Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)
1902-06-11 / 24. szám
2 HETI 8 Z E M L E (24-ik szám.) szóló törvény megfelelő szakaszának felolvasásával adta megválaszátazinterpelláczióra. A felolvasott törvényszakasz szerint nincs jogában az ebadót megszüntetni. Nem áll az, hogy az ebadóból a városnak nem volna jövedelme. Nincs annyi, mint amennyi elő van irányozva ; de évenkint a 400 koronát meghaladja. A közgyűlés a választ tudomásul vette. A polgármester havi jelentésének felolvasásával kezdetét vette a napirend tárgyalása. A jelentés tudomására adta a közgyűlésnek, hogy a junius havi közgyűlésre elhatározott főjegyzői s esetleg az előlipás által megüresedő tiszti állások betöltését a napirend tárgyai közé nem lehetett fölvenni, mert a polgármesterválasztást dr. Törseök bizottsági tag megfellebbezi) s ebben az ügyben a köz- igazgatási bíróság még nem hozta meg határozatát. A város anyagi hozzájárulásával épült f-gyarmati és n-bánya-zsibói vasutak forgalma napról-napra emelkedőben van. Az elsőbbségi részvények azonban még csekély jövedelmet hoznak. Ezen jövedelem az előbbinél 2.5%, az utóbbinál 0.85%. A polgár- mesterek gyűlésén városunkat Pap Géza polgármester képviselte. Ezen gyűlésnek legfontosabb határozata az volt, hogy az állam érdekében tett szolgálatokért egy nagy küldöttség által megfelelő ^kárpótlást fognak kérni a kormányhatóságtól. A központi állami iskola telkéül újabban a Kolozsvári és Komka- féle telkek vannak kiszemelve. Ha ezen telkek megvásárlásához a közoktatásügyi kormány hozzájárul, itt ópitik fel a központi áll. iskolát. A másik két telket Meszlényi Gyula püspök ő méltósága venné át ugyanazon összegért, melybe az a városnak került. A Láng Lajos kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetósét tudató kormányhatósági leiratot tudomásul vette a közgyűlés s egyben elhatározta, hogy kinevez- tetése alkalmából feliratban fogja üdvözölni. A II. osztályú pónztártiszti állásra három pályázó közül Losonczi Károlyt választották meg. A kijelölő-bizottság első helyen Fűrész Pált, második helyen Dőri Lászlót, harmadik helyen Losonczi Károlyt jelölte. Az első helyen jelölt egy szavazatot sem kapott. Dfírire 20, Losonczira 38 szavazat esett s igy 18 többséggel az övé lett a győselem. Hivatalos esküjét a tegnap tartott tanácsülésben tette le. A Pannónia csillárfelszerelési költségére, melyet a tervezők a költségvetésből kihagytak, úgy okoskodván, hogy arról majd a bérlő fog gondoskodni, 14188 K. 67 f. fedezetről kell a városnak gondoskodnia, mert a bérlő a csillárok beszerzésébe nem ment bele, hanem e helyett 2000 koronával nagyobb évi bérösszeget ajánlott a városnak. Ezen ajánlatot a város elfogadta s most a csillárok költségeit is ő viseli. Ezen költségre a közgyűlés az igazságügyi alapból még fennmaradó összeget jelölte ki, azon összeggel együtt, melyet a villamos huzalok bevezetésénél takarítottak meg. A II. nagyalföldi transversális közút költségeihez a törvény által nyújtott kedvezmény levonásával 16000 koronát szavazott meg a közgyűlés, úgy azonban, hogy a városunk határát érintő ezen útvonal a vám- szedési körbe bevonható legyen. Ezen hozzájárulási összeget nem évi részletekben, hanem egyszerre fogják