. El tessék hinni, oly kevés az okos ember, hogy jól esik, ha újságírókkal beszélgethetek.

Ez már oly forró simogatás volt, hogy Cailles elnevette magát:

— Nagyon magas véleménye van önnek mifelőlünk.

Amaz#kellemetlenül előzékenykedett:

— Ha magas a véleményem, ezt egyszerűen az önök kiválósága okozza. Egyébiránt mondhatom, elsőrangú munka ám ez az uj zálogkölcsön.

Cailles órzéktelen nyugalommal kérdezte.

— Igen ?

— Valóban az, — ömlengett Vidard.

s =

ság a kormányelnökhöz, a földmivelósügyi- miniszterhez s pártolás végett az indítványt elküldi az ország összes lörvényhatóságaihoz.

Bartók László és Mauer Armand okleveles gyógyszerészek egy gyógyszeráru üzlet megnyitását kérték a belügyminisztertől, ki a személyi megbízhatóságot illetőleg véleményadásra hívta fel a törvényhatóságot.

A gyógyszeráru üzlet megnyithalására a közgyűlés Bartók Lászlót melegen ajánlotta a miniszternek.

A szalmár-erdődi h. é. vasút által a közigazgatási bejárás alkalmával megállapított műtárgyak, hidak és átereszek kiépítésénél eszközölt eltérések ügyében beterjesztett tanácsi javaslatot a közgyűlés elfogadta.

Lüehrvaldt János városi számtisztet, ki az ismételten engedélyezett időhaladék daczára sem szerezte meg a törvényes képesítést, a főisnán állásából elmozdította. Ezen intézkedést a közgyűlés tudomásul vette s a tanácsot megbízta, hogy ez állás betöltésére a pályázatot hirdesse ki.

A II. tránsversalis közútra hozzájárulási költség czimen 30000 koronát szavaztak meg. Ezen összeget 15 óv alatt, 2000 koronás kamatmentes részletekben fogják fizetni.

A Neuschlosz-fürószgyárnak a vágási terület megváltoztatása iránti kérelmét a közgyűlés méltányosnak találta sa kérelemhez hozzájárult.

Kiszely Károly adótörlés iránt beterjesztett kérelmét a közgyűlés nem teljesítette, hanem elfogadta a jogügyi bizottság azon javaslatát, hogy a város által fizetett kamat- jövedelem után községi pótadót tartozik fizetni.

A kettős ovoda ügyében — minthogy telekvásárlásról van szó, f. hó 25.-ere összehívott rendkívüli közgyűlésen fognak határozni. A régebben óvodának kiszemelt telek helyett a gazdasági tanácsos jelentésében Kovács Béla kir. tanfelügyelő Rákóczy-utczai házát ajánlja, melyet a tulajdonos 66000 korona áron egy kettős ovoda czóljaira hajlandó átalakítani.

Bartha Kálmán ellene van e telek megvételének, mert az óvodának nem alkalmas. Az állami óvodának az iskolák közelében kell lenni. Az egyes óvodának a hive, miért is

Kérem szépen fólesztendei szakadatlan munkámba került. Mert tisztára az ón vállamon volt az egész.

Az újságíró boszantóan egykedvű maradt. Csak azért szólt valamit, hogy éppen szóljon :

— De sikerült ?

A bankigazgató belepirult az önérzetbe:

— Sikerült fényesen. Életemnek egyik büszkesége lesz ez a munka ... Hanem persze erről nem vesznek tudomást a köztársasági elnöki palotában. .. Persze. . .

Az újságíró az órájára nézett és menni készült.

Vidar tekintetéből csöpögött a vágyó melegség.

— Igazán köszönöm, hogy megtisztelt a látogatásával... Ne feledkezzék meg rólam a lapjában... Hiába: ez kell ...

III.

Tevau, a szelíd vidéki ur erősen érdeklődött :

— Beszéltél az újságíróval ?'

Vidard ur arcza ki volt vasalva:

— Hadd el, kérlek. Alig bírtam lerázni a nyakamról. . . Mit, kell énnekem újság, vagy rendjelszalag Én csak Ja munkám eredményében látom a sikert.

Sz. K.