Heti Szemle, 1902. (11. évfolyam, 1-52. szám)

1902-06-11 / 24. szám

2 HETI 8 Z E M L E (24-ik szám.) szóló törvény megfelelő szakaszának felol­vasásával adta megválaszátazinterpelláczióra. A felolvasott törvényszakasz szerint nincs jogában az ebadót megszüntetni. Nem áll az, hogy az ebadóból a városnak nem volna jövedelme. Nincs annyi, mint amennyi elő van irányozva ; de évenkint a 400 koronát meghaladja. A közgyűlés a választ tudomá­sul vette. A polgármester havi jelentésének fel­olvasásával kezdetét vette a napirend tár­gyalása. A jelentés tudomására adta a közgyű­lésnek, hogy a junius havi közgyűlésre el­határozott főjegyzői s esetleg az előlipás által megüresedő tiszti állások betöltését a napirend tárgyai közé nem lehetett fölvenni, mert a polgármesterválasztást dr. Törseök bizottsági tag megfellebbezi) s ebben az ügyben a köz- igazgatási bíróság még nem hozta meg ha­tározatát. A város anyagi hozzájárulásával épült f-gyarmati és n-bánya-zsibói vasutak forgalma napról-napra emelkedőben van. Az elsőbbségi részvények azonban még csekély jövedelmet hoznak. Ezen jövedelem az előb­binél 2.5%, az utóbbinál 0.85%. A polgár- mesterek gyűlésén városunkat Pap Géza polgármester képviselte. Ezen gyűlésnek leg­fontosabb határozata az volt, hogy az állam érdekében tett szolgálatokért egy nagy kül­döttség által megfelelő ^kárpótlást fognak kérni a kormányhatóságtól. A központi állami iskola telkéül újabban a Kolozsvári és Komka- féle telkek vannak kiszemelve. Ha ezen tel­kek megvásárlásához a közoktatásügyi kor­mány hozzájárul, itt ópitik fel a központi áll. iskolát. A másik két telket Meszlényi Gyula püspök ő méltósága venné át ugyan­azon összegért, melybe az a városnak került. A Láng Lajos kereskedelemügyi mi­niszterré történt kineveztetósét tudató kor­mányhatósági leiratot tudomásul vette a köz­gyűlés s egyben elhatározta, hogy kinevez- tetése alkalmából feliratban fogja üdvözölni. A II. osztályú pónztártiszti állásra há­rom pályázó közül Losonczi Károlyt válasz­tották meg. A kijelölő-bizottság első he­lyen Fűrész Pált, második helyen Dőri Lász­lót, harmadik helyen Losonczi Károlyt jelölte. Az első helyen jelölt egy szavazatot sem kapott. Dfírire 20, Losonczira 38 sza­vazat esett s igy 18 többséggel az övé lett a győselem. Hivatalos esküjét a tegnap tar­tott tanácsülésben tette le. A Pannónia csillárfelszerelési költségére, melyet a tervezők a költségvetésből kihagy­tak, úgy okoskodván, hogy arról majd a bérlő fog gondoskodni, 14188 K. 67 f. fede­zetről kell a városnak gondoskodnia, mert a bérlő a csillárok beszerzésébe nem ment bele, hanem e helyett 2000 koronával na­gyobb évi bérösszeget ajánlott a városnak. Ezen ajánlatot a város elfogadta s most a csillárok költségeit is ő viseli. Ezen költ­ségre a közgyűlés az igazságügyi alapból még fennmaradó összeget jelölte ki, azon összeggel együtt, melyet a villamos huzalok bevezetésénél takarítottak meg. A II. nagyalföldi transversális közút költségeihez a törvény által nyújtott ked­vezmény levonásával 16000 koronát szavazott meg a közgyűlés, úgy azonban, hogy a vá­rosunk határát érintő ezen útvonal a vám- szedési körbe bevonható legyen. Ezen hozzá­járulási összeget nem évi részletekben, ha­nem egyszerre fogják fizelni. A