fizelni. A darvas-mohai erdőőri lakások kibővítésére 770 koronát szavaztak meg az erdőjövedelemből. A honvód-utczai sorompóház építésére 2000 koronát engedélyezett a közgyűlés. Az uj épület 300 méterrel kijebb, a darai és daróczi mellett lesz elhelyezve. A törvényhatósági közutak hálózatán azt a módosítást tette a közgyűlés, hogy azon utakat, melyek közforgalmat nem képeznek, az úthálózatból törölte; ellenben a szatmár-hegy lippai utat a hálózatba fölvette. Pozsony szab. kir. város átiratát az uj választási törvény megalkotása iránt tudomásul vették s hasonszellemű felirattal támogatják. Léber Antal főerdósznek 6 heti, Hajdú K. fogalmazónak egy havi, Bókéssy Géza árv. ülnöknek 5 heti, dr. Török I tvánnak 5 heti, Fodor György levéltárosnak 6 heti, Pethő György gazd. tanácsosnak 5 heti, Dudás Ferencz erdőőrnek 4 heti és Gyurkán Ignácz sokszorosító gépszolgának 3 heti szabadságot engedélyezett a közgyűlés, mely ezzel véget is ért. Emlékbeszéd. ) Tisztelt Közgyűlés! Még most is hatása alatt állok ama veszteség fájdalmának, amely Lengyel Géiza orvosdoktornak ez óv ápril. lió 25-én bekö- ;etkezett halálával tisztelőinek mérhetlen seregét, városunk és messze vidékének társadalmát és a mi Irodalmi Körünket sújtotta. Sőt e pillanatokban, mikor Irodalmi Körünknek megbízásából Jobb hazába költözött al- elnöküuk felett kegyeletes szokásunk szerint emlékbeszédet kell tartanom, erősebben markol a fájdalom szivembe, mint egyébkor. Mert a pálya, melyről szólanom kell, amilyen szerénynek maradj,^épen olyan nemes volt, épen olyan példaadó volt; annál maradandóbb, annál nagyobb tehát a veszteség, melynek fájdalmát talán jobban jelezné a némaság, a megilletődés alázatos könyűje. Ámde, tisztelt Közgyűlés, fájdalmunknak némaságát megtöri, a megilletődés kö- nyűit felszáriija, az én lelkemet megemeli az a nemesitő tudat, hogy Irodalmi Körünk, mikor mai közgyűlésén megszólaltatja veszteségének fájdalmát, evvel a tettével talán egyedül, mindenesetre azonban legelőször emel emléket nagy emberének ama társaságok közül, melyekhez Lengyel Géiza dr., mig közöttünk élt, tartozott. ügy érzem, tisztelt Közgyűlés, ez a kegyeletes megemlékezés részünkről kötelesség is. Tövében, gyökerében keresztény szellemünk követeli, hogy ne csak a méltóságok előtt nyissuk meg a dicséretek forrásait, hanem azoknak az igazán nagy, mert szerény, alakoknak is meghozzuk az elismerés vallomásait, akik mesterei voltak annak, miként lehet és kell rejtegetni, a világ előtt szinte elvesziteni a lélek erényeit, nagyságát nagyobb célokért vagy jobban eső okok miatt. Ha most ez a kötelesség feladatommá válik, megkönnyíti azt nekem ugyanazon keresztény gondolkodás. Ez az elhunytak emlékezeténél nem a hiuságos dicsérgetést keresi, nem is az élők hiúságát akarja megnövelni; távol legyen hát az ón szavaimban minden túlzás, mely héroszt mutatna ott, ahol csalhatatlanabb értékével csak az igazi emberi jóság, fennköltség, a nazianzi sz. Gergely személyes nemessége tündöklik elénk. Viszont pedig a keresztény gondolkodás halottjainknak *) Tartotta a Szatmáregyházmogyei Irodalmi Kör közgyűlésén dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár a kör elhunyt világi alelnöke, dr. Lengyel Géza felett. emlékezeténél oda irányítja tekintetünket, ahol Istennek titok teljes végzései és a igazsága kezdődnek ; ahol a hit üli diadalát, ahol szent reménységeink válnak valóra és a szeretet ünnepel örök diadallal. Azért, a keresztény gyásznak és kegyeletes emlékezésnek hordozója az igazság, melyet mindenféle i tél - getós ellen megvédeni, nyilvánosan kitárni méltó feladat, különösen ott, ahol az evangéliumban említett rejtett kincsről kell fólre- vonni a leplet. * * * Tisztelt Közgyűlés ! Az embernek erkölcsi valója a mindennapi életnek finom szálaiból alakul. Hogyan szövődik, mely behatások voltaik elhatározók fejlődésére, megmondani még meglett gondolkodással sem tudják sokan. Vájjon, mint sokaknál, a bűvös-bájos gyermekkor játékai vagy komolyabb fogadkozásai közül születik-e meg óletulunknak iránya; vagy az ifjú szív pezsgésénél villan elénk a hivatás és alakulnak ki a vezető elvek ; vagy egyenesen a fórfilólek komolyságára van szükség, hogy megtaláljuk az élet útvesztőjének Ariadue- fonalát és hogy el ne veszítsük azt többé, ki tudná megmondani ? Ez nehéz kérdés és a helyett, hogy fejtegetnők, mondjuk ki : boldog az, a ki jókor megtalálta az irányt, melyben haladjon, az elveket, melyek vezessék a nemes gondolatokat, melyek gyönyörködtessék. A Lengyel Géiza dr. lelkének fegyelmezettsége, műveltsége, a kötelességeihez való törhetlen ragaszkodás, mely mindnyájunknak tiszteletét, itt-ott bámulását vívta ki, azt mutatják nekem, hogy ő nagyon korán találta meg életének vezérlő elveit, nemesitő nagy gondolatait. Mtórtne ? A szülei háznak megvoltak a maga tiszta örömei a felnövő gyermekekben, az öntudatos keresztény gondolkodás és életben, és már kezdődtek fajdalmai is az édes atya, a családfő szenvedéseiben. Amaz örömök, különösen a vallás nyújtotta örömök, melynek törvényeit abban a családban hűen őrizték és meg nem szegték, a keresztény érzés, az életkedv, reménységek, nemes vágyak termékeny magvait hintették Lengyel Zxkar és Ábrahám Rebekka másodszülött fiának tanulékony leikébe ; a szenvedések pedig megnyitották a gyermekifju szeméi és acólozták akaratát arra, hogy szorgalmával, tanultságával egykor mindazt a sok szenvedést kárpótolja a családnak, az édes anyának, melyeket ennek mártir-lelke férjének, a családatyának tizenhat évig tartó betegsége alatt átszenvedett. Tisztelt Közgyűlési Amilyen kicsinyes volna boldogult alelnökünk gyermek és ifjú éveiből anekdotákat mondani itt, épen olyan fontos a Lengyel Géiza dr. édes anyjáról szó- lani. Mert anyja nélkül fiát, anyjának szelleme nélkül a fiúnak pályafutását senki sem látja tisztán, senki sem érti. Egyébként mi mindnyájan jól ismertük ezt az erős lelkű, okos asszonyt, ezt az irgalmas szivü, gyöngéd, kifogástalan vallásosságu matrónát. Hogy amint gyöngédségét szerették, úgy okossága előtt, hajlithatlan akarata előtt, ha talán nem is értettek avval egyet, mindig engedelmességgel hajoltak meg fiai, unokái, a család, melynek feje volt, ki ne tudná? Hogy legkésőbb aggkoráig megőrizte lelkének nemes nagy tulajdonait, mindnyájan láttuk. És következtessük belőle, milyen leintett mint fiatal anya, mikor az anyák lelkesedett buz- góságával kószitgette fiainak jövendő pályáját! Itt megvolt minden szeretet és gyön-
