Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-07-16 / 29. szám
„HETt SZEMLE“ (29-ik szám.) 5 az erős Deák-párti főispán, Ujfalussy Miklós lemondását, elfogadta Tisza Kálmán s helyebe Domahidy Ferencz pártfelét nevezte ki. Ujfalussy Miklós ekkor elment képviselőnek. A nagybányai kerület adott neki mandátumot. Nem sokáig volt képviselő. Mert Tisza az ellenzékiekben is becsülve a közigazgatási tehetséget, 1876. évben kinevezte a Határőrvidékből polgárositott Krassó-Szörény vármegye kir. biztosává. Most aztán hatalma tetőpontján állott, a mikor váratlanul 1880. évben bekövetkezett a bukás és pedig nagyon dicstelen bukás. Mert bár az ő jelleméhez a gyanúnak még árnyéka sem férhetett, alispánja. Pausz, Szende miniszter veje, sikkasztott s az országos feltűnést keltő botránynak, a mely a magyar köz- igazgatást kompromittálta a nemzetiségek között, Ujfalussy Miklós is áldozatul esett, mint a ki ellet Őrzési jogát nem kellőleg gyakorolta. A nagyeszű, adminisztrátori tehetségére hiú férfiút ez a bukás végleg leszorította a politika teréről. Azóta Remetemezőn élt mint a politikai élet remetéje. Temetése vasarnap délelőtt fél 12 órakor ment végbe Remetemezőn. Ott volt az egész vármegye intelligens közönsége. A vármegye képviseletében Hugonnai Béla főispán, llosvay Aladár főjegyző, dr. Schönpflug Richárd t. főügyész és Péchy Péter főszolgabíró voltak jelen és koszorút helyezlek a ravatalra. A vármegye közönsége nevében llosvay Aladár főjegyző mondott beszédet. Legfelsőbb elismerés. A király elrendelte, Fogy Benedek Béla őrnagynak, a kassai III. honvéd kerületi parancsnokság népfelkelő osztály vezetőjének, a legfelsőbb megelégedés kifejezése tudtul adassék. Előléptetett tanárok. A vall. és közokt. m. kir. miniszter Harcsák Gyula ungvári állami reáliskola igazgatót a VII. fiz. osztály 2. fokozatába, Janka Sándor beregszászi, ■Csomár István munkácsi áll. főgymn., Med- vigy János, Vajdaffy Géza és Schürger Ferencz ungvári kir. kath. főgymn. tanárokat a VIII. fiz. osztály 1. fokozatába, Lichteneg- ger Győző budapesti VI. kér. állami főreál iskolai, Vozári Gyula munkácsi, Fásztusz Elek szatmári, Nátolya Antal ungvári, Le- hóczky József szatmári kir. kath. lőgym. tanárokat a Vili. fiz. osztály 2. fokozatába, Myskovszky Ernő és Incze Lajos nagybányai, ■Glósz János czeglédi és Tömöri Imre munkácsi főgymn. tanárokat a IX. fiz. osztály 1. fokozatába léptette elő. Esküvő. Pap Endre Komárom sz. kir. városi számvevő Pap Endre vármegyei hivatalnok fia, szombaton esküdött örök hű- -ségei. Morgenthal Nelli kisasszonynak, Morgenthal Henrik nyug. adótárnok leányának. Eljegyzés. Szentpályi Gavallér Gábor helybeli államvasuti altiszt eljegyezte Mar- iikány Mária államvasuti pénziárkezelőnői Máramaros Szigeten. — Oláh Ferencz szabó iparos szintén közelebb taná eljegyzését Szat- máron Felker Juliannával, Felker Gyula asztalos leányával. Tanárválasztás. Lengyel Endre, tanárjelölt, a szatmári ev. ref. főgimnázium volt növendéke, 16 pályázó közül egyhangúlag Hajdú Nánásra ti. tanárnak választatott. Kinevezés. A Germarz Tivadar elhalálozása folytán megüresedett városi állatorvosi állásra a főispán Kovács Bálint állatorvost nevezte ki. Dj erdőmester. A földmivelésügyi miniszter Mikes János erdőmesteri czimmel felruházott főerdészt a nagybányai főerdőhivaraihoz