darvas-mohai erdőőri lakások kibő­vítésére 770 koronát szavaztak meg az erdő­jövedelemből. A honvód-utczai sorompóház építésére 2000 koronát engedélyezett a közgyűlés. Az uj épület 300 méterrel kijebb, a darai és daróczi mellett lesz elhelyezve. A törvényhatósági közutak hálózatán azt a módosítást tette a közgyűlés, hogy azon utakat, melyek közforgalmat nem ké­peznek, az úthálózatból törölte; ellenben a szatmár-hegy lippai utat a hálózatba föl­vette. Pozsony szab. kir. város átiratát az uj választási törvény megalkotása iránt tudo­másul vették s hasonszellemű felirattal tá­mogatják. Léber Antal főerdósznek 6 heti, Hajdú K. fogalmazónak egy havi, Bókéssy Géza árv. ülnöknek 5 heti, dr. Török I tvánnak 5 heti, Fodor György levéltárosnak 6 heti, Pethő György gazd. tanácsosnak 5 heti, Dudás Ferencz erdőőrnek 4 heti és Gyur­kán Ignácz sokszorosító gépszolgának 3 heti szabadságot engedélyezett a közgyűlés, mely ezzel véget is ért. Emlékbeszéd. ) Tisztelt Közgyűlés! Még most is hatása alatt állok ama veszteség fájdalmának, amely Lengyel Géiza orvosdoktornak ez óv ápril. lió 25-én bekö- ;etkezett halálával tisztelőinek mérhetlen seregét, városunk és messze vidékének tár­sadalmát és a mi Irodalmi Körünket sújtotta. Sőt e pillanatokban, mikor Irodalmi Körünk­nek megbízásából Jobb hazába költözött al- elnöküuk felett kegyeletes szokásunk szerint emlékbeszédet kell tartanom, erősebben mar­kol a fájdalom szivembe, mint egyébkor. Mert a pálya, melyről szólanom kell, amilyen szerénynek maradj,^épen olyan nemes volt, épen olyan példaadó volt; annál maradandóbb, annál nagyobb tehát a veszteség, melynek fájdalmát talán jobban jelezné a némaság, a megilletődés alázatos könyűje. Ámde, tisztelt Közgyűlés, fájdalmunk­nak némaságát megtöri, a megilletődés kö- nyűit felszáriija, az én lelkemet megemeli az a nemesitő tudat, hogy Irodalmi Körünk, mikor mai közgyűlésén megszólaltatja vesz­teségének fájdalmát, evvel a tettével talán egyedül, mindenesetre azonban legelőször emel emléket nagy emberének ama társasá­gok közül, melyekhez Lengyel Géiza dr., mig közöttünk élt, tartozott. ügy érzem, tisztelt Közgyűlés, ez a ke­gyeletes megemlékezés részünkről kötelesség is. Tövében, gyökerében keresztény szelle­münk követeli, hogy ne csak a méltóságok előtt nyissuk meg a dicséretek forrásait, ha­nem azoknak az igazán nagy, mert szerény, alakoknak is meghozzuk az elismerés vallo­másait, akik mesterei voltak annak, miként lehet és kell rejtegetni, a világ előtt szinte elvesziteni a lélek erényeit, nagyságát na­gyobb célokért vagy jobban eső okok miatt. Ha most ez a kötelesség feladatommá válik, megkönnyíti azt nekem ugyanazon keresztény gondolkodás. Ez az elhunytak emlékezeténél nem a hiuságos dicsérgetést keresi, nem is az élők hiúságát akarja megnövelni; távol legyen hát az ón szavaimban minden túlzás, mely héroszt mutatna ott, ahol csalhatatla­nabb értékével csak az igazi emberi jóság, fennköltség, a nazianzi sz. Gergely szemé­lyes nemessége tündöklik elénk. Viszont pe­dig a keresztény gondolkodás halottjainknak *) Tartotta a Szatmáregyházmogyei Irodalmi Kör közgyűlésén dr. Wolkenberg Alajos theol. tanár a kör elhunyt világi alelnöke, dr. Lengyel Géza felett. emlékezeténél oda irányítja tekintetünket, ahol