Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-23 / 30. szám
„HETt SZEMLE“ (30-ik szám.) 3 azt tette, amivel tartozik. Szóval ez a világ szemében vagy épen nem, vagy csak igen csekély dolognak tűnik fel. És mógis annak a püspöki jövedelemnek legnagyobb része ilyen czélokra fel van emésztve. Templomok, iskolák lótesitése és gondozása az ö vál- laira néhezül, szegényebb egyházak, papok, segédlelkészek, tanítók, mind reá tekintenek, tőle várnak és nyernek is segélyt. Alig van az egyházmegye területén olyan intézmény, mely kisebb nagyobb mértékben igényt ne formálna a püspöki jövedelemre. Azonkívül egyletek, társulatok, magánosok naponkint és minden oldalról ostromolják. Ki sem lehet elölök térni, de nem is akar, szívesen adja, ami telik tőle. A szegények gondoskodásának mindig kiváló tárgyait képezik. Tessék csak ezeket mind összegezui, akkor látszik meg igazán, mi marad abból az irigyelt nagy püspöki jövedelemből. Azt tehát nem lehet józan észszel még csak kívánni sem, hogy ő- elégítse ki a város szükségleteit is. Azállittatik továbbá a denuntiáló „Nagyváradi levélben“, hogy Nagyváradon az utolsó időkben inkább a czimzetes püspökök gyakorolták nagyobb mérvben a jótékonyságot. Nagyon egyenes bes éd, tehát Schlauch bíboros nem. Mi Szatmáron úgy ismertük őt, hogy nem ment tőle el üres kézzel soha, aki hozzá folyamodott. Hát épen Nagyváradon változott volna meg, ahol legalább is háromszor annyi jövedelme volt. Nyilvánvaló, hogy a bíborosnak valami jóakarója a szerzője ezeknek a tendentiózus állításoknak. Hogy mit csinált az ő jobb keze titokban, ki tudná megmondani, tagadhatatlan azonban, hogy vannak fejedelmi alkotásai. Czá- folatul csak ezekre hivatkozunk, úgy amint azt a Tiszántúl czimü nagyváradi lap halála alkalmával közölte: „A nagyváradi egyházmegyében a plébániák és iskolák fentartására 400,000 koronás fejedelmi alapítványt tett. Egyházmegyéjében több szép templom hirdeti áldozatkészségét. A bihar-püspöki román stilban épült, 60,000 koronába került templom szép emléke a bibornok aranymisójének és kizárólag az ő alkotása, de tetemes áldozattal járult a magyar-pataki, csorvási, sarkadi és érmihály- falvai templomok építéséhez; a budapesti alatt, a temetőben ; kék szemeiből eltitkolt fájdalom tükröződik vissza. Nézi a sirdombof, hallgatja, mit regél a suttogó alkonyi szellő. Arczárói egy könycsepp pereg alá, aztán sir, sir ............ So kszor este lesz, sötétedni kezd s nedves, hűvös köd ereszkedik alá a szomorú tájra, s hideg lehel létével nyirkossá tesz mindent. Ő azért ott ül, vár valamit. Aztán, mikor már egészen besötétedik, a hideg, nyirkos ködből egy alak bontakozik ki, egy arany- hajú kis lány alakja. Körüllengi a sáppadt asszonyt, aztán.... eltűnik. Ez a képzelet. Majd ismét a régi lesz minden s ez a rideg valóság. A sáppadt asszony mindig kijár a temetőbe ahhoz a kis sirdombhoz. Mikor már rég lehullott a falevél, elhervadt az illatos virág s fehér lepel vonja be a tájat, előtte az a hely, a hol ő ül, még zöldéi, az a sirdomb, mely alatt az az aranyhaju kis leányka fekszik, még virágzik s az a két szomorú fűz, mely abból a kis sirdombból magaslik ki, tele van zöld levelekkel, még egészen lombos. Egyszer csak aztán egyedül, elhagyottan áll magában az a kicsi kis sirdomb, az a jezsuiták és karmeliták templomainak orgonái, a máriaczelli aranykorona s a radnai márványoltár is áldozatkészségét hirdetik. A debreczeni Szvetics-intózetnek 60,000 koronába került palotát építtetett, a nagyvárad- újvárosi zárdában óvónőképzőt létesitett és tart fenn s 40,000 koronába került épületszárnyat emelt; a nagyváradi kir. kath. ta- nitó-kópzőnek tetemes áldozattal uj hajlékot szerzett; a szilágy-somlyói gimnáziumnak megszerezte a nyilvánossági jogot s éven- kint ezreket költ fentartására; a debreczeni kegyesrendü főgimnáziumra a püspökség részéről 300,000 koronával, a gyulaihoz 200,000 koronával járult 1892-ben. Sz. László király hétszázados jubileuma alkalmából országos fényes ünnepélyt rendezett, Link ötvössel remek müvü hermát (ereklye-tartót) készíttetett a nagy király fej-ereklyéjének s káptalanéval együtt felállittatta székvárosa főterén a nagy királynak pompásan sikerült bronzszobrát. Aranymisóje alkalmából 200000 koronás alapítványt tett egyházi és iskolai eze- lokra és felépittette a bihar püspöki templomot. Negyedszázados püspöki jubileuma emlékére Nagyvárad Újvároson az Immaculata intézetben uj épületszárnyat emelt. Hát mindez bliktri a nagyváradi levél Írójának. Valóban szomorú dolog, hogy oly könnyelműen, oly lezser módon gázolnak egyesek keresztül-kasul a mások becsületén. Engedje meg tehát a tisztelt Nagyváradi levelező ur, hogy holta után is ott lássam Schlauch bíborost