erdömesterré nevezte ki. Áthelyezés. A kir. igazságügy miniszter Schvanka Jakab fehérgyarmati kir. járásbiró- sági Írnokot a tatai kir. járásbírósághoz hasonló minőségben áthelyezte. Segédlelkészek változása. Ő méltósága a püspök Takács Károly nagybányai r. k. segédlelkészt Munkácsra, Papp Alajos munkácsi s. lelkészt Nagy Bányára helyezte át. Nyugdíjazás. Az igazságügy miniszter Szerdahelyi László kir. törvényszéki irattárnokot f. hó 1-jével előre haladott kora miatt nyugdíjba helyezte. A miniszter köszöneté. A vallás és közokt. ügyi miniszter dr. Lengyel Márton föld- birtokosnak, a szatmári kath. főgymnasium tanulói javára tett 500 koronás jutalomdij alapítványért köszönetét nyilvánította. Választási lakoma. A választás után mintegy 80 an gyűltek össze a városi tisztikar, az intelligentia, tekintélyes polgáraink és a megválasztottak barátai közül Tankóczy Gyula h. főkapitány lakásán az előlépettek gratulálására, a hol dúsan felteritett asztal várta az érkezőket. Szellemes és az őszinte nagyra becsülós meleg hangján tartott tósz- tok méltatlak a megválasztottak, főleg Körös, mezei és Tankóczy érdemeit. Az első pohárköszöntőt Békéssy Géza mondotta, utána, dr. Vajay Károly, dr. Erdélyi Károly, Korom J. és Ferenczy János beszéltek. Körösmezey Antal és Tankóczy Gyula tósztjaikban kifejezték, hogy szívvel, lélekkel fognak tovább is a város érdekéért és annak felvirágoztatásán működni. Kölcsönös áthelyezés. Greiner Sándor szatmári s Török Zoltán sásdi kir. adóhivatali tisztek kölcsönösen áthelyeztettek. Gyászhir. Rácz Lajos fogház őrmester f. hó 9 én délután 4 órakor tüdőgümőkórban elhalálozott. Földi részei 11-én tétettek az ev. ref. egyház szertartása szerint örök nyugalomra. Tanítónő választás. A nagykárolyi ev. ref. leány iskolában szervezett másodtani- tónői állásra a nagyszámú pályázók közül Halmos (Haraszkó) Ilona simái ev. ref. tanítónő választatott meg. Az újonnan választott tanítónő szeptember elején kezdi meg működését Kinevezés. Az igazságügyminiszter Sie- racky Arthur szamosujvári kir. járásbirósági dijnokot a tordai kir. törvényszékhez Írnoknak nevezte ki. Áthelyezés. Schönpflug Viktor segédmór- nököt a lugosi kir. áliamópitószeti hivataltól a nagykárolyi államépitószeti hivatalhoz helyezték ál. A vármegyei tisztikar mozgalma. Bartha Miklós a Magyarországban erős támadást intézett vármegyénk közigazgatása és főleg tisztikara ellen, az alispán féléves jelentéséből czélzatosan csoportosított adatok alapján. A tisztikar ennek folytán folyó hó U-én tartott értekezletére, a melyen a kültisztvise- lők is részt vettek, elhatározta, hogy a főispánt felkéri, miszerint rendkívüli közgyűlést hívjon össze, a melyben arra kérik a belügyminisztert, hogy szakközegeivel vizsgáltassa meg a vármegyei ügykezelést, hogy igy az illetékes fellettes hatóságtól megkaphassa az elégtételt. Addig is a tisztikar a hírlapi nyilatkozatok és egyébb lépések megtételét függőben tartja. A főispán a kért rendkívüli közgyűlést már folyó hó 23-ára összehívta. Konferenczia 2. napja. Bus J. jezsuita atyának a soczializmusról julius 6-án első alkalommal tartott szabad előadása nagyban felkeltette az érdeklődést városunk közönségében úgy annyira, hogy a 2-ik előadáson a hallgatóság száma megkétszereződött. A soczialis kérdés nem theoria, hanem életbe vágó foutos kérdés. Mindnyájan munkára vagyunk teremtve, a munka az embernek közös kenyere. Miként az egyes ember, úgy egy nemzet sem számíthat jóllétre, ha a munkát nem becsüli. Anyagi jólétünk támasza a munka, de egyszersmint alapköve az erkölcsi életnek. Ha nem foglalkozik jóban az ember, rosszban töri fejét, mert munkára van teremtve az ember teste és szelleme egyaránt. A munkátlanság megrontja a szivet, ellenben a munka nemesit, visszatartja gyarló lényünket az erkölcstelenségtől. A munka virágzó kora a régi céhrendszer volt, mikor a munkás megkapta munkájának méltó diját. E kort felváltja később a gépek kcra s tönkre teszi a czéhrendszert. A gépek feltalálása, illetve használatba hozása valósággal vibrálásba hozta az emberiséget, a munkás a gép feltalálásától, egy még jobb kor kezdetét vélte, a tudósok egyrósze pedig gondolkozóba esett, félt a jövő kiszámíthatatlan erélyei miatt. Mig a tisztességes czéhrendszer idejében, ha valaki ipart folytatni akart, munkálkodnia, fáradoznia kellett, remeket kívánt a czéhrendszer a munkástól, ki ha munkája által megütötte a kívánt mértéket, ítélte őt a czéh képesnek az önnálló iparűzésre, most azonban a pénz beszél, a gazdag, a tőkepénzes, ki egyáltalában soha semmiféle munkát nem tanult, gépet állítottak, persze ez a szegénynek nem áliott módjában, igy e kétosztály versenyre kelt egymással. Itt a baj, ez szülő oka minden nyomornak, mely a munkást kiszolgáltatta az önző emberiségnek, a munkást oda dobta a világ piaczára, s tehetetlenségében védelmére nem kelt senki- sem. Mindenkinek szabad volt abba fognia, amibe akart, ez a korszellem volt bünfészke, minden a mai pap is feljajduló elégedetlenség és nyomornak fő forrása, ez ami fel lét len reformra szorul. Másik fő oka a ferde, átalakulásnak az, hogy a munka 2 lényeges tulajdonsága az individuális és társadalmi (soczialis) nem jut érvényre, mert minden ember a munkában csupán saját előnyét keresi, elfeledi azonban annak soczialis jellegét azt, t. i. hogy az énen kívül más is él még a föld kerekségén, nem volna szabad tehát senkinek sem oly munkába fogni, mely nem tanult mestersége, amelyért sohasem faradt. Ez pedig ama liberális kor bűne, melynek légkörében a szabadipar megszülemlett a korlátlan szabadság a nyomornak oka, ne az egyest, ne a gyárost, a géptulajdonosát okoljuk a mai helyzetért, hanem azt a korszellemét, azon liberális kort, mely a szabadipart megteremtette. A szónok népies modora, tudományos készültsége, fejtegetései által nagymérvben megnyerte a közönség figyelmét, amiből előre látható, hogy a későbbi konferentiák is látogatottak lesznek. Kaltnrmérnökség Szatmáron. Minthogy a kuturmérnökségeket az országban szaporítani fogják, a vármegye közigazgatási bizottsága feliratot intézett a földmivelési miniszterhez, hogy Szatmár székhelyivel a vár- megye területén is létesítsen ilyen hivatalt. Tanügyi kinevezések. A vallás- és közoktatási m. kir. miniszter Mihály Ferencz s Mihályné Horatius Gizella felsővisói, Szócska József és Szocskáné Petruska Mária beregszászi, Flóra Péter felsőrónai és Szettel Ida apai állami elemi iskolai tanítókat, illetve tanítónőket a szatmári áll. elemi iskolához jelen minőségükben áthelyezte ; továbbá An- derkó Bertalan, Nyisztor Endre, Pap János, Spiry Endre, Fekete Teréz, Paladiné Joó Emma,