Istennek titok teljes végzései és a igazsága kezdődnek ; ahol a hit üli diadalát, ahol szent reménységeink válnak valóra és a sze­retet ünnepel örök diadallal. Azért, a keresz­tény gyásznak és kegyeletes emlékezésnek hordozója az igazság, melyet mindenféle i tél - getós ellen megvédeni, nyilvánosan kitárni méltó feladat, különösen ott, ahol az evangé­liumban említett rejtett kincsről kell fólre- vonni a leplet. * * * Tisztelt Közgyűlés ! Az embernek erkölcsi valója a minden­napi életnek finom szálaiból alakul. Hogyan szövődik, mely behatások voltaik elhatározók fejlődésére, megmondani még meglett gondol­kodással sem tudják sokan. Vájjon, mint sokaknál, a bűvös-bájos gyermekkor játékai vagy komolyabb fogadkozásai közül születik-e meg óletulunknak iránya; vagy az ifjú szív pezsgésénél villan elénk a hivatás és alakul­nak ki a vezető elvek ; vagy egyenesen a fórfilólek komolyságára van szükség, hogy megtaláljuk az élet útvesztőjének Ariadue- fonalát és hogy el ne veszítsük azt többé, ki tudná megmondani ? Ez nehéz kérdés és a helyett, hogy fejtegetnők, mondjuk ki : boldog az, a ki jókor megtalálta az irányt, melyben haladjon, az elveket, melyek vezes­sék a nemes gondolatokat, melyek gyönyör­ködtessék. A Lengyel Géiza dr. lelkének fegyel­mezettsége, műveltsége, a kötelességeihez való törhetlen ragaszkodás, mely mindnyá­junknak tiszteletét, itt-ott bámulását vívta ki, azt mutatják nekem, hogy ő nagyon ko­rán találta meg életének vezérlő elveit, ne­mesitő nagy gondolatait. Mtórtne ? A szülei háznak megvoltak a maga tiszta örömei a fel­növő gyermekekben, az öntudatos keresztény gondolkodás és életben, és már kezdődtek fajdalmai is az édes atya, a családfő szenve­déseiben. Amaz örömök, különösen a vallás nyújtotta örömök, melynek törvényeit abban a családban hűen őrizték és meg nem szeg­ték, a keresztény érzés, az életkedv, remény­ségek, nemes vágyak termékeny magvait hintették Lengyel Zxkar és Ábrahám Re­bekka másodszülött fiának tanulékony lei­kébe ; a szenvedések pedig megnyitották a gyermekifju szeméi és acólozták akaratát arra, hogy szorgalmával, tanultságával egy­kor mindazt a sok szenvedést kárpótolja a családnak, az édes anyának, melyeket ennek mártir-lelke férjének, a családatyának tizen­hat évig tartó betegsége alatt átszenvedett. Tisztelt Közgyűlési Amilyen kicsinyes volna boldogult alelnökünk gyermek és ifjú éveiből anekdotákat mondani itt, épen olyan fontos a Lengyel Géiza dr. édes anyjáról szó- lani. Mert anyja nélkül fiát, anyjának szelleme nélkül a fiúnak pályafutását senki sem látja tisztán, senki sem érti. Egyébként mi mind­nyájan jól ismertük ezt az erős lelkű, okos asszonyt, ezt az irgalmas szivü, gyöngéd, kifogástalan vallásosságu matrónát. Hogy amint gyöngédségét szerették, úgy okossága előtt, hajlithatlan akarata előtt, ha talán nem is értettek avval egyet, mindig engedelmes­séggel hajoltak meg fiai, unokái, a család, melynek feje volt, ki ne tudná? Hogy leg­később aggkoráig megőrizte lelkének nemes nagy tulajdonait, mindnyájan láttuk. És kö­vetkeztessük belőle, milyen leintett mint fiatal anya, mikor az anyák lelkesedett buz- góságával kószitgette fiainak jövendő pályá­ját! Itt megvolt minden szeretet és gyön-

Next

/
Thumbnails
Contents