Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-07-09 / 28. szám

4 „HETI S Z E M L E“ (28 ik szám.) megvizsgálta a laktanyát is. A délelőtt folya mán látogatást tett a püspök ur 0 méltósá­gánál és Pap Géza polgármesternél, este el­utazott városunkból. Nagybeteg főpásztor. Említést tettünk már két alkalommal is dr. Schlauch Lő- rincz kardinális, nagyváradi püspök beteg­ségéről. Kezdetben úgy volt jelezve, hogy a baj igen komoly, később azonban a kiszivár­gott hirek után az egész sajtó örvendetesen konstatálta, hogy a főpap csak múló bajban szenved, s pár hét alatt helyre fog állani egészsége. Mint most hiteles forrásból értesü­lünk, sajnos, nem igy áll a dolog. Sőt na­gyon volószinü, hogy a nagybeteg főpásztor soha sem kél fel többet. Állapota napról nap­ra aggasztóbbá válik. Valóban szükséges, hogy imádkozzunk érte mindnyájan, akik szerettük és nagyrabecsültük. Kitüntetés. A király Beszedits Vilmos sárköz- újlaki postamesternek,sok évi hü és buzgó szol­gálata elismermerésül az arany érdemkeresz- tett adományozta. Ungvári küldöttség. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló Gfizella-ház elnevezésű ungvári elemi és polgári leányiskola ujjá- épitésóhez ő méltósága a püspök ur 20,000 koronát, Hehelein Károly prépost-kanonok 12,000 koronát adományoztak. Ezen nagy­lelkű áldozatot járt megköszönni a napok­ban az ungvári róm. katb. hitközség Kende Péter o. gy. képviselő, a hitközség választ­mánya elnökének vezetése alatt. A küldött­ség tagjai voltak : Benkö József apátfőesperes, Lőrinczy Jenő alispán, Blanár Ödön, Eperjesy Mátyás, Fibiger Sándor dr., Oaár Iván, Göndy Ede, Mijó Káimán dr., Peltsárszky Béla és Sánta Mihály. A küldöttség délután V*4 órakor jelent meg, ő méltóságánál, a tisztel­gők részéről Kende Péter üdvözölte őt s kö­szönte meg a nagylelkű adományt, a hit­község nevében ennek választmánya .által kiállított köszönő iratot pedig Blanár Ödön adta át. A püspök ur látható örömmel fo­gadta a tisztelgőket. Ennek folyamán érkez­tek meg Ungvár város képviselő-testületének határozata folytán táviratilag küldött köszönő iratok a püspök úrhoz és Hehelein prépost­kanonokhoz, a mi szintén örömet szerzett. Ezután Hehelein Károly prépost-kanonokot kereste fel a küldöttség, kit szintén Kende Péter üdvözölt, Blanár Ödön pedig a hitköz­ség köszönetének adott kifejezést a nagylelkű adományért. A küldöttség vacsorára Hehelein Károly kanonokhoz volt hivatalos, a hol csak két toaszt hangzott el, a háziúr vendégeit, Lörinczy alispán pedig a püspököt és a há­zigazdát köszöntötte föl. Másnap a püspök ur ebédet adott a küldöttség tiszteletére, a a kikel ebéd folyamán üdvözölt. A püspök ur sajátkezű aláírásával ellátott arcképevei pályán. És azóta több kedélyes zsurt töltött Szeghyéknél. Gyorsan visszasietett a lakására. Teljes díszbe vágta magát s egy óra múlva máraz operabálon volt. Káprázatos fény ragyogta itt körül. A csillogó, suhogó ruhák, a szebbnél-szebb ar- czok, mind bóditólag hatottak reá. S e fényből, ragyogásból csakhamar egy őt üdvözlő, szőkefürtös fejet vett észre. El­vira volt. — Szép öntől, hogy eljött Virágh ur! Elemér meghajtotta magát. — Megigóríem, válaszolt katonás rövid­séggel. S e percztől fogva majdnem mindig együtt voltak az egész bálon. Szeghy Elvira nagyon kedves volt Elemérhez. Ragyogó szellemességével, mely távol állt Mariska naiv órzelmessógótől, kezdett rá hatást gya­korolni. Annyira, hogy még a bál után is Elvira karcsú alakja lebegett előtte. ödahaza fáradtan dőlt le pamlagára. Szemét lehunyta. S olyan különös képek játszottak vele. Két leányt látott. Az egyik fejedelmi termetű volt. Arany és gyémánt ékszerek csillogtak nehéz selyem ruháján. A ajándékozta meg