azon az eszményi magaslaton, amelyre életében csakugyan felemelkedett. Engedje meg azt is, ha épenséggel nem kegyteljes sikraszállása olyan komikus szinben áll előttem, mint mikor a kis kutya tehetetlenségében, de magát mégis észrevé- tetni vágyva megugatja az oroszlánóriást. B. A segélypénztár érdekében. A gazdasági mu ikás és cselédsegélypénztár minél szélesebb körben leendő megismertetése ts felkarolása végett vármegyénk főispánja a következő felhívást intézte az ösz- szes főszolgabirákhoz és polgármesterekhez: két szomorú fűz. Egyedül.... a sáppadt asszonyt nem találni ott. * Egy tavaszi délutánon fakoporsót hoznak ki a temetőbe, leteszik a két fűz alá, oda az aranyhaju kis lányka mellé, oda, a hol az a sáppadt asszony aunyit üldögélt. A pap elmondja a mondani valóját, a kántor is, azután szép csendesen behantolják. Nincs sok kísérője a halottnak ; gyászolója két férfi, BenkőBéla s annak a sáppadt asszonynak a bátyja, a ki ránéz a gonosz férjre s oda vágja szemébe: — Oh te nyomorult, a méreg, a méreg! * A két férfi elmegy távol a várostól, s keresnek egy tisztás helyet. Felállanak, aztán két pisztolylövés dördül el s Benkő Béla .......holtan esik a földre. * Má snapra elfeledte őket a világ, nem szól senki sem rólok, csak nyári alkonyaikor az a két szomorú fűz regél, suttog valamit egy rósz emberről, egy sáppadt szomorú asszonyról, meg egy aranyhaju kis leánykáról......... Ki rály Géza. Az 1900: XVI. és az 1902: XIV t. czikk által szervezett országos gazdasági munkás-és c elédsegélypénztár csak akkor fog rendeltetésének megfelelni, ha a legszélesebb körökben ismerni fogják, az érdekeltek önként tömegesen belépnek a tagok sorába s a gazdák cselédeiket beíratják a rendes tagok közzé. Ilyen fejlődésre csak akkor lehet számítani, ha az intézmény ismertetése és az érdekeltek buzdítása tekintetében a közigazgatás minden tényezője megteszi a maga elengedhetetlen kötelességét. Tudva azt, hogy joggal számíthatom azok közzé, kik buzdítással, lelkesítéssel s ha szükséges a kellő szigorral is, képesek azt biztosítani, hogy a hatóságuk alatt álló valamennyi tisztviselő és közeg kötelességeit jól teljesit.se: teljes bizalommal ajánlom a segélypénztár ügyét figyelmébe és felkérem: szíveskedjék odahatni, hogy a jegyző a helybeli értelmiséggel egyetértésben hívja össze a közönséget, gazdákat, cselédeket, munkásokat egyaránt és ott a törvényt és reor deleteket a jegyző vagy más alkalmas egyén ismertesse és a közönséget a belépésre buzdítsa. E gyülekezeteken szíveskedjék megjelenni és azokra a vármegyei gazdasági egylet is meghívandó, azzal a felkéréssel, hogy az ott lakó, vagy a környéken lakó tagjai által képviseltesse magát. Arról, hogy a jegyző melyik napra hívta össze a közönséget, a jegyző közvetlenül értesítse a pénztár központi igazgatóságát (Budapest, V. Nádor uicza 32) azon czélból, hogy az igazgatóság esetleg képviseltesse magát. Minthogy az 1902: XIV t.-czikk a belépő tagoknak lényeges kedvezményeket ad s a harmadik és negyedik csoportbeli tagság létesítése által a lehető legkisebb díjfizetés mellett a segélybiztositásnak uj módjait is lehetővé teszi: kétségtelen előttem, miszerint az intézmény megizmosodásának és fejlődésének kérdése első sorban a közigazgatás magatartásától függ; mert okos, tapintatos, tudatos vezetés mellett az intézmény iránt felkeltheti és biztosíthatja a földmive- lők bizalmát és rokonszenvét. Mivel pedig annak az intézménynek megerősítése gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt elsőrendűen fontos dolog s úgy a hazai munkás viszonyok, mint különösen a gazdasági munkásoknak a külföldön, jelesen Oláh- és Oroszországban legutóbb kitörésekre is került mozgalmai is arra {figyelmeztetnek, hogy a földmivelők érdekében már megalkotott intézmények megerősítésének munkájában idővesztegetós nélkül járjunk el : teljes joggal meg lehet követelni, hogy a munkás segélypénztár érdekében a közigazgatás minden tényezője komolyan és kitartással teljesítse feladatát. Ez a feladat. nem nehéz és épen nem lehetetlen. Eddig is nem egy közigazgatási tisztviselő olyan fényes eredményeket ért el, hogy működéséről csak a legteljesebb elismeréssel lehet megemlékeznem. Azt azonban, hogy egyesek tetszése vagy hangulata legyen a működésben elhatározó, megengedni nem lehet; mert ebben a kérdésben kivétel nélkül,mindenkinek teljesítenie kell kötelességét, s azalólsehol és senki semmiféle jogczimmel vagy ürügygyei ki nem vonhatja magát. A hol a nép bizalmatlan, meg kell nyerni bizalmát; a hol az intézmény ismeretlen, meg kell ismertetni; a hol nincs meg a takarékossági hajlam, fel kall ébreszteni s a hol előszörre nem megy a dolog, élűiről kell kezdeni, ha kell, minden nap.