a küldöttség minden egyes tagját, a kik este Ungvárra visszautaztak. Helyben hagyott választás. Említettük lapunk múlt számában, hogy Pap Gézának, polgármesterré történt megválasztatása ellen dr. Törseök Károly bizottsági tag által be­adott fellebbezést a közigazgatási biróság elutasította. Akkor még csak távirati érte­sülés utján beszéltünk, azóta azonban leér­kezett ,a biróság végzése, mely következőleg szól: O felsége a király nevében a m. kir. közigazgatási biróság Szatmárnémeti szab. kir. város polgármesterévé 1902. évi május hó 12 én megválasztott Pap Géza választ- hatási képességének, illetőleg a választás ér­vényességének ügyét dr. Törseök Károly ál­tal beadott fellebbezésnek czimzett panasz folytán 1902 évi junius hó 24. napján tar­tott nyilvános ülésben tárgyalás alá vevén, következőleg Ítélt: A m. kir. közigazgatás bi- iróság a panaszt elutasítja. Indokok : A biró­ság Pap Gézának szatmárnémeti szab. kir. város polgármesterévé történt megválasztá­sát a panasziratban említett azou alapon, hogy nevezett a polgármesteri állással egybe­kapcsolt árvaszéki elnöki álláshoz szükséges minősítéssel a jogtudományi államvizsgával nem bir, megsemmisithetőnek nem találta, mert habár az 1883 évi I. t. ez. 5 §. VIII. pontja szerint a törvényhatósági árvaszéki elnöktől az államtudományi államvizsga he­lyett a jogtudományi államvizsgának sikeres letétele kívántatik is meg, s habár Pap Géza nem jogtudományi, hanem államtudományi államvizsgálat bizonyitványnyal bir, ez a kö­rülmény az idézett törvónyezik 34 §-sa értel­mében nem lehetett döntő a választás érvé­nyességére. Ugyanis felterjesztett tárgyira­tokból kitűnik, hogy Pap Géza 1880. óv óta a városi törvényhatóság szolgálatában áll s mint a város közigazgatási tanácsnoka 1886 évtől 1896 évig, ezen időtől kezdve pedig mint főjegyző a városi szervezési szabály­rendeletek intézkedéseinél fogva szükség esetében az árvaszéki helyettes elnöki és szavazó ülnöki teendőkkel bízatott meg s hogy eme teendőket különös képességgel és szorgalommal valóságban teljesítette is. Reá nézve tehát a fent hivatkozott 34 §. rendel­kezése volt irányádó, s igy a jogtudományi államvizsg! hiánya nem képezheti jogi­akadályát annak, hogy a város polgármes­terévé megválasztható ne lett volna. Más­felől a panasziratban említett az a körül­mény, hogy a választásnál 83-an szavaztak, mégis 84 szavazatlap vagyis egygyel több adatott, be, a választás érvényét, melynél PapGéza44, ellenfele pedig 39 szavazatot nyert, akkor sem módosíthatná, ha egy szavazat Pap Géza javáról le és ellenfele javára átí­ratnék. Végre a panasziratban megnevezett másik egyszerű batiszt ruhába volt öltözve, semmi csillogás rajta. Kezében piros bársony kötésű könyv (talán emlékkönyv) lapjai közt fehér rózsaszirmok hervadoztak. És ő nézte, nézte a fehér rózsaszirmokat. Egyszer csak a selyemruhás hölgy Ele­mérhez lépett. S bűvösen mosolyogva őt fé­nyes palotába vezette. Elemér meglepődött.-— Ahl itt lakik a legfőbb hadúr. Igen ő meghallja hűséges apródjának esdő szavát. A fejedelmi termetű leány felkaczagott. — Édesem, ez nem a legfőbb hadúr palotája. Ez az enyém és — enyelegve tette hozzá — a tied 1 Elemér felébredt. Feje szédült, kábult. Olyan külünös hatást tett rá ez álom. — Nem, nem! A király sem fogja meg­engedni házasságunkat, mondta magában. És Elemér nem ment a legfőbb hadúr elé. De egyre gyakrabban kezdett járni Szeg- hyékhez. És Mariska egyre ritkábban kapott Elemértől levelet. Szegény Mariska ! O csak várt, várt és úgy elnézegette a piros bársony kötésű emlékkönyvben azokat a fehér rózsaszirmokat. szavazók érdekeltsége, s szavazatuk érvény­telensége kimutatva nem lévén, e tekintet­ben a panaszos által felhozott körülmények figyelembe nem vétethettek. Ezért a panaszt el kellett utasítani. A bíróság e határozat három példányát Szatmárnémeti szab. kir. város polgármesterének 1902 évi junius h > 11 napján 990 sz. a kelt jelentése mellékle­teivel együtt megfelelő eljárás, illetőleg a panaszló valamint Pap Géza részére egy egy példánynak az 1896. XXVI. t. ez. 138 §-a és a 21973. M. E 1896 sz. végrehajtási ren­delet 24. pontja szerint eszközlendő kézbe­sítése végett kiadja. Kelt Budapesten, a m. kir. közigazgatási bíróságnak 1902 évi ju­nius hó 24 napján tartott üléséből. Wekerle s. k. elnök, dr. Vasdényey s. k. előadó. Előléptetett tanárok. A vall. és közokt. miniszter Jaskovics Ferencz balassagyarmati állami főgymn. igazgatót, dr. Schober E nil, dr. Fodor Gyula, dr. Fechtel János, és Krom- paszky Béla szatmári kir. kath. főgymn., továbbá Gurnesevics Lajos és Kaplány Antal dr. nagybányai főgymn., Jenser Mihály dr., nagykárolyi kath. főgymn. Laudon István dr., Mazuch Ede, Kovalóczy Rezső és Fiilöp Árpád ungvári kir. kath. főgymn. Bujovszky Sándor munkácsi és Kovalik József szolnoki állami főgymn. tanárokat a VIII. fiz. osz­tály 3 fokozatába léptette elő. Pénzügyi előléptetések. A kir. pénzügy­miniszter Nagy Tamts in.-szigeti pénzügyi tit­kárt aVIll.fiz.o. 3200 koronás fokozatába, Ka- minszky Janos nagyváradi számellenőrt a IX. fiz. o. 2400 K. fokozatába, Kádas László szolnoki pénzügyi fogalmazót s Payka Vil­mos nagybecskereki p. számellenőrt a X. fiz. osztály 1800 koronás koronás fokozatába f. óv július 1-től előléptette. Gyászhir. Ifj. Sznistsák Nándorné szül. Lám Margit úrnő életének 22-ik évében, boldog há­zasságának 9-ik hónapjában e hó 3-án Ung- váron elhunyt. — Bosnyák Béla dr. ungmegye tb. főorvos neje, nagynyujtódi Farkas Krisz­tina úrnő e hó 2-án életének 40 ik évében Nagy Bereznán elhalt. Hivatal vizsgálat. Dr. Papolczy Gyula kir táblai bitó, elnök helyettes a múlt héten több napon át hivatal vizsgálatot tartott a nagy­károlyi kir. járásbíróságnál. Kinevezés. A pénzügyminisztérium Balika Sándor kataszteri nyilvántartási biztost segédtit­kár nak nevezte ki a helybeli pénzügyigazgató­sághoz. Eljegyzések. Ifj. Stoffa János, az osztr magy. bank tisztviselője eljegyezte vízaknai Adler Piroskát, vízaknai Adler Sándor nyug. honvédezredes és neje Gáspár Piroska leányát- Temesváron. — Suráuszky János m. kir. hon- védhagynagy jegyet váltott Jánossy Jolán kis­asszonynyal, a nagykárolyi polgári iskola tanitónőjével Budapesten dr. Jánossy Béla ügy­véd házánál. A szatmármegyei rothadás. A Magyaror­szágban első hazat publicztstanknak, Bartha Mtkósnak a tollából az alispánt jelentés alapján kemény támadó czikk jelent, meg, mely a szatmármegyei közigazgatási kor­mányzatot a posványbán latja fenteregni. Nekünk az alispán jelentését ezelőtt évről évre raegküldötték, minden alkalommal hozzá is szülöttünk, ebben az esztendőben azon ban nem tudjuk mi okból, — véletlenül vagy szándékosan — egyszóval kimaradt. A hely­zetet azonban jobbára, tapasztalás és megfi gyelésből ismerjük. És daczára az alisnáni jelentésnek, daczara kitűnő publiczistánk gyönyörű tollal megirt czikkónek, ki az ada­tokat csakis abból a jelentésből meríthette, de közvetlen tapasztalatai nincsenek, — azt kell konstatálnunk, hogy a helyzet nem olyan sötét itt, mint amilyennek látszik. Azoknak a fegyelmi ügyeknek legnagyobb része, melyek a főtisztviselők ellen folya­matban vannak, épen az illetők túlságos érzékenységéből ered. Maguk kérték nyomo­rult vádaskodásra maguk ellen a vizsgálatot, tudva azt, hogy tiszta kézzel dolgoznak. Az alispán ellen eddig nyilvánosságra került vádak csak azt igazolják, hogy a szó valódi

Next

/
Thumbnails